Ukrajna katonai hírszerzésének helyettes vezetője szerint Ukrajna vesztésre áll Oroszországgal szemben a frontvonalakon, és szinte kizárólag a nyugatról érkező fegyverekre támaszkodik, hogy sakkban tartsa Oroszországot - írja a Guardian.
Döntő szerepet játszik a Donbaszért folytatott harcokban a tüzérség, egy olyan fegyvernem, melyből az orosz haderő lényegesen nagyobb mozgósítható állománnyal, tartalékokkal rendelkezik, mint az ukránok. A nyugati országok a világ legmodernebb önjáró tüzérségi fegyvereit – CAESAR-okat, Panzerhaubitze 2000-eseket, Zuzana 2-eseket, M270-es és M142-es rakéta-sorozatvetőket -, ajánlották fel az ukrán fegyveres erőknek, hogy kiegyenlítsék egy kicsit az erőviszonyokat, de ezeknek a fegyvereknek a nagy része még nem érkezett meg. Fordulhat az ukránok hadiszerencséje a Donbaszban a nyugati eszközöknek köszönhetően? Sikerül felvenni a harcot az orosz tüzérséggel? Sikerülhet átváltani a nehézkes védekezést ellentámadásba? Nézzük.
A leghevesebb harcok továbbra is a Luhanszk megyei Szeverodonyeckért folynak, az oroszok a város nagy részét már ellenőrzik, ukrán kézen már csak peremterületek lehetnek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az egész Donbasz (vagyis Luhanszk és Donyeck megye) sorsa Szeverodonyecknél dől el. Luhanszk megye 90 százaléka már orosz kézen van. A szakadár, oroszbarát Donyecki Népköztársaság kormánya szerdán váratlanul lemondott, de azóta már van új kormányfője a bábállamnak. Herszon után az oroszok a déli Zaporizzsja megyében is népszavazást készíthetnek elő.
Az elmúlt órák legfontosabb eseményei:
1. Az orosz erők ellenőrzik a stratégiai fontosságú Szeverodonyeck városának nagy részét, és hevesen lövik a testvérvárost, Liszicsanszkot.
2. A déli Zaporizzsja megyében népszavazást készítenek elő az oroszok, miközben csapatokat kell onnan átcsoportosítaniuk a szomszédos Herszon megyébe, ahol az ukrán csapatok ellentámadásokat vezetnek, és saját közlésük szerint területeket is visszafoglalnak.
3. Andrzej Duda lengyel elnök egy interjúban Hitlerhez hasonlította Vlagyimir Putyint.
4. Három darab M270-es rakéta-sorozatvetőt küld első körben az ukrán fegyveres erőknek Nagy-Britannia.
5. Az orosz és a török külügyminiszter egyeztetett az ukrán gabonaszállítmányokról, de egyelőre nem sikerült áttörést elérni a fekete-tengeri gabonaexportot illetően. Zelenszkij szerint milliókat fenyeget éhezés a világon az oroszok fekete-tengeri blokádja miatt.
6. Először vetettek be az oroszok egy Szu-57-es egy ötödik generációs vadászbombázót, amely az orosz légierő legmodernebb repülőgép-típusa.
Romániában is megjelent a koronavírus omikron variánsának az a BA.5-ös jelzésű alváltozata, amely újabb megbetegedési hullámot okozott Dél-Afrikában - közölte csütörtökön a G4Media hírportál a közegészségügyi intézet (INSP) heti összesítését ismertetve.
A Ria Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója alapján a BBC azt írja, a szakadár Donyecki Népköztársaság bírósága halálbüntetésre ítélt három, ukrán kötelékekben harcoló külföldi önkéntest, a 28 éves brit Aiden Aslint, a 48 éves brit Shaun Pinnert, illetve a marokkói Szaadun Brahimot.
