Elmarad Ferenc pápa és az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka júniusra tervezett, jeruzsálemi találkozója. A hírt maga a katolikus egyházfő közölte helyi idő szerint csütörtökön a La Nación című argentin napilappal.
Az orosz hadseregnek a „különleges hadművelet” második szakaszában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát – jelentette ki Rusztam Minnyekajev vezérőrnagy, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese szerdán, a Szverdlovszk megyei hadiipari szövetség éves ülésén. Szerinte a Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte „az oroszajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak”.
Izgalmas választás elé néz vasárnap Franciaország, ahol ismét Emmanuel Macron és Marine Le Pen száll versenybe az elnöki címért. Bár a legtöbb felmérés szerint továbbra is a hivatalban lévő államfőnek van a legnagyobb esélye a győzelemre, a két jelölt közti küzdelem kiélezettebb lehet, mint valaha. Ennek oka, hogy az elmúlt években sok szavazó kiábrándult Macronból, Le Pen pedig képes volt a korábban igencsak megosztó identitáspolitikai kérdések helyett a megélhetési problémákra kihegyezni kampányát. A választás kimenetele szempontjából kulcskérdés lesz az is, hogy miként fognak szavazni azok az állampolgárok, akik által támogatott jelöltek nem jutottak be a második fordulóba. Az azonban egyértelmű, hogy a két jelölt markánsan más elképzeléseket vall Franciaország és Európa jövője szempontjából, így a mostani elnökválasztás jelentős mértékben fogja meghatározni a kontinens jövőjét.
Nagy-Britannia hadserege a Krím 2014-es annektálása óta képezi ki az ukrán erőket Ukrajna területén, azonban februárban kivonták őket, hogy elkerüljék a közvetlen konfliktust az orosz erőkkel és annak lehetőségét, hogy a NATO-t is bevonják a konfliktusba. A brit kormány most arról számolt be, hogy a támogatást Nagy-Britanniában folytatják, amelynek keretében egy kis létszámú ukrán egység érkezik a szigetországba.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint még mintegy 50 ezren rekedhettek az Azovi-tenger partján található Mariupol városában – írja a Sky News.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető megköszönte a leköszönő dél-koreai elnöknek, Mun Dzseinnek, hogy megpróbálta javítani a kapcsolatokat. Elemzők szerint arra irányulhat a lépés, hogy Dél-Korea következő elnökére hárítsák a kapcsolat várható romlását - számolt be a Reuters.
Lemondott pénteken a CTS nevű tajvani hírcsatorna vezetője, Csen Ja-ling, valamint a csatornát üzemeltető közszolgálati Taiwan Broadcasting System (TBS) igazgatótanácsának elnöke, Csen Jü-csju, miután a héten a CTS főcímei között tévedésből Tajvan elleni kínai invázióról és nem létező természeti katasztrófákról szóló hírek jelentek meg.
A francia nyomozók nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a Nissan korábbi elnöke, Carlos Ghosn és négy másik személy ellen, akik állítólag segítettek neki eurómilliókat elsikkasztani a Renault-tól.
Szlovéniában parlementi választásokat tartanak vasárnap; a kormányalakítás nemcsak azon múlik, ki lesz a választások relatív győztese, hanem azon is, hogyan szerepelnek a kisebb pártok.
Kiadták az Egyesült Államoknak csütörtökön Juan Orlando Hernández volt hondurasi elnököt, akit New Yorkban állítanak bíróság elé, mert a vád szerint 2004 és 2022 között 500 tonna kokain csempészésében vett részt.
Nyugati tisztviselők szerint arra utaló jelek vannak, hogy Oroszország kezelésbe vette és megpróbálja megoldani azokat a problémákat, amelyek az ukrajnai invázió első heteiben jelentkeztek – írja a BBC.
Tegnapelőtt több település térségében végrehajtott rakétatüzérségi támadással megkezdte az orosz haderő az Ukrajna ellen indított invázió második fázisát, vélhetően több kelet-ukrajnai város ellen is koncentrált szárazföldi támadásra fog sor kerülni. Több nyugati ország is újabb fegyverszállítmányokat jelentett be az ukrán haderőnek. A hírek szerint Vlagyimir Putyin az utolsó pillanatban lefújta a mariupoli Azovsztal acélgyár megrohamozását, helyette blokádot rendel el.
Az elmúlt órák legfontosabb hírei:
1. Ukrajna titokban harci repülőgépeket kapott egy rejtélyes országtól.
2. A Bloomberg szerint az orosz politikai, gazdasági és katonai elit egyre nagyobb része érzi katasztrófának az Ukrajna ellen indított inváziót, illetve annak következményeit.
3. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szerdai adatközlése szerint már 5,03 millióan menekültek el Ukrajnából a közel két hónapja kitört háború miatt
4. Újabb szankciókkal csap le Oroszországra az Egyesült Államok.
5. Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy Ukrajna megnyerje az Oroszország által indított háborút, Vlagyimir Putyinnak nem fog sikerülni megosztani az európaiakat - jelentette ki szerdán Kijevben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
6. Szerda este Mihajlo Podoljak ukrán tárgyalófél azt jelezte a Twitteren, hogy Ukrajna készen áll arra, hogy az ostrom alatt álló Mariupolban "különleges tárgyalási fordulón" vegyenek részt Oroszországgal, feltételek nélkül.
7. Látványos ábra készült a mariupoli Azovsztal-üzem pincerendszeréről, melyben a város utolsó ukrán védői meghúzták magukat, nagy számú civil lakossal együtt.
8. Ukrajna elnöke a háborús bűncselekmények kapcsán kijelentette: felelősségre fogják vonni az orosz parancsnokokat, mindent meg fognak találni.
9. Putyin május 9-re készül a brit hírszerzés szerint.
10. A Kreml vezetője lefújta a mariupoli Azovsztal acélgyár megrohamozását, helyette blokádot rendel el.
Ukrán tisztviselők kedden egy új tömegsírt azonosítottak a hetek óta ostromlott Mariupol mellett és állításaikat a Maxar Technologies által gyűjtött műholdfelvételek is alátámasztják.
Parlamenti vizsgálat indul annak megállapítására, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök félrevezette-e a képviselőket a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt zárlatok idején tartott, a rendőrség által törvénysértőnek minősített összejövetelek ügyében.
Németország számára nincs tabu az Ukrajnának biztosított harckocsik és egyéb fegyverzetek terén – jelentette ki Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere Eva-Maria Liimets észt külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön Tallinnban.
Közösen kér Brüsszeltől pénzügyi segítséget az a kilenc európai uniós tagállam, amelyet legnagyobb mértékben érintett az Ukrajna elleni orosz támadás következtében kialakult menekülthullám – jelentette be Ivan Bartos cseh kormányfőhelyettes, regionális fejlesztési miniszter csütörtökön Prágában.