Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden megkérdőjelezte, hogy Ukrajnának joga van a szuverenitásához, mivel szerinte a kijevi kormány nem képviseli az ország alkotórészeit – írja a Reuters.
Dél-Korea, Japán, Ausztrália, Kanada, India, Törökország, Észtország, Lettország és Litvánia is az elsők között tiltakozott az ellen, hogy Oroszország úgy döntött: elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaságot” és „Luhanszki Népköztársaságot”.
Csehország a szabad és független Ukrajna mellett áll, saját történelméből emlékszik hasonló lépésekre, amelyek soha nem vezettek békéhez – reagált Petr Fiala cseh kormányfő keddre virradóra közleményében a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerésére. (Frissítve Milos Zeman cseh államfő nyilatkozatával.)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén a tagállamok többsége elítélte, hogy Oroszország elismeri a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségét, valamint Vlagyimir Putyin elnök parancsát is a csapatok odavezénylésére. Moszkva ugyanakkor közölte, hogy továbbra is nyitott a diplomáciára.
Tegnap elismerte Vlagyimir Putyin a kelet-ukrajnai szakadár területek szuverenitását és „békefenntartókat” küldött a régióba. Előtte viszont egy kifejezetten háborús hangvételű beszédet tartott, melyben több utalást is tett arra, hogy nem biztos, hogy megáll az orosz haderő a szakadár területek határán, hanem Ukrajna teljes bekebelezését tervezi. Nézzünk meg hármat Putyin legsúlyosabb kijelentései közül.
A jelenlegi ukrajnai konfliktus kapcsán rendre előkerül Grúzia (Georgia) példája. Mindkét ország a Szovjetunió szétesésével nyerte el függetlenségét, és az 1990-es évek Moszkva-barátabb irányvonala után mindketten egyre távolabb kerültek Oroszországtól, és egyre jobban törekedtek a nyugati integrációra. A két színes forradalom – a 2003-as grúz rózsás és a 2004-es ukrán narancsos forradalom – vészjelzést adott le Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, és azóta dolgozik azon, hogy megakassza a két ország NATO-hoz való közeledését, ha már az orosz érdekszférába nem is tudja visszaterelni őket. Grúzia két szakadár régiója – Dél-Oszétia és Abházia – miatt ötnapos háborút viselt Oroszországgal, amely számára totális vereséggel zárult, a két terület kikiáltotta függetlenségét, amit Moszkva elismert. Grúzia továbbra is törekszik a NATO-csatlakozásra, ami viszont Ukrajnáéhoz hasonlóan vörös vonal lenne Oroszország számára. Dél-Oszétia és Abházia példája mostanában egyre többször került elő a két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság kapcsán: ahogy a grúziai, úgy az ukrajnai szakadár területeket is független országként ismerte el Moszkva.
Izrael átköltözteti nagykövetségét Kijevből, Ukrajna fővárosából a nyugat-ukrajnai Lvivbe (Lemberg) – jelentette be a Twitteren Jaír Lapíd izraeli külügyminiszter.
Tegnap elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét Vlagyimir Putyin orosz elnök. Rövidesen ezután katonákat küldött a térségbe „békemisszióra,” az orosz haderő átlépte az ukrán határt, de egyelőre nem támadták még meg az ukrán kormányerők által ellenőrzött területeket. Oroszország súlyos szankciókra számíthat Nyugatról, de a nyílt orosz-ukrán háború még mindig nem biztos, csupán nagyon valószínű. Itt van az 5 legfontosabb tudnivaló a tegnapi Putyin-bejelentésről és ennek következményeiről.
Vang Ji kínai külügyminiszter önmérsékletre szólított fel minden érintett felet Ukrajna kapcsán, amikor kedden telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
Rogán Antal, Gulyás Gergely, Benkő Tibor és Pintér Sándor részvételével tart ülést a nemzetbiztonsági kabinet, amelyen az ukrán válsághelyzetről lesz szó.
Két ukrán katona elhunyt és további 12 megsebesült azokban a nehéztüzérségi támadásokban, amelyeket a kelet-ukrajnai szakadár területek felől kilőtt bombák okoztak Ukrajna területein – közölte kedd reggel az ukrán hadsereg a Facebookon, ami a legnagyobb idei esetszámot jelenti 24 óra leforgása alatt.
Kedd reggel azt közölte az orosz külügyminisztérium, hogy még túl korai a kelet-ukrajnai szakadár területek pontos határairól beszélni, hiszen előbb ratifikálnia kell az orosz parlamentnek a Vlagyimir Putyin által aláírt szerződéseket – közölte a RIA hírügynökség.
A diplomáciai megoldásba vetett utolsó utáni reményünket sem szabad feladnunk - közölte az ukrán válság kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebookon. Szijjártó Péter azt írta, a hétfő esti fejlemények nyomán most felgyorsult Brüsszelben a szankciós intézkedések előkészítése és folyamatos az egyeztetés a lehetséges lépésekről. "Magyarország ebben a kérdésben soha sem törte meg az uniós egységet. Mindezzel párhuzamosan a diplomáciai megoldásba vetett utolsó utáni reményünket sem szabad feladnunk" - fogalmazott a miniszter.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát, ezzel pedig egykettőre háborús ok kerekedhet Ukrajna és Oroszország között. Az orosz elnök "Békefenntartó missziót" is hirdetett a szakadár területekre, amelyre hivatkozva orosz katonák hatoltak be Ukrajnába. A döntést sorra ítélték el a nyugati országok vezetői, Joe Biden amerikai elnök alá is írta az első szankciós rendeletet. Vlagyimir Putyin döntése nyomán azonnal kezdeményezték az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, amelynek soros elnöki tisztét pont Oroszország tölti be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd hajnalban már videózenetben nyugtatta az ukrán népet, miközben arról is beszélt, hogy Ukrajna nem adja fel területeit.
Nagy létszámú hadoszlop indult el a Moszkva által támogatott szakadárok ellenőrzése alatti Donyeck városából a Donyec-medencei frontvonal felé, vagyis az ukrán fegyveres erők állásai irányába - közölték szemtanúk hétfő este az ukrán Szabadság Rádióval.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár "népköztársaságok" Ukrajnától való függetlenségének elismerését, és kijelentette, hogy most "nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára".
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország azt kérte, hogy (amerikai idő szerint) még hétfőn üljön össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa Ukrajna ügye miatt - tudta meg diplomata forrásokból a Reuters hírügynökség.
Orbán Viktor miniszterelnök még hétfő este reagált az orosz-ukrán fejleményekre. Ebben azt hangoztatja, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak.
Röviddel azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte "békefenntartó alakulatok" beküldését a szakadár területekre, meg is jelentek az első orosz katonai konvojok Ukrajna területén.
Röviddel azután, hogy az orosz állami tv közvetítésében aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a két kelet-ukrajnai szakadár terület elismerését, azt rendelte el a Reuters tudósítása szerint, hogy „békefenntartó” művelet keretében segítsen az orosz haderő.
Már csak pár nap és Donald Trump visszatér az ovális irodába. Vajon feje tetejére állíthatja a dolgokat? Erre... 
Ahogy az várható volt, a decemberi infláció csúnyán meglódult, egy év alatt 4,6% volt a pénzromlás mértéke, többek...
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
2024 még csak nem is helyben járást, hanem enyhe visszalépést hozott a német gazdaságban. Általánosságban elmondható...
Jelentős szigorítást hozott a jogalkotó arról, hogy mely társaság lehet egy külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője.... 
December 4.-én indított $HAWK token az egyik legjobb példája annak, hogy mennyire befolyásolhatják a véleményvezérek...
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
