A II. világháború utáni évtizedek építészetében az előregyártott elemek terjedése lehetővé tette, hogy rövidebb idő alatt a korábbiaknál magasabb épületeket húzzanak fel. Ennek következtében a kelet-európai városképeket máig meghatározzák a többnyire tízemeletes házakból álló lakótelepek. Az akkori városfejlesztés jelképei a fejlődést és az urbanizációt szimbolizálták, így sokszor a települések központjába kerültek a legmagasabb toronyházak. A Budapesti Városrendezési és Építészeti Keretszabályzat értelmében a Hungária körúton belül legfeljebb 30 méteres lakóházak épülhetnek, míg azon kívül maximum 55 méteresek. A többi fővárosban nem mindenhol voltak és vannak ennyire szigorú magasságkorlátozások, így előfordulnak akár 30 emeletes panel épületek is, de Varsóban vagy Moszkvában 200 méternél magasabb épületekre is látunk példát. Az adótornyokat és kéményeket leszámítva Magyarország legmagasabb épülete az Esztergomi Bazilika, ami 100 méteres magasságával vezeti a listát az Országház és a Szent István Bazilika 96-96 méteres magassága előtt. Negyedik helyen a 88 méter magas Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje áll, kimondottan a lakóépületeket nézve azonban a közelmúltig a 84 méteres pécsi magasház volt a listavezető. Annak lebontása óta az ország legmagasabb lakóháza a szolnoki toronyház 81 méter magas tömbje.
A környező országok fővárosaiban hasonló tendencia zajlott le. A lakótelepek mellett minden fővárosban találunk különálló magasházakat, sokszor a városok bevezető útjainál vagy valamely közlekedési csomópontban, amik sok esetben a magyar megyeszékhelyekre vagy fővárosba felépített panelházaknál is extrémebb képet kölcsönöznek a településeknek.
Volt Jugoszlávia országai
Az egykori jugoszláv utódállamok fővárosai közül a leglátványosabb szocialista stílusú magasházak Belgrádban épültek fel. A szerb főváros legmagasabb épülete a Nyugati Városkapu elnevezésű ikertorony. Az 1980-ban épült lakó és irodatömb 115 méter magas és 35 emeletből áll. Ennek elődjeként ugyancsak Belgrádban valósult meg egy másik merész ötlet, az 1976-ban épült Keleti Városkapu lakótömbjei. Ennek keretében három, egyenként 100 méter magas 30 emeletes házat húztak fel, amelyek máig a város legmagasabb kizárólag lakófunkciójú házainak számítanak.
A többi volt jugoszláv államban is találunk hasonló példákat. Szlovénia legmagasabb épülete 89 méter magas és 22 emeletes, a tisztán lakófunkciójú épületek közül azonban egy 72 méteres 21 emeletes ház a legnagyobb. Ljubljana érdekessége, hogy a második legmagasabb lakóépülete 1933-ban készült, amivel akkor a Balkán legmagasabb és Európa 9. legmagasabb épülete volt. A benne lévő lakások belmagasságát jól mutatja, hogy a 70 méteres ház mindössze 13 emeletes. Horvátországban a három legmagasabb lakóház mindegyike 73 méter magas - 23 és 25 emelet közötti - paneles technológiával készült épület. Ezzel szemben Bosznia-Hercegovina fővárosában jelentősen magasabb házak is előfordulnak. Szarajevó legmagasabb toronyépülete egy 142 méter magas 38 emeletes modern irodaház, a legmagasabb lakóépület pedig 118 méter és 35 emelet. Az ország második legmagasabb lakóháza egyébként Zenica városában van, ahol egy 102 méter magas, 27 emeletes ház kerület fel a képzeletbeli dobogó második fokára. Montenegróban és Macedóniában alacsonyabbak az épületek, előbbiben 50, utóbbiban 60 méter körül vannak a legmagasabb lakóházak. Macedónia fővárosában azonban 138 méteres modern irodaépülettel is találkozhatunk. 2008-as függetlensége óta Koszovót is meg kell említeni, ahol jelenleg egy 100 és egy 165 méter magas épület felépítésén dolgoznak.
Balti államok
A Balti államokra is igaz, hogy a legmagasabb épületei modern épületek, amelyek többnyire hotel vagy irodafunkcióval bírnak. Észtországban 117, Lettországban 135 méter magas a legnagyobb épület, de a lakóházak jellemzően nem haladják meg az 50 méteres magasságot. Ezzel szemben Litvániában 148 méteres épületet is találunk, a legmagasabb lakóház pedig egy 27 emeletes 95 méter magas modern épület.
Visegrádi országok
Építészet tekintetében a V4-ek országai közül Lengyelország a kivétel. Míg Csehországban a legmagasabb épületek nem sokkal haladják meg a magyarországiak magasságát - Prága legmagasabb épülete 111 méter, a legmagasabb lakóépület pedig 94 méter és 25 emelet magas - addig Lengyelországban a II. világháború pusztításai miatt szinte teljesen újjá kellett építeni a fővárost. Így jöhetett létre Varsóban már a rendszerváltás előtt is több különösen magas toronyház. Az 1955-ben épült 237 méter magas Kultúra és Tudomány Palotája az ország legmagasabb épülete, ami egyébként a világranglistán a 334. legmagasabb épületként szerepel.
A felhőkarcolók építése napjainkban is zajlik, a lengyel főváros két legmagasabb lakóházának - 192 méter, 52 emelet illetve 160 méter, 46 emelet - mindegyike az ezredforduló után épült. Lengyelországban összesen harminc 100 méternél magasabb épület van, amiből húsz a fővárosban található, többségében irodaházak és hotelek. Szlovákia legmagasabb épülete egy pozsonyi 115 méteres irodaház, a legmagasabb lakóház pedig az a Glória nevű 100 méteres épület, ami 2010-ben megnyerte a legrondább modern lakóépületről tartott szavazást.
Bulgária és Románia
Bulgáriában a legmagasabb épület 126 méteres, a legmagasabb lakóépület pedig 90 méteres és 30 emeletes, mindegyik Szófiában található. Romániában is a fővárosban vannak a legmagasabb épületek, ott egy 137 méter magas irodaház a rekorder valamint egy 92 méteres 24 emeletes lakóház, mindkettő néhány éve épült modern fejlesztés.
Keleti országok
Moldova legmagasabb épülete éppen akkora, mint a pécsi magasház volt, ez azonban nem lakófunkciójú. A legmagasabb lakóházak nem haladják meg a 20 emeletes magasságot. Nem úgy Fehéroroszországban, ahol van egy 133 méter magas, 32 emeletes modern lakóépület. Ukrajna fővárosában ennél is magasabbak a házak, ott egy 168 méteres, 48 emeletes lakóház a rekorder, de több 110 és 130 méter közötti lakóépületre is látunk példát. Végül Oroszországot kell kiemelni, ahol Varsóhoz hasonlóan napjainkban is számos felhőkarcoló épül. Itt található Európa legmagasabb épülete, a 375 méteres Federation Tower, ami a 34. legmagasabb épület a világon. Moszkva legmagasabb lakóépülete 264 méter magas. Az orosz listát 1953-tól 2006-ig a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem épülete vezette, melynek magassága 240 méter. Napjainkban viszont már 12 darab 200 méternél is magasabb épület van az orosz fővárosban.
A régió országaiban szinte mindenhol voltak próbálkozások nyugati mintájú felhőkarcolók építésére, ezek többsége azonban jóval alacsonyabb, mint New Yorkban épült társaik.
A helyhiányból adódó magas telekárak tehát Kelet-Európa országaiban nem indokolják ekkora toronyházak építését, így az itt épülő felhőkarcolók szinte mindegyike presztízsberuházásként készült. Napjainkban az Öböl-menti országokban és Kelet-Ázsia metropoliszaiban épül a legtöbb felhőkarcoló, ennek ellenére a legmagasabb lakóház a New Yorkban tavaly átadott 432 Park Avenue épülete, ami 88 emeletével és 426 méteres magasságával a világ 19. legmagasabb épülete.
