Az Egyesült Államok azzal vádolja Észak-Koreát, hogy titokban jelentős mennyiségű tüzérségi lőszerrel látja el Oroszországot az ukrajnai háborúban – írja a CNN.
Szombaton bejelentette Oroszország, hogy kilép az Ukrajnával, az ENSZ-szel és Törökországgal kötött gabonaexport megállapodásból. Ez a döntés nagy vihart kavart a nemzetközi szintéren, és úgy tűnik, a mai nap Oroszország vissza is lépett a megállapodásba. A megállapodás azonban bő két hét múlva a jelenlegi formájában lejár, és semmi sem garantálja azt, hogy az oroszok addig nem lépnek ki megint vagy, hogy beleegyeznek a meghosszabbításába. Ennek kapcsán érdemes végig venni, hogy milyen megoldások állnak Ukrajna rendelkezésére, ha tényleg teljesen megszűnik az Odessza környéki kikötőkből a gabona kivitele. Ebben segítségünkre van Makszim Marcsenko, az odesszai régió katonai parancsnoka is, aki nemrégiben az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUSDR) 11. éves fórumán beszélt arról, hogy milyen egyéb megoldásokon dolgoznak már hosszú ideje Odessza megyében.
A NATO kelet- és közép-európai erőinek létszáma két és félszeresére nőtt, jelenleg több mint 30 ezer katonát számlál, a közeljövőben pedig még növekedhet – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán az orosz és a fehérorosz katonai részlegével tartott közös tanácskozáson.
Igor Morozov, a Szövetségi Tanács védelmi bizottságának tagja szerint Ukrajna és Pakisztán a nukleáris fegyverek létrehozásának technológiáiról tárgyalt – írta meg a RIA.
Ritka videó jelent meg két orosz Szu-25-ös csatarepülőgép támadásáról, a donyeci frontvonalról. A gépek Mariinka településen hajtanak végre támadást úgy, hogy láthatólag semmilyen légvédelmi tűz nem éri őket. Elképzelhető, hogy ez már előjele annak, hogy az orosz légierő, legalább a Donbasz térségében, jobban aktivizálja majd magát.
A The New York Times szerdán amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról írt, hogy orosz katonai vezetők már nukleáris fegyverek bevetéséről tárgyaltak. A Fehér Ház szóvivője szerint azonban Washington nem lát arra utaló jeleket, hogy Moszkva atomfegyver bevetését készítené elő.
Hat nap múlva, november 8-án zajlanak az amerikai félidős választások. A szenátusi székek egyharmada és az összes képviselőházi mandátum sorsa kevesebb mint egy hét múlva fog eldőlni. Míg a képviselőház esetében már most eldőlni látszik a verseny, a szenátusi választások tartogathatnak még meglepetéseket. Nézzük, milyenek a pártok kilátásai kevesebb mint egy héttel a nagy esemény előtt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem döntött még arról, hogy indul-e a 2024-es orosz elnökválasztáson – közölte újságírói kérdésre egy mai sajtótájékoztatón Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke, a Biztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese és Vlagyimir Putyin egyik legfőbb támogatója Telegram csatornáján tette közzé elemzését, miszerint a nyugati államok az ukrán konfliktus segítségével a világot a nukleáris háború irányába terelik.
Oroszország megkezdte a szokásos őszi sorozást, néhány nappal azt követően, hogy hivatalosan lezárult az ukrajnai háború miatt elrendelt részleges mozgósítás – írja a CNN.
Remény csillant föl korunk egyik legvéresebb polgárháborúja, az etióp polgárháború lezárására, miután fegyverszüneti tárgyalásra ültek le Dél-Afrikában a kormányerők és Tigré tartomány lázadói. A tűzszünet és a béke legnagyobb gátja a szomszédos Eritrea lehet, amely az etióp kormányerők oldalán avatkozott be a háborúba, és történelmi sérelmeiért akar revansot venni a tigréi lázadókon. Az „Afrika Észak-Koreájának” nevezett államot lassan három évtizede irányítja örökös diktátora, Isaias Afwerki, aki általános választásokon még soha nem mérette meg magát. Eritreából igazi katonaállam lett, és az etiópiai polgárháború miatt a helyzet tovább romlott, válogatás nélkül sorozzák be ugyanis az állampolgárokat a hadseregbe. Közben Afwerki már jó ideje Vlagyimir Putyin kegyeit keresi, számos alkalommal Oroszország oldalán voksolva az ENSZ-szavazásokon, Moszkva azonban egyelőre nem törekszik közelebbi viszonyra az afrikai latorállammal.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerdán közölte, hogy benyújtotta lemondását a királynőnek, és megkezdi a politikai középen átívelő koalíció lehetőségének feltérképezését.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, négy nap után visszatér a fekete-tengeri gabonaszállítási egyezménybe, miután a hétvégén bejelentette, felfüggeszti a megállapodásban való részvételét – írja a Reuters.
Egy Puskin-vers szavalásával üzente meg Szergej Lavrov külügyminiszter a nyugati hatalmaknak, hogy maradjanak ki az ukrajnai háborúval, mert „családi vita” zajlik.
Herszon megye oroszok által kinevezett kormányzója, Vlagyimir Szaldo közölte, 1500 önkéntest szereznének toborozni a területvédelmi zászlóaljba – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
Oroszország hétfő este felfüggesztette a hajóforgalmat a gabonaexport-egyezményben kijelölt biztonsági folyosón. Vlagyimir Putyin orosz elnök Recep Tayyip Erdogannal kedden folytatott telefonbeszélgetésén elmondta, a Szevasztopolban állomásozó orosz hadi- és polgári hajók ellen szombaton végrehajtott ukrán támadás kivizsgálását követően indulhat újra a szállítás. Ennek ellenére a koordinálási feladatokat ellátó ENSZ-képviselő bizakodó - írta meg a Reuters.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerdán bejelentette, az ukrán főváros hatóságai több mint 1000 „melegedőállomással” készülnek a télre, amelyekre az ukrán energetikai infrastruktúrát komolyan sújtó orosz rakéta- és dróntámadások miatt van szükség – írja a The Guardian.
Körülbelül 1000 különféle fegyverrendszert, egyebek mellett rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat és drónokat tervez átadni Oroszországnak Irán – állítják a CNN-nek meg nem nevezett nyugati hírszerzők.