Országos lefedettséggel működik a teleradiológia az állami- és magánegészségügyben

Európai szinten lakosságszámra vonatkoztatva a radiológusok számát tekintve Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. A Magyar Radiológus Társaság nyilvántartása szerint közel 1200 radiológus van hazánkban, de ha megnézzük a radiológus korfát, látható, hogy a többség elmúlt 50 éves. “Az idősebb generáció tagjai közül sokan, akik elsősorban röntgen és ultrahang diagnosztikában dolgoznak, már nem sajátították el a CT vagy MR diagnosztikát, ezért a létszám adat önmagában nem sokat jelent. A jelenlegi szakképzésben viszont a CT és MR diagnosztika hangsúlyos szerepet kap, így a fiatal szakorvosok korán jártasságot szereznek ezeken a területeken is. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a teleradiológia keretein belül részt vegyünk a szakorvosjelöltek oktatásában, képzésében” – emelte ki Prof. Dr. Bogner Péter.

A nemzetközi szinten egyre jellemzőbb szakemberhiány és a technológiai fejlődés következtében a teleradiológia alkalmazása a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején kezdett széles körben elterjedni. A technológiai fejlődés két alappillére közül az egyik a radiológiai képalkotás teljes körű digitalizációja volt, amit a 90-es években bevezetett egységes orvosi képszabvány, a DICOM (Digital Imaging and Communications in Medicine) formátum jelentősen támogatott. A másik az internet alapú adatkommunikáció fejlődése és elterjedése volt, amely az egyre növekvő képszámú, valamint egyre nagyobb méretű file-ok gyors küldését teszi lehetővé. Manapság egy átlagosnak tekinthető CT vagy MR vizsgálat

akár 1000-2000 képet jelent, illetve 1-1,5 Gbyte nagyságú lehet, de a teleradiológiában is terjedő streaming technológia néhány perc alatt képes ilyen méretű file-okat továbbítani.

Határokon átívelő radiológiai leletezés

A teleradiológia használata az Egyesült Államokban indult, majd pár év elteltével a fejlett európai országokban is megjelent; Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Svédországban és Dániában kifejezetten támogatott a használata. Az egyik legizgalmasabb példa a svéd radiológiai ügyeleti ellátásban működik, amit este 10 óra után 97%-ban teleradiológiával látnak el Sydneyből. Ott reggel 7 óra van, vagyis kipihent radiológusok végzik a leletezést, ami hosszú ideje fantasztikusan működik, de korábban Indiából az USA-ba is rengeteg leletet írtak.

Ezek a határokon átívelő megoldások beépültek az egészségügyi ellátó rendszerek munkafolyamataiba

– mondta el az ügyvezető igazgató.

A teleradiológiai kezdetei és jelene itthon

A nemzetközi trendekhez képest nem sokkal lemaradva, Magyarországon a teleradiológiai ellátási formát 2007 nyarán az Iconomix Kft. vezette be elsőként az akkori Zala Megyei Kórház Radiológiai Osztályával együttműködésben. A szakemberhiánnyal küzdő osztály CT és MR diagnosztikában kapott elsőként támogatást az ország más részein dolgozó radiológus kollégáktól.

A vállalat jelenleg országszerte mintegy 90 állami és magán egészségügyi partnernek nyújt teleradiológiai szolgáltatást hagyományos röntgen, valamint CT és MR diagnosztika területén. A CT és MR teleradiológiában kb. 80-20% az állami és a magán egészségügyi megrendelések aránya, a röntgen diagnosztikában pedig 90-10%. Az állami partnerek - 7 vármegyei irányító kórház, városi kórházak - mellett számos rendelőintézet és NEAK finanszírozott magánintézmények is megtalálhatók. A közreműködő aktív radiológus szakorvosok száma meghaladja a 100-at, akik az ország minden részéből vesznek részt a távleletezésben, sőt néhányan külföldön élve dolgoznak a teleradiológiai rendszerben.

Csak 2023-ban 300 ezer röntgen leletet, valamint 130 ezer CT és MR leletet írtak, ami teljesítmény például a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának nagyjából kétszerese.

