Atomkoalíció: a világ legnagyobb techcégei a nukleáris energiára szavaznak

Az Amazon, Google és Meta, valamint az olajipari óriás Occidental és a vegyipari Dow is csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amelyben

a vállalatok közösen sürgetik a kormányokat és az áramhálózati szereplőket a nukleáris kapacitás bővítésére.

Tehát a nyilatkozat alapvető célja a nukleáris energia szerepének megerősítése a dekarbonizációs törekvésekben és az egyre növekvő ipari energiafogyasztás fedezésében.

A mostani kezdeményezés nem az első ilyen jellegű nyilatkozat. Tavaly szeptemberben a világ 14 legnagyobb pénzügyi intézménye, köztük a Goldman Sachs és a Bank of America, szintén elköteleződött a nukleáris energia támogatása mellett:

Az azóta eltelt időszakban világszerte nyolc új atomreaktort kapcsoltak hálózatra, és 12 további építése kezdődött meg – derül ki a Nukleáris Világszövetség (World Nuclear Association - WNA) adataiból. A szövetség legfőbb célja, hogy globálisan népszerűsítse az atomenergiát és segítse az ezzel a területtel foglalkozó vállalatokat.

Az Amazon közlése szerint a cég az elmúlt évben több mint egymilliárd dollárt fektetett a nukleáris iparba, és szerintük az új erőművek felgyorsított építése „kritikus fontosságú” az Egyesült Államok energiabiztonsága, a növekvő kereslet kielégítése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából.

A nukleáris energia nélkülözhetetlen a jövő fenntartható energiamixében

– jelentette ki Urvi Parekh, a Meta energiarészlegének vezetője. Hozzátette: a technológiai vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy a kormányok egyszerűsítsék a nukleáris engedélyezési folyamatokat és világos jelet adjanak az áramipari szereplőknek, hogy a kereslet valóban akkora lesz, mint amire számítanak.

Ezzel arra utalhatott a techvezér, hogy az egyre jobban terjedő, többek között a fűtést és jármű-szektort érintő elektrifikáció és a mesterséges intelligencia alapú adatközpontok hatalmas áramigényt generálhatnak (a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerin akár évi 3%-os növekedést). Azonban ezek csak előrejelzések és az iparágban nem mindenki számára egyértelmű, hogy az elektrifikáció valóban ekkora léptékben illetve ilyen gyorsan fog megvalósulni.

Tehát továbbra is sok a bizonytalanság. Bár a nukleáris energia támogatottsága erősödik, a konkrét projektek megvalósítása továbbra is kihívásokkal küzd. A nukleáris fejlesztések – különösen az új generációs kis moduláris reaktorok (SMR-ek) – továbbra is technológiai, szabályozási és finanszírozási akadályokkal néznek szembe.

Bár számos nagy technológiai vállalat írt alá nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatokat SMR-fejlesztőkkel, csak kevesen vállaltak tényleges pénzügyi kötelezettséget a projektek támogatására.

Nincs bizonyíték arra, hogy ezek kereskedelmi szempontból életképesek lennének

– mondta Lawrence Coben, az NRG vezérigazgatója. John Ketchum, a NextEra Energy vezérigazgatója pedig úgy fogalmazott:

Az új nukleáris kapacitások 2035 előtt nem fognak megvalósulni, mert még az első, valóban működőképes fejlett reaktort is ki kell fejleszteni.

A Duke Energy pénzügyi igazgatója, Brian Savoy is egyetért az utóbbival, hiszen a híroldalnak adott nyilatkozata alapján a kis moduláris reaktorok csak a 2030-as évek végére játszhatnak érdemi szerepet az energiamixben.

Mindezek ellenére a növekvő ipari kereslet és a szén-dioxid-mentesítés iránti elköteleződés elméletben kedvez a nukleáris energia reneszánszának. Japán például célul tűzte ki, hogy a nukleáris energia részarányát 2023-as 8,5%-ról 20%-ra növeli 2040-re. Eközben Európában is zajlik a nukleáris energia reneszánsza, Olaszország parlamentje például egy törvényjavaslatról tárgyal a több mint három évtizede leállított atomenergia visszahozásáról:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images