Oroszország Ukrajnára mért rakétacsapásai Vlagyimir Putyin orosz elnök háborújának rosszindulatát és kegyetlenségét mutatják, de még inkább megerősítik a nemzetközi közösséget abban, hogy támogassa Ukrajna katonai erőfeszítéseit önmaga megvédésére - jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi miniszteri találkozójának keretében szervezett Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport tanácskozását megnyitó beszédében.
Hétfőn és részben kedden Oroszország számos ukrán város ellen mért rakétacsapásokat, főleg a polgári infrastruktúrát támadva. Legalább 19 ember meghalt, áramkimaradások voltak, ugyanakkor Ukrajnát mindez aligha töri meg.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség védelmi minisztereinek október 12-13-án Brüsszelben tartandó kétnapos ülése előtt adott ki nyilatkozatot, ahol a fő téma Ukrajna légvédelmi rendszereinek megerősítése lesz. A főtitkár elmondása szerint sürgetni fogja a fegyverszállítások fokozását, hiszen jól lászik, hogy Oroszország egyre inkább vesztésre áll a háborúban - írta meg a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orosz Energiahét nemzetközi fórumon beszélt az Északi Áramlatot ért támadásokról, melyeket a „nemzetközi terrorizmus tettének” nevezett, illetve kijelentette, Oroszország hajlandó lenne gázt szállítani az Északi Áramlat 2 gázvezetéken.
Társadalmi részarányukhoz képest a magyar kisebbség tagjait nem küldik aránytalan mértékben a frontra Ukrajnában – erről is beszélt Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Portfolio Checklist keddi műsorában.
Káros és provokatív a nyugati vezetők retorikája a nukleáris fegyverek lehetséges alkalmazásáról – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatója október 11-én Moszkvába látogatott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről. Grossi szerint napról napra nagyobb egy atomkatasztrófa esélye – írja az Ukrainszkaja Pravda gazdasági melléklete.
Németország negyedik legnépesebb tartományban, Alsó-Szászországban vasárnap helyi parlamenti választásokat tartottak, amelynek regionális jelentőségén túl az országos politikára is kihatása van. Bár a tartományi választások közel sem fordíthatók le egy az egyben a szövetségi szintre, bizonyos jelenségeket és trendeket mutatnak, például a kormánykoalíció és pártjainak megítélését. A helyi választás nagy vesztese a legkisebb koalíciós partner, a Szabaddemokrata Párt (FDP), amely kiesett a tartományi parlamentből. A pártvezetés a kudarc felelősségét igyekszik az országos koalícióra kenni, reakcióként pedig várhatóan nagyobb beleszólást követel majd magának a kormányban, ami kódolja a feszültséget a másik két koalíciós partnerrel, a szocialistákkal és a zöldekkel. Kormányválság jöhet Európa legerősebb gazdaságában? Talán itt még nem tartunk, az előjelek mindenesetre nem biztatók.
Már legkevesebb 108-an vesztették életüket Iránban a Mahsza Amini halála miatt egy hónapja kirobbant tiltakozásokkal szembeni hatósági erőszakban - közölte az Iráni Emberi Jogok (IHR) nevű, norvégiai székhelyű szervezet szerdán.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadta Thaiföld meghívását, hogy november 18-án és 19-én vegyen részt az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállamainak csúcstalálkozóján – írja a Bloomberg a Bangkok Post nyomán.
Az orosz Interfax értesülései szerint az FSZB nyolc férfit, köztük öt orosz állampolgárt tartóztatott le azért, mert a hatóságok szerint közük volt a Krím-félszigetet és Oroszországot összekötő hídon történt robbanáshoz. Az orosz hatóságok szerint az ukrán titkosszolgálat tervelte ki a támadást.
Több mint 20, mozgósítás elől menekülő orosz jachtokkal hajózott át Oroszország csendes-óceáni partvidékéről Dél-Koreába, az ottani hatóságok azonban a legtöbbüktől megtagadták az országba való belépést – írja a Reuters.
Videók láttak napvilágot arról, hogy Oroszország több kilométeres védelmi vonalat épít Luhanszk megye határánál. A közösségi médiában máris „új Maginot-vonalról” beszélnek, utalva arra a két világháború között épített francia védelmi vonalra, amely kudarcot vallott a náci Németország csapataival szemben.
Ian Bremmer politikatudós azzal vádolta meg Elon Muskot, hogy közvetlenül egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mielőtt nagy botrányt kavaró Twitter-üzeneteket közölt az ukrajnai háború általa javasolt rendezéséről - írja a Vice. A beszámoló szerint a Kreml ura elárulta a céljait a milliárdos techgurunak, illetve elmondta, hogy ezek érdekében akár nukleáris fegyverek bevetésére is hajlandó. Musk azóta több tweetben tagadta a Bremmer által hangoztatott állításokat, így azt is, hogy most kapcsolatban áll a Kremllel.
Több, mint 50 ország gyűlik össze szerdán Brüsszelben egy NATO-találkozó keretében, hogy az Ukrajnának szánt légvédelmi rendszerekről tárgyaljanak. A tárgyalásra azután kerül sor, hogy hétfő reggel orosz rakéták hullottak az ukrán nagyvárosokra, köztük a fővárosra, Kijevre - írta meg a Reuters.
Az energiának az együttműködés, stabilitás, biztonság és jólét eszközeként kell működnie, és nem konfliktusforrásként - olvasható az amerikai elnök nyilatkozatában az Izrael és Libanon között létrejött megállapodás után, ami lezárta a két ország közötti határvitát, lehetővé téve új energiaforrások feltárását.
A 2020-as Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött békemegállapodás aláírása után sokan úgy vélték, hogy Szaúd-Arábia lesz a következő arab ország, amely normalizálja a kapcsolatokat Jeruzsálemmel. Zárt ajtók mögött a szaúdi királyi család már régóta tartja a kapcsolatot az izraeliekkel, szaúdi külügyminisztérium azonban tartja magát ahhoz, hogy Rijád addig nem ír alá békeszerződést Izraellel, amíg nem jön létre egy önálló palesztin állam. A szaúdi vezetés attól tart, hogy a kapcsolatok normalizálása ártana a királyi család megítélésének egy olyan országban, ahol a közvélemény továbbra is ellenséges érzéseket táplál Jeruzsálem irányába. Az arab uralkodókkal ellentétben, akik már évtizedekkel ezelőtt nyitni akartak Izrael felé, az arab közvélemény vonakodik az izraeli zsidókkal való érintkezéstől, nemhogy Izrael létjogosultságának elismerésétől. Így az arab vezetők következetesen tagadták, hogy izraeli kollégáikkal kapcsolatot tartanának, annak ellenére, hogy magánjelleggel gazdasági, biztonsági és egyéb ügyekben évek óta folynak komoly egyeztetések.
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint beszélt Vlagyimir Putyinnal, mielőtt tweetelte volna vitatott ukrán-orosz béketervét - írja a Sky News.