Sok vidéki szakrendelő mellett a fővárosi kerületi szakrendelők túlnyomó részének (19 kerület 22 telephelyén) röntgen diagnosztikáját támogatja az Iconomix. “Ez az állapot egy furcsa paradoxon, hiszen a magyar radiológusok kb. 40%-a a fővárosban és az agglomerációiban él. Ugyanakkor egy CT-ben és MR diagnosztikában is jól felkészült, frissen szakvizsgázott kollégát már nem vonz a rendelőintézeti munka, ahol jellemzően csak röntgen és ultrahang diagnosztika van, ezért ezek a helyek kiüresednek, ha az idősebb kollégák végleg nyugdíjba mennek” – hangsúlyozta.

A betegek kiszámíthatóan és gyorsabban megkaphatják a leletet

Az egészségügyi munkafolyamatok digitalizálódásának köszönhetően ma már a képalkotó diagnosztikai folyamat minden lépése követhető, azaz, hogy mikor készült egy vizsgálat és utána mikor készül el a lelet, “ez a filmes érában nem így volt”.  Az évek során kialakultak azok a standardok, amelyek a teleradiológia előtt még nem voltak használatban, mint a lelet megfordulási idő, amely egy akut vizsgálat esetében maximum 60 perc, míg a tervezett vizsgálatoknál jellemzően 72 órás (3 munkanapos) leletezési határidőt alkalmaznak. A szakember kiemelte:

A magán egészségügyben jellemző, hogy a páciensek minél előbb szeretnék megkapni a leletet, ezért van olyan partnerük, ahol 24 vagy 48 órán belül elkészülnek a kiértékeléssel.

Milyen technikai környezetet igényel a teleradiológia?

A megfelelő sávszélesség megléte mellett dedikált teleradiológiai szoftverek biztosítják az egészségügyi adatokra vonatkozó biztonságos adatkommunikációt, a radiológiai képek esetén pedig veszteségmentes adattovábbításra és képkompresszióra van szükség. A képekkel együtt a beszkennelt beutaló és a kiegészítő egészségügyi dokumentáció is biztonságosan „utazik”.

A teleradiológiai szoftverek rendelkeznek azokkal a képfeldolgozó funkciókkal, amelyek segítenek a radiológusnak a képek kiértékelésében – pl. nagyítás, távolság- és szögmérés, kontraszt- és fényerőállítás (ablakolás), 2 vagy 3 dimenziós képrekonstrukció. A mai szoftverek már el vannak látva a munkafolyamatokat és kontrolling funkciókat is támogató megoldásokkal. A radiológiai leletezési folyamatban manapság elterjedten alkalmaznak beszédfelismerő szoftvert, amely hazánkban is elérhető és optimális helyzetben a teleradiológiai szoftverrel integráltan működik.

Ideális esetben a kórházi információs rendszer és a teleradiológiai szoftver is integrált, így az elkészült radiológiai lelet automatikusan kerül vissza a páciens elektronikus kórházi dokumentációjába.

A jól szervezett és jól működő magas szintű technológiai környezet természetesen a hatékonyságot és közvetve a leletezés minőségét is jelentősen javítja.

Nagyon fontos, hogy a radiológiai leletezéshez használt monitor felbontása nem lehet rosszabb, mint amilyen felbontásban az eredeti képek készültek, és a diagnosztikai monitorokat egymáshoz lehet kalibrálni, ami garantálja, hogy egy adott kép bármely teleradiológus képernyőjén ugyanúgy jelenjen meg. A nemzetközi társaságok és a Magyar Radiológus Társaság ajánlása szerint a CT és MR vizsgálatok értékeléséhez legalább 2 megapixeles monitorokra van szükség, míg a röntgennél 3 megapixeles, a legnagyobb felbontás pedig a mammográfiához kell, ahol 5 megapixeles monitorok szükségesek, a DICOM DSGF szürkeskála szabványos megjelenítése mellett.

Szakmai minőségbiztosítás a képalkotó diagnosztikában

Az Iconomix-nál a CT és MR vizsgálatok esetén alapvetően szubspecialista leletezés zajlik, ami egy-egy szerv, illetve szervrendszer diagnosztikájának magas szintű ismeretét jelenti. A szakmai munkát 4 szubspecialista csoportvezető koordinálja a neuroradiológia, mellkasi, hasi és ízületi radiológia területén, de vannak specialisták a fej-nyaki diagnosztikában, a férfi és női kismedence területén is. Mindezek mellett természetesen rendelkeznek egy széles általános radiológiai tudással is, amely támogatja támogatja a röntgen diagnosztikát, az ügyeleti teleradiológiai ellátást és a kevéssé specializált CT vizsgálatok leletezését.

A teleradiológiában már a kezdeti periódusban kialakult a szakmai minőségbiztosítás, ami a leletek másodolvasása (peer review) révén valósul meg egy tapasztalt radiológus részvételével – ez a gyakorlat később radiológiai osztályokon is világszerte elterjedt. Természetesen ezt a gyakorlatot alkalmazzák több szinten az Iconomix teleradiológiában is,

egy új kolléga csatlakozása esetén az első hónapban minden leletét másodolvassák, az adott csoportvezető megnézi, hogy szakmailag mennyire adekvát az elkészült értékelés.

A leleletek bizonyos százalékát mintavételszerűen ugyancsak ellenőrizni szükséges.

A vizsgálati protokollok egyeztetése is a minőségbiztosításról szól, melyeket a Szakmai Kollégium Radiológiai Tagozatának ajánlása is támogat, ezzel lehetővé válik, hogy országszerte egységesen kivitelezett vizsgálatok szülessenek. Emellett a teleradiológai szoftverben van egy olyan modul, ahol technikai, minőségbiztosítási véleményt lehet rögzíteni. Tehát ha egy rendelőintézetben pl. meghibásodik a detektor és helyben azt nem észlelik, akkor vissza tudnak jelezni, hogy milyen technikai probléma merült fel. 

A mesterséges intelligenciának a radiológiában is egyre nagyobb lesz a szerepe

Az orvostudományban, különösen a radiológiában kiemelten gyorsan fejlődik az AI használata, ami alapjaiban változtathatja meg a radiológiai szolgáltatások folyamatát.

Kifejezetten ígéretes kiegészítő eszköz lehet az esetek súlyosságának megítélése (triázsolás), akár a diagnózis felállítása terén.

A vállalat Magyarországon az elsők között volt, akik együttműködést alakítottak ki a radiológiai AI megoldásokat fejlesztő cégekkel. Prof. Dr. Bogner Péter elmondta, hogy 2018-ban kezdtek el dolgozni egy stroke CT-t kiértékelő AI-alapú programmal, ami a stroke eseteket tudja karakterizálni és meghatározni az érelzáródás helyét. Egy agyi érben lévő vérrög mechanikus vagy gyógyszeres eltávolítása esetében különösen kritikus, hogy milyen gyorsan történik meg a terápiás beavatkozás. A CT vizsgálat akár 1500-2000 képet is eredményezhet, ennek gyors kiértékelése pedig szükséges a terápia megkezdéséhez, amiben a mesterséges intelligencia sokat tud segíteni. 

Magyarországon 38 stroke centrum van, gyakorlatilag lehetetlen, hogy mindenhol legyen megfelelő tapasztalattal rendelkező radiológus vagy neuroradiológus. Mechanikus vérrög eltávolítást országosan pedig jelenleg 7 centrumban végeznek, így például, ha valaki stroke-ot kap Szekszárdon vagy Baján, a beteget Pécsre kell szállítani a mechanikus vérrög eltávolítás céljából. A Szekszárdon vagy Baján elkészült CT vizsgálatot, illetve annak értékelését annak a szakembernek is látnia kell, aki majd a beavatkozást Pécsett végzi.

Ebben segített a teleradiológia és a mesterséges intelligencia összekapcsolása: CT felvételek a teleradiológiai platformon utaznak egy központi AI-támogatott kiértékelő rendszerbe, melynek eredményét a teleradiológiai platformon bárki meg tudja nézni, úgy a beutaló orvos, mint a beavatkozást végző szakember is.

Ma Magyarországon már az összes stroke centrumban elérhető ez a megoldás, ami nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló.

Egy másik AI-os projekt, a Hunchest 2 során 3000 magas kockázatú személy önkéntesen léphetett be a pilot programba, amihez az Iconomix biztosított platformot 20 intézmény részére. A programban tüdőrákszűrést végeztek alacsony dózisú CT segítségével. 

„Új programok indítását is tervezzük a mesterséges intelligencia bevonásával, melyek reményeink szerint növelhetik a leletezési munka minőségét és csökkentik a radiológusok terhelését. Ma már a piacon egyre több