Az egyszerűség kedvéért megkülönböztethetünk háromféle jellemző magatartást:
- Szupertudatos hozamvadászok: ők azok - a korábban tőzsdézők és befektetési alapot választók -, akik csak időlegesen szállnak át az állampapírpiacra, amikor átmenetileg megjelennek az igazán vonzó hozamok. Ez lehetett az elmúlt 1-2 évben a Prémium Magyar Állampapírnál látott állományfelfutás egyik magyarázata is.
- Megfontolt kockázatkerülők: mindig van egy kockázatkerülőbb, kevésbé hozamvadász réteg a magyar állampapír-megtakarítók körében (ők azok, akik például postán vásárolnak állampapírt, vagy ez az egyetlen igazi megtakarításuk), rájuk, mint biztos lakossági befektetői bázisra feltehetőleg továbbra is számíthat az állam, hiszen közülük sokan az éppen legmagasabb kamatozású állampapírt keresik, nem hagyják el a piacot, ha csökkennek a kamatok.
- Kényelmes maradók: van egy olyan befektetői csoport is, amelyik nem hogy nem keres másik, állampapírpiacon kívüli befektetést magának alacsony állampapírkamat estén, de még az állampapírpiacon belül sem súlyoz át magasabb hozamú befektetésbe.
A két utolsó csoport miatt kevésbé, az első, hozamvadász csoport miatt azonban már fájhat a feje az államkasszának a PMÁP-állomány esetlegesen jelentősebb apadása miatt.
Látszólag minden rendben (?) a PMÁP-nál
2024-ben gyakorlatilag nem változott (minimálisan csökkent) a Prémium Magyar Állampapírban tartott lakossági megtakarítások névértéke 2023. decemberéhez képest, nagyjából a 7000 milliárd forint körüli szinten ingadozott egész évben.
Csakhogy mindez annak ellenére alakult így, hogy mindeközben becslésünk szerint a PMÁP összesen több mint 1000 milliárd forintnyi kamatot és mintegy 130 milliárdnyi tőkét fizetett ki a befektetőknek tavaly (ami nem látszik a fenti ábrán, csak amennyit az új, alacsonyabb kamatozású sorozatba visszafektettek belőle a befektetők).
2024-ben mintegy 475 milliárdot tett ki az első évben 7,9%-ot kamatozó PMÁP bruttó értékesítése, vagyis a változatlan állomány alapján nagyjából 655 milliárd forint elhagyta a PMÁP piacát tavaly.
De mégis hol landolt ez a nagyjából nettó 655 milliárdnyi, a PMÁP-ot elhagyó összeg? A kérdés azért is érdekes, mivel nagyon fontos különbség van a tavalyi és az idei évi kifizetések között: tavaly úgy maradt gyakorlatilag változatlan a PMÁP-állomány, hogy a befektetők egy sokkal magasabb kamatperiódusra készültek meglévő PMÁP-befektetéseiken (a 2024-ben kapott 15-17% közötti kamatszinteket felváltotta a 2025-ös 18-19% közötti kamatozás). Az idei 4-5% körüli kamatszintekre való visszaesés azonban jelentősen átalakíthatja a lakossági állampapírok piacát és ezzel együtt a PMÁP-ban maradó állományokat is.
Jelenleg a PMÁP-ban lévő megtakarítások zöme, 93%-a van ugyanis magas kamatozású prémium sorozatban.
Első precedens: hogyan reagált a tavalyi PMÁP-kifizetésekre a lakosság?
Kicsit részletesebben is megnéztük, hogy mióta lecsökkent a PMÁP kamata 10% alá, azóta mennyi kamatot fizettek ki a magasabb kamatozású PMÁP-sorozatok, és azokhoz képest mekkora állomány épült fel alacsonyabb kamatozású állampapírokból.
Látható, hogy gyakorlatilag minden hónapban meghaladta a magasabb kamatozású sorozatokból befolyó kamat- és tőkekifizetés összege a 10% alatt kamatozó PMÁP-ok állományváltozását, de a fenti számokból kiindulva
a kamatfizetések összegének mintegy 42%-a "visszament" az új PMÁP-sorozatba.
Mivel a 9,9%-os PMÁP állományváltozása csak februárig releváns (addig lehetett vásárolni), nagyjából valós képet mutat egyedül a 7,9%-os PMÁP állományát nézni.
Ugyanakkor nem a PMÁP az egyetlen, ahol a magasabb kamatozású prémium papírokból kifizetett összegek a helyüket kereshették, hiszen tavaly januárban dobták piacra a FixMÁP-ot, kezdetben 7%-os éves kamattal, illetve a bónusz papír is viszonylag jól hozott tavaly, sok esetben 8-9% körüli évesített kamatokat is láthattunk.
Ha úgy tekintünk ezekre az állampapírokra, mint amelyek jelentős részben a PMÁP-ból kiáramló pénzek felszívására szolgáltak (saját kifizetéseik még nem voltak jelentősek), akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy alacsonyabb kamatozás ide vagy oda,
a PMÁP-ot elhagyó pénzek nagy arányban helyet találhattak maguknak a többi lakossági állampapírban is, hiszen az 1300 milliárdos PMÁP-kifizetésekkel szemben ezen három állampapír összesen 1990 milliárdos bruttó értékesítése áll.
Második precedens: MÁP Plusz, és akiket nem zavar az alacsony kamat
Vannak olyan állampapír-befektetők is, akiket egyáltalán nem zavarnak az alacsonyabb kamatok. Erre kiváló példaként hozhatóak azok, akik a nagy MÁP Plusz-PMÁP-csere idején megmaradtak az akkori szuperállampapír mellett, annak ellenére, hogy a prémium papír egy idő után lényegesen jobb kamatokat kínált.
Voltak persze, akik időben kapcsoltak, és váltottak. A hajdani szuperállampapír állománya 2021 decemberében volt a csúcsán közel 5950 milliárd forinttal (a postai MÁP Plusz nélkül), majd az infláció – és ezzel együtt a PMÁP-kamatok – emelkedésével párhuzamosan egyre több pénz távozott belőle.
A PMÁP állománya először 2022 szeptemberében haladta meg a MÁP Pluszét (akkor jöttek ki a 11% feletti PMÁP-ok), mostanra pedig a MÁP+ állománya 660 milliárdra apadt, vagyis a többség átváltott.
Ez is mutatja, hogy a MÁP Plusz egy olyan kamatkörnyezetre kitalált állampapír volt, amit az élet a futamidő közben élesen átírt (ismerős?):
2019 júniusa és 2024 júniusa között (az új MÁP Pluszt már nem vesszük bele a számokba) összesen 6965 milliárd forintnyi MÁP Pluszt jegyeztek le a magyarok, ha ezt összehasonlítjuk a május végi állománnyal, akkor azt kapjuk, hogy
az összes jegyzés közel 11%-át tartották a magyarok.
A legkitartóbb MÁP Plusz-fanatikusoknak ráadásul azok bizonyultak, akik az indulás hónapjában jegyezték le a papírokat (az alábbi ábra alapján a hajdani szuperállampapírba az elején beszálló befektetők maradtak a leghűségesebbek, hiszen a 2019 júniusában vásárolt MÁP Pluszok mintegy 9%-át a lejáratig, azaz 2024. júniusáig megtartotta a befektetők egy része).
Mit jelent ez 2025-re nézve?
Az államkasszának tehát jó hír lehet, hogy van a befektetéseknek egy olyan része - a fenti számok alapján 10% körüli arány -, amelyet a lakossági befektetők a racionalitással szembemenve is tartanak. A kérdés már csak az, mekkora lesz ez az arány a PMÁP esetében.
A fentiek alapján vélhetően idén is hasonló folyamatokat fogunk látni, mint tavaly, annyi különbséggel, hogy
Míg tavaly volt miért „nyugton maradni” és kivárni egy újabb jól kamatozó évet, az idei kamatfizetések után ez már kevésbé lesz elmondható.
Az alacsonyabb kamatozásra való átváltás pedig azt jelentheti, hogy nemcsak a kamatkifizetésekből és a lejáró tőkéből származó pénzek keresnek új helyet maguknak, hanem a nem lejáró állampapírok tőkéjének egy része is. Ahogy azonban az alacsonyabb kamatozású állampapírok iránti kereslet mutatja, ez nem kell, hogy drámai hatásokkal járjon az állam finanszírozására.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
