A felsőoktatásban több mint egy évtizede világszerte új fogalomként jelent meg a transzverzális készségek fejlesztése, mostanra pedig egyre inkább a modern tantervek részévé válik. Milyen kompetenciák tartoznak ide és miért fontos ezekkel foglalkozni már az egyetemi képzés során?
L.E.: A transzverzális készségek szakmától, témakörtől és platformtól függetlenül segítenek a munkavállalóknak a változásokhoz alkalmazkodni a karrierjük során. A kommunikációs és digitális kompetenciák mellett ilyen a kritikus gondolkodás, a rendszerszemlélet, a problémamegoldás vagy a közös munkavégzés képessége – olyan készségek, amelyek a pénzügy szakostól a mérnöki területeken tanulókig mindenki számára hasznosak.
Ezekkel a készségekkel bizonyos mértékig mindannyian rendelkezünk, de bármilyen szintről is indulunk, az a közös bennük, hogy gyakorlással, tapasztalással mindig továbbfejleszthetők. Az egyetemi tanulmányok egy biztonságos és védett közeget nyújthatnak ahhoz, hogy a hallgatók azonosítsák és továbbfejlesszék a meglévő transzverzális készségeiket, ami munkavállalóként óriási előnyökkel járhat egyéni szinten és a későbbi munkáltató számára is értéket jelent. A modern szervezeteknek, vállalkozásoknak ugyanis olyan alkalmazottakra van szükségük, akik
hatékonyan tudnak kommunikálni a kultúrák között, jól ismerik a globális piacokat, trendeket, képesek alkalmazkodni a technológiai változásokhoz, a különböző üzleti gyakorlatokhoz és az aktívan formálódó szabályozásokhoz.
Olyannyira fontosak lettek ezek a kompetenciák, hogy a gazdasági és üzleti képzéseket nemzetközi szinten már nem is lehet akkreditáltatni, ha az adott tanterv nem tartalmaz ilyen típusú készségfejlesztést.
A transzverzális készségek fejlődése gyakran a szakmai tárgyak során alkalmazott oktatási módszerek “másodlagos”, de tudatosan tervezett hatásaként történik meg, például ha egy adott menedzsment terület oktatása során a hallgatói munkákat csoportban készítik el és prezentálnak is, akkor ezzel a társas és kommunikációs készségek is fejlődnek. A modern üzleti tantervekben azonban vannak olyan elemek is, amelyek közvetlenül célozzák ezt a területet.
Sz.Cs.M.: A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának mesterképzéseire járó hallgatók az Intenzív kurzus workshopjain és előadásain fejleszthetik ezeket a kompetenciáikat. A programot évente közel 500 hazai és nemzetközi mesterszakos hallgató végzi el, hiszen a 11 mesterképzésünkből ez a tárgy 9 tantervének kötelező része. Egymáshoz képest elég különböző karakterűek a képzéseink, de a 3 napos esemény során
azokat a transzverzális készségeket fejlesztjük, amelyek a Kar bármelyik szakáról kikerülő hallgató karrierjének előrehaladását támogatni tudják.
A több évtizedes múltra visszatekintő Intenzív kurzust 2022-ben terveztük újra azzal a céllal, hogy olyan tudásanyagot ajánljunk a hallgatóknak, ami egyrészt releváns és érdekli őket, másrészt nemzetközileg is a legfrissebb, legújabb üzleti életből származik. A műszaki, gazdasági és társadalomtudományi területek összefonódásából adódó interdiszciplináris kihívások, valamint azok fenntartható megoldásainak egyik kulcsa pedig a transzverzális készségek használata.
A transzverzális készségek fontosságát számos tényező vezérli, köztük a globalizáció, a technológia fejlődése, de a munkavégzés jellegének, folyamatának alakulásai is. Hogyan változik a hallgatók érdeklődése az egyes kompetenciák fejlesztése iránt, mit tartanak a leghasznosabbnak?
L.E.: Az első évben a kommunikációs kompetenciákat választották a legtöbben, és bár a kommunikációs készségfejlesztés továbbra is népszerű, azóta kicsit elmozdult az érdeklődés az önismeret és a pszichológiai témák felé. A 2024-es évben a leggyorsabban betelő kurzusaink az érzelmi intelligencia és a vezetés kapcsolatáról szóltak. Alapvetően minden érdekli a hallgatókat, ami probléma alapú, vagy kihíváshoz kapcsolódik, és annak a megoldására nyújt valamilyen megoldást, ismeretet.
Sz.Cs.M.: Az előző évben új elemként egy interdiszciplináris, szimulációs szoftverrel is megismerkedhettek a kurzuson. Az egyetem mérnöki Karain nagyon sok területen használják a MATLAB-ot különböző számításokra, szimulációkra és modellezésre is, de a menedzsmentképzések tananyagaiba eddig még nem emeltük be ilyen komplex témához kapcsolódva. Az idei évben a MathWorks-szel együttműködve
egy olyan szimulációt próbálhattak ki az Intenzív kurzuson résztvevők, ami a klímaváltozás gazdasági és pénzügyi kockázatait elemezte.
Az angol nyelvű tananyagot és a kapcsolódó workshopot kifejezetten erre az alkalomra fejlesztették ki számunkra. Attól függetlenül, hogy a workshop-on résztvevők nem mérnökhallgatók voltak, hanem nagyrészt olyanok, akiknek valamilyen gazdasági végzettsége lesz, mindenki meg tudott birkózni magával a MATLAB szoftverrel, amivel egyébként lehet, hogy soha nem került volna kapcsolatba.
Milyen részekből áll az Intenzív kurzus és hogyan segíti elő a hallgatók nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítését?
L.E.: A kurzus felépítése viszonylag egyszerű, délelőttönként vannak a készségfejlesztő workshop-ok, majd délután következnek az előadások. A tanterv annyi megkötést tartalmaz, hogy mindenkinek legalább egy workshop-on részt kell vennie, de csak ez az egy kötelező elem van a 3 nap alatt, egyébként az egyéni preferenciái alapján azzal töltik fel a kreditmennyiséget, amivel szeretnék.
Sz.Cs.M.: Az angol nyelvű mesterszakokon magyar és nemzetközi hallgatók is tanulnak, így eleve adott a multikulturális környezet, amikor pedig találkoznak az Intenzív kurzuson, az attól lesz igazán izgalmas, hogy mindenki más szakmai tapasztalattal, illetve alapszakos végzettséggel érkezik. Figyelünk rá, hogy lehetőleg vegyes csoportokban dolgozzanak, és erre a hallgatóknak is van igényük.
Az ilyen találkozásokból mindig nagyon kreatív gondolatok és innovatív megoldások születnek, hiszen szinte az összes csapattag más szemüvegen keresztül nézi az adott problémát.
Ez a folyamat mindenkinek az előnyére válik, értékes szinergiák tudnak létrejönni: többször előfordult, hogy később angol nyelvű tudományos diákköri konferencia dolgozatot írtak együtt vagy egy startup gondolatán kezdtek dolgozni.
Az üzleti életben milyen összefüggés van a mesterséges intelligencia és a transzverzális készségek között?
Sz.Cs.M.: Az adatvezérelt döntéshozatal és a mesterséges intelligencia alkalmazása egyre fontosabb szerepet kap. Azok a vállalkozások lesznek a legsikeresebbek, akik képesek az AI-t integrálni a munkafolyamataikba, miközben erősítik a transzverzális készségeket, hogy az alkalmazottak és a technológia hatékonyan együttműködhessenek.
Az AI rendszerek ugyan hatékonyan képesek végrehajtani a mechanikus, rutinszerű feladatokat, de a komplex döntésekhez, kreatív megoldásokhoz, etikai irányításhoz és a gyors alkalmazkodáshoz továbbra is szakemberekre van szükség.
A problémamegoldó képesség és a kritikai gondolkodás például alapvető ahhoz, hogy az AI által generált adatokból valódi üzleti döntések születhessenek,
de a kommunikációs és csapatmunkához kapcsolódó képességek is különösen fontosak, amikor az AI és az emberi munkaerő közötti zökkenőmentes együttműködést kell biztosítani.
L.E.: Egyébként a BME-n is azt valljuk, hogy a mesterséges intelligencia olyan lesz, mint a számológép, a mindennapjaink részévé fog válni, ezért nem tiltjuk a használatát, viszont nagyon fontosnak tartjuk, hogy az etikus használatát támogassuk és tanítsuk meg a hallgatóknak. Nemrég adtunk ki például egy ajánlást, amit nemzetközi jó példákra alapozva dolgoztunk ki. Az oktatókat és a hallgatókat is arra biztatjuk, hogy éljenek ezekkel az eszközökkel.
A hallgatók hogyan tudnak majd megfelelni annak a sokrétű elvárásnak, amelyeket a technológia széleskörű alkalmazása etikai oldalról vet fel?
Sz.Cs.M.: Az AI használata az üzleti döntésekben valóban eredményezhet etikai kérdéseket, ezért az Intenzív kurzuson is foglalkozunk vele. Az olyan transzverzális készségek, mint a felelősségtudat, az empátia és az etikai gondolkodás elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztosítani lehessen, hogy az AI alkalmazása ne okozzon hátrányos következményeket a társadalomra vagy a vállalat reputációjára nézve.
Hogyan integrálják a nemzetközi fenntarthatósági és üzleti trendeket, tapasztalatokat az Intenzív kurzus tananyagába?
L.E.: Az impulzusok több csatornán keresztül érkeznek hozzánk. A BME GTK széleskörű nemzetközi akadémiai és vállalati partnereitől érkező információkat minden évben beépítjük az Intenzív kurzusba, és mindig a legújabb nemzetközi trendek szakmai képviselőivel igyekszünk bővíteni a lehetőségeket.
Az üzleti partnereinktől is rengeteg információ érkezik, de az esemény előadói között a GTK alumni hazai és nemzetközi tagjai is rendszeresen jelen vannak.
A harmadik csatorna az oktatásfejlesztési belső erőforrás, a saját oktatóinknak minden tavasszal meghirdetjük, hogy jelentkezhetnek workshopot tartani, de kifejezetten arra kérjük őket, hogy olyan anyaggal, amit a sztenderd tanóráikban nem tartanak. Ezzel egy állandó innovatív tananyagfejlesztés is beépül a Kar oktatási gyakorlatába, ahol az Intenzív kurzus egy állandó továbbfejlődési lehetőséget biztosít az oktatók számára is.
Sz.Cs.M.: A nemzetközi fenntarthatósági trendeket a GTK nemzetközi szervezeti tagságaiból adódó lehetőségek segítségével és a Karon lévő fenntarthatósági témaköröket kutató és oktató kollégáinak, valamint a vállalati fenntarthatóság, fenntartható üzleti modellek témakörével foglalkozó üzleti partnereink segítségével hatékonyan tudjuk integrálni az Intenzív kurzus anyagába, legyen szó bármelyik SDG-ről is a 17-ből (az ENSZ fenntartható fejlődési céljai), a fenntarthatósági készségek fejlesztése részét képezi az Intenzív kurzusnak, összhangban a Kar küldetésnyilatkozatával.
Milyen további lépések lehetnek szükségesek a jövő szakembereinek hatékonyabb edukációja érdekében?
L.E.: A mesterséges intelligencia használata még azért az oktatói körökben is kihívást jelent, a saját területünkön is fejlődnünk kell ahhoz, hogy mindig a naprakész eszközöket használjuk, emiatt az oktatók egyik elsődleges skillje szerintem a változásokhoz való rugalmas viszony megtartása lesz. Emellett egyetemi szinten is foglalkoztat minket az új generációk mélyebb megismerése, hiszen a technológia mellett a diákok is változnak. Az egyetem oktatói körében végzett belső kutatásunk eredményei alapján
a pedagógiai módszertani továbbfejlődésnek és alkalmazkodásnak fontos lesz a szerepe.
Sz.Cs.M.: Mivel várhatóan a közeljövőben is folytatódik ez a nagyon dinamikus változás, amely egyik legfőbb mozgatórugója a digitalizáció mellett a fenntarthatóság, ezért ezeknek a szempontoknak is jelen kell lenniük minden tananyagban. Egyre nagyobb jelentősége lesz annak, hogy a hallgatók az elméleti tudásukat a gyakorlatban is alkalmazhassák, ezért a gyakorlati készségek további erősítésére is szükség van. Az életpálya-tanácsadás fejlesztésének nagyobb hangsúlyt kellene kapnia, hogy a megfelelő karrierút kiválasztásában a hallgatóknak segítséget tudjunk nyújtani. Emellett az egyetemeknek a jövőben még szorosabban kell majd együttműködniük a vállalatokkal, hogy a hallgatók a legfrissebb ipari-üzleti-munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő tudást szerezzenek.
Képek: Stiller Ákos/Portfolio
A cikk megjelenését a BME GTK támogatta.
