Csehországban is örülhetnek az eladók
A lengyelnél még egyértelműbb tendenciát mutat a csehországi lakóingatlan-piac, ahol 2012 óta folyamatos a növekedés. Itt a szektor a GDP korábbi csökkenése mellett is el tudott kezdeni növekedni: a cseh nemzeti össztermék 2012-ben 0,7 százalékkal esett vissza, míg a lakásárak 3,1 százalékkal nőttek. Ennek egyik oka a külföldi, nagyrészt orosz és ukrán befektetők megjelenése, amely 2014-ben is komoly szerepet játszott az ingatlanpiac fejlődésében.A Cseh Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly 2,74 százalékkal nőttek a lakásárak, míg az Eurostat összesítése szerint az idei év első negyedévében a reálértéken számított ingatlanárak már-már elérik a válság előtti szintet. A fejlődésben szerepet játszik a cseh lakásbérleti piac 2012. december 31-gyel befejezett deregulációja: az 1980-as évek óta szabályozott körülmények között működő szektor ingatlanállományának mintegy 80 százalékát (750 ezer ingatlan) érintette a most megszüntetett rendszer, amelynek következtében jelentős árkülönbség alakult ki a szabályozás alá tartozó, illetve nem tartozó ingatlanok bérleti díjai között.
"A lengyel és cseh lakáspiac is lendületesen bővül, miközben a két ország között különbségek és hasonlóságok egyaránt megtalálhatók. Egyrészt Lengyelország népessége nagyobb - többen lakják, mint például Kanadát vagy Ausztráliát - és az országon belüli kereslet is egyenletesebb, Varsó mellett több nagyvárosban is élénk a piac. Ezzel szemben Csehországban, Magyarországhoz hasonlóan elsősorban a fővárosi tendenciák dominánsak. Másrészt viszont a kamatlábak mindkét országban alacsonyan vannak, amely ösztönzőleg hat a keresletre, illetve a kormányzatok is igyekeznek célzott programokkal segíteni a szektor élénkítését" - emelte ki Guy Dymschiz, a Duna House cégcsoport társtulajdonosa.
Romániában és Szlovákiában javul a helyzet
Csehországhoz hasonlóan Romániában is egyértelműen javulóban van az ingatlanpiac helyzete: a válság alatt 33 százalékkal esett vissza az új lakásfejlesztési projektek száma, ez a tendencia viszont megállt 2013-ra, sőt, az előző évhez képest 1,8 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, amely arány 2014-ben 2,7 százalékra nőtt. A lakásárak terén szintén lassú növekedés tapasztalható, jelenleg a 2006 második negyedévi, azaz közvetlenül a nagy áremelkedések előtti szintek jellemzőek. Változott azonban a lakhatási célú fejlesztések jellege, mivel a jelenlegi piac túlnyomó többségét a végfelhasználók által finanszírozott projektek képzik, míg a korábban aktív nemzetközi befektetők egyelőre kivárnak. Erre utal, hogy míg 2008-ban 281 négyzetméter jutott átlagban egy lakóingatlan-piaci építési engedélyre, 2014-re ez 205 négyzetméterre csökkent. A jelenlegi tendenciákhoz nagyban hozzájárul a 2009-ben indított "Első otthon" program, amelynek keretében az első lakóingatlan megszerzéséhez szükséges hitel maximum 50 százalékát - legfeljebb 60 ezer euróig - a román állam nyújtja alacsony kamatláb mellett.
"A lakásárak emelkedése és a kiadott építési engedélyek számának növekedése egyértelműen a régiós ingatlanpiac bővülését mutatja. Ez párhuzamba állítható az országok gazdasági bővülésével, illetve a kormányzati programok is pozitív hatással vannak az ingatlanpiac különböző szegmenseire. Az olyan intézkedések, mint a DNA (romániai korrupcióellenes ügyészség) felállítása vagy a cseh gazdaságélénkítő lépések elsősorban a nagybefektetők bizalmának elnyerésében játszanak szerepet. Ezzel párhuzamosan a fiatalok lakáshoz jutását segítő lengyel program vagy a szlovák állami támogatású lakáshitel rendszer, együtt az alacsony kamatlábakkal, a kereslet élénkítését eredményezik." - fejtette ki Doron Dymschiz, a Duna House cégcsoport társtulajdonosa.
