Kimondta az NGM, milyen árcsökkenést vár az árrésstoptól

A Nemzetgazdasági Minisztérium részletesen megvizsgál minden kereskedői megkeresést az árrésstop kapcsán, köztük az Országos Kereskedelmi Szövetség észrevételeit is. A tárca eddig kizárólag a saját márkás termékek arányával kapcsolatos kérdést kapott a Szövetségtől, más szakmai állásfoglalást nem kértek tőlük - írják.

A szaktárca és a felügyelete alatt működő Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság teljes körű támogatást nyújt a kiskereskedelmi egységeknek kötelezettségeik teljesítéséhez. A kiszámítható és egységes jogalkalmazás érdekében szakmai útmutatót bocsátanak ki, amely mind a vállalkozások, mind az ellenőrzést végző kormányhivatalok munkáját segíti.

Hangsúlyozzák, hogy a szabályozás kizárólag azokra a kiskereskedőkre vonatkozik, amelyek 2023-as értékesítési nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot.

Az új szabályozás március 17-től lép életbe, így a fogyasztók már a következő hét elejétől érzékelhetik az árcsökkenést.

A minisztérium előrejelzése szerint az érintett 30 termékkategóriában átlagosan több mint 10 százalékos árcsökkenés várható.

Az OKSZ nemrég kiadott egy állásfoglalást, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy az árrés nem egyenlő a profittal. Az árrésből fizetik a béreket, a rezsit és a közterheket, közte a forgalom után fizetett 4,5%-os kiskereskedelmi adót (ez a legmagasabb kulcs, amely a nagy láncokat érinti - a szerk.) Ez utóbbi összeget, mely megközelíti a 300 milliárd forintot, a kereskedők az árakba és akcióba tudnák invesztálni - írja a szervezet.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a kereskedők egy része ma már veszteséges, vagy nyeresége egyre csökken.

Miről is szól az árrésstop?

Az árrésstopot Orbán Viktor jelentette be kedden, később megjelentek a részletek a Magyar Közlönyben is.

A legfontosabb pont, hogy az

árrés nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10 százalék lehet.

Ha egy adott üzletben vagy online felületen egy terméket nem forgalmaztak 2025 januárjában, akkor az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10 százalékos határig.

A rendelet felsorolja az érintett termékeket is:

1. Csirkemell
2. Csirkecomb
3. Csirke far-hát
4. Csirkeszárny
5. Egész csirke
6. Pulykamell
7. Sertéscomb
8. Sertéskaraj
9. Sertésoldalas
10. Sertéstarja
11. Sertészsír
12. Párizsi
13. UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom
14. UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom
15. ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom
16. ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom
17. Vaj
18. Tejföl
19. Natúr joghurt
20. Gyümölcsjoghurt
21. Trappista sajt
22. Tehéntúró
23. Margarin
24. Napraforgó- és repceolaj
25. Finomliszt BL 55
26. Rétesliszt BFF 55
27. Kristálycukor (fehér cukor)
28. Fokhagyma
29. Étkezési burgonya az újburgonya kivételével
30. Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás

A húsok esetében beletartozik a friss, hűtött, fagyasztott termék is, csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt is. Minden érintett terméknél a laktózmentes változatoknál is él az árrésstop.

A rendelet a fenti termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg ezen termékek forgalmazását, egy másik üzletük adatait vehetik alapul az árrés és arányosítás meghatározásához. A választott üzletet az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

Bírságok

A fogyasztóvédelmi hatóság hivatalból ellenőrzi az előírások betartását, és jogsértés esetén különböző bírságokat szabhat ki.

Az árrés megsértése esetén termékkategóriánként öt millió forint bírságot szabnak ki.

Ha a saját márkás termék aránya túllépi az előírt határt, a bírság mértéke a következő:

• legfeljebb tíz százalékponttal történő túllépés esetén ötszázezer forint,
• tíz és ötven százalékpontos túllépés között egymillió forint,
• ötven százalékpont feletti túllépés esetén kétmillió forint.

Készlethiány esetén a bírság összege:

• tíz százalékot meg nem haladó hiány esetén ötszázezer forint,
• tíz és ötven százalék közötti hiány esetén egymillió forint,
• ötven százalékot meghaladó hiány esetén, illetve ha a vásárlók kiszolgálása nem biztosított, kétmillió forint.

Súlyos jogsértés esetén az üzlet vagy az online felület működését legalább egy napra, legfeljebb fél évre felfüggeszthetik. Különös méltánylás esetén a hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat. A kereskedő mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az érdekkörén kívül eső okból történt. Ismételt jogsértés esetén a bírság összegét megduplázzák, és naponta többször is kiszabhatják. Ha a kereskedő nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, egymillió forint bírságot kap.

A rendelet március 17-től május 31-ig lesz hatályban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio