Jelzésértékű egység
A Portfolio második alkalommal megrendezett magánegészségügyi konferenciájának második szekciójában is rendkívül aktív volt a hallgatóság a közönségkérdések során. A Bartók János (Duna Medical Center vezérigazatója) által moderált második panelbeszélgetés keretében több kérdés is előkerült a vállalati egészségbiztosítások szerepével kapcsolatban.Az első kérdés így hangzott a résztvevők felé:
Előnyösen vagy hátrányosan befolyásolja a magyar egészségügyet és betegellátást a vállalati egészségbiztosítás adókedvezményének megszűnése?
A válaszadók határozott véleményt fogalmaztak meg, ugyanis a 114 szavazóból 107-en úgy gondolják, hogy a 2019. januárjától életbe lépő szigorítás a vállalati egészségbiztosítások esetében hátrányosan érinti a magyar egészségügyet, hiszen forrást von el a rendszerből.
milyen hatása lehet az egészségügyi szakszemélyzet Magyarországon maradására, ha erősödik a magánegészségbiztosítási piac?
Ez a kérdés is nagyon megmozgatta a hallgatóságot, ugyanis 116-an vették kezükbe okostelefonjaikat, hogy kifejtsék véleményüket a témában. A válaszolók 87%-a szerint gátolja az elvándorlást, mivel a magánbiztosítások segítik a magánszolgáltatók fejlődését és ezen keresztül a szakszemélyzet itthon maradását.
Fontos üzenetek a döntéshozók felé
A panelbeszélgetés szakmai résztvevői is kifejtették véleményüket a kérdésről. Juhos András (Uniqa) szerint kulturális öngondoskodási folyamatot vág el a kormány a döntésével, a versenyhatékonyság a betegségek növekedése miatt csökken. Karai Gábor (Advance Medical) az egészségbiztosítások kapcsán úgy vélte: a fürdővízzel együtt a csecsemőt is kiöntik. A vállalati egészségbiztosítás nem a felsővezetők úri huncutsága, a fizikai dolgozók is igénybe veszik a magánegészségügyi ellátást a segítségével. Üzenik: ne öntsék ki a csecsemőt a fürdővízzel! Kovács Tamás Attila (OTP Egészségpénztár) szerint a piaci igény az egészségre, az öngondoskodásra megvan, a vállalati források is rendelkezésre állnak. A vállalatok meg fogják találni a legkisebb teherrel járó megoldásokat. Bauer Dávid (Mol) úgy látta: a munkavállalók több mint fele egészségpénztárra tette félre a cafeteriából az elmúlt években, nagy igény van ezekre a juttatásokra, kiemelten kezelik a cégnél a szív- és érrendszeri betegséges megelőzését.
A Portfolio Private Health Forum második szekciójának panelbeszélgetése. Fotó: Stiller Ákos
Karai Gábor, az Advance Medical ügyvezető igazgatója korábban a Portfolio-nak adott interjújában is beszélt a magán-egészségbiztosításokról. A 2019 januárjától életbe lépő adóváltozások miatt a vállalati egészségbiztosítások elveszítik adóelőnyüket. Amelyik vállalat az év végéig szerződik a biztosítótársaságokkal, az a jövő évben még élvezi az adókedvezményt. Ezzel az új adóváltozások tényleges hatása a 2019-es év után fog jelentkezni - emlékeztetett. Ezért szerinte a döntéshozóknak még egy évük van arra, hogy belássák: ha sokféle béren kívüli juttatás adóterhét megváltoztatják, legalább az egészségbiztosítással tegyenek kivételt, ugyanis ennek a juttatásnak nagyon nagy a társadalmi hasznossága. Beszélt arról is, hogy az adóváltozás milyen következményekkel jár: az intézkedés meggátolja a magánegészségügyi szolgáltatók bővülését, visszaeshet a betegforgalom, ezzel pedig megakadályozzák, hogy további pozíciók jöjjenek létre, vagy, hogy még több orvos tudjon magánrendelőkben illetve magánklinikákon legális módon pénzt keresni. A betegek pedig magánbiztosítás hiányában ennek hatására visszaáramlanak az amúgy is túlterhelt közegészségügybe - folytatta.Sok közepes- és nagyvállalatnál a fizikai dolgozókra is kiterjesztették a vállalati egészségbiztosítást, vagyis a magánegészségügyi ellátást. Ők azok, akik valószínűleg önmaguk nem költenének erre saját zsebből, mert nem tehetik meg
- emelte ki Karai Gábor korábban.