Hosszú Facebook-posztot tett közzé Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, amelyben többek között írt az ukrán haderő számára jelenleg rendelkezésre álló fegyverekről, illetve arról, mire lenne még szükségük.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta sorra fogadják el az Oroszország elleni szankciókat a nyugati országok, miközben Ukrajnát fegyverrel és pénzzel támogatják. A szankciók mellett érvelők alapvető fontosságúnak tartják az agresszor meggyengítését, míg ellenzői hatástalannak minősítik azokat. Valójában minden egyes szankció mindkét félnek, tehát Európának is fájdalmas, mégis a mostani kellemetlenség a nyugati országok hosszú távú biztonságát szolgálja.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. Mai műsorunk egyrészt Tunéziáról fog szólni, hiszen a következő hetekben eldőlhet az országot egyre autoriterebb módszerekkel irányító Kaisz Szaíd sorsa, Oroszország ukrajnai háborúja ugyanis komoly gazdasági problémákat okozott az észak-afriekai országban. Ezt követően foglalkozunk még a hazai lakáshitelekkel, mivel a jelenleg elérhető ajánlatok törlesztője radikális mértékben emelkedett meg az egy évvel ezelőtt állapothoz képest, a drágulásnak ráadásul még nincs is vége.
Vlagyimir Szaldo, a dél-ukrajnai Herszon megye oroszok által kinevezett vezetője azt mondta, a terület Oroszországba integrálása folyamatban van, és intenzíven folytatódni fog.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében azt mondta, milliókat fenyeget éhezés amiatt, hogy Oroszország blokád alatt tartja a fekete-tengeri ukrán kikötőket, a világ pedig „szörnyű élelmiszerválság küszöbén áll”.
Négy Szu-57-es vadászbombázót használt az orosz légierő Ukrajnában légvédelmi rendszerek megsemmisítésére – állítja bennfentes források alapján a RIA Novosztyi.
Az orosz és ukrán haderő is Szeverodonyeck városára koncentrálja erejét. Mindkét fél súlyos veszteségeket szenved. A város uralma lényegében eldönti azt, hogy mely haderő uralja Luhanszk megyét. Felvételek szerint külföldi harcosok érkeztek a térségbe, hogy az ukrán erők oldalán harcoljanak és segítsenek megtartani a terület feletti ellenőrzést. Cikkünk folyamatosan frissül a legfontosabb orosz-ukrán háborús hírekkel.
Az elmúlt órák legfontosabb hírei:
1. Egy orosz tábornok szerint amerikai tarackkal lőttek orosz területet az ukránok.
2. A brit hírszerzés közzétette legfrissebb háborús jelentését.
3. Először adott nagyinterjút Angela Merkel leköszönése óta, megvédte korábbi Oroszország-politikáját.
4. Norvégia önjáró lövegeket küldött Ukrajnának.
5. Amerikai agytröszt: nő az elégedetlenség Oroszországban a háború miatt.
6. Látványos térképet közölt a brit védelmi minisztérium: mutatjuk, hogy áll Putyin inváziója.
7. Figyelmeztet Lavrov: "Ez még több halálesetet fog okozni az ukránok körében".
8. Műholdfelvételek készültek a háború sorsdöntő helyszínéről.
9. Két fontos csúcs közeleg, Európába jön Joe Biden.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a keleti Szeverodonyeck városáért vívott csata fogja eldönteni Donbasz sorsát, és valószínűleg a leghevesebb harcok zajlanak az orosz invázió kezdete óta.
A 2011-es arab tavasz után egyetlen országban tűnt úgy, hogy a demokratikus átalakulás sikeres lehet: Tunéziában. Tartós stabilitást azonban nem sikerült elérni az országban, amelyet a hazai problémák mellett a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja mostanra súlyos gazdasági-pénzügyi válságba taszított. A 2019-ben megválasztott elnök már lassan egy éve rendeletekkel kormányoz, és folyamatosan építi le a nagy nehezen kiküzdött demokratikus intézményrendszert. Az ország legnagyobb szakszervezete június közepére országos sztrájkot hirdetett, a nép elégedetlensége fokozódik az elnökkel szemben. Jöhet-e újabb forradalom az észak-afrikai országban, és lehet-e Tunézia ismét egy arab tavasz kiindulópontja?