Fordulat a vidéki lakáspiacon - Indulhat a felzárkózás?

Ellentmondás van az MNB és a KSH között a lakásárak országos növekedési ütemét tekintve. Míg a Központi Statisztikai Hivatal 2017 második negyedévére kisebb növekedési ütemet mért az azt megelőző negyedévhez képest, addig a Magyar Nemzeti Bank szerint a növekedési ütem emelkedett. Az első negyedévre mindkét elemzés 3,1 százalékos áremelkedést mond, a második féléves ütemben azonban 3 százalékpontos különbség van a két adat között. Az eltérést egyrészt magyarázhatja az adatfeldolgozás eltérő módszertana, de a NAV által kiadott adatbázisban szereplő ingatlanok listája között is lehet különbség. Budapesttel kapcsolatban mindenesetre egyetértés van abban, hogy a lakásárak növekedési üteme csökkent.

A KSH számításai szerint a használt lakások 2017 I. negyedévében 3,1, a II. negyedévben további 2,1 százalékkal drágultak. Ezzel szemben az MNB 2017 második negyedéve során országos átlagban nominális alapon 5,1 százalékos lakásár-növekedést mért, ami azt jelenti, hogy gyorsult a drágulás mértéke, méghozzá évek óta először, a vidéki lakóingatlanok drágulásának köszönhetően.

A fővárosi lakásárak éves nominális dinamikája folyamatos lassulást mutat, az előző időszaki 17,3 százalékhoz képest a második negyedévben 14,6 százalék volt. A vidéki városokban kissé gyorsult a lakásárak mind negyedéves mind pedig éves növekedési üteme is, előbbi 2,8, míg utóbbi 11,4 százalékot tett ki a második negyedév végén. A községekben mindezek mellett jelentősen gyorsult a lakóingatlanok drágulása, a második negyedévben 13,3 százalékkal emelkedtek a községi lakásárak, ami 25,9 százalékos éves növekedési ütemet eredményezett.

2017 második negyedévében a Közép-Dunántúl kivételével minden régióban nőttek a városi lakásárak. A vizsgált időszakban az egyes régiók városai között a legnagyobb emelkedést a dél-dunántúli városok esetén tapasztalhattuk, ahol a lakásárak egy negyedév alatt 7,9 százalékkal növekedtek. Ezt követték az észak- és közép-magyarországi városi lakásárak rendre 5,1 és 3,4 százalékos drágulással. A vidéki városok éves növekedési üteme szintén a Dél-Dunántúlon volt a leggyorsabb, nominális alapon mintegy 20,2 százalékot tett ki 2017 második negyedév végén, de a dél-alföldi városokban is közel 18 százalékkal drágultak a lakások egy év alatt.

Évek óta ez az első olyan elemzés, ami azt mondja, hogy a vidéki ingatlanok nagyobb ütemben drágulnak, mint a budapestiek, ami jó hír az országon belüli egyenlőtlenségek csökkenése szempontjából. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ha a következő negyedévekben is folytatódik a trend, akkor sok év után a vidéki árak végre elkezdhetnek felzárkózni a budapestiekhez. Egy negyedév adataiból mindenesetre nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, így kíváncsian várjuk a folytatást.

• Címkék:
• ingatlan,
• vidék,
• mnb lakáspiaci jelentés,
• árindex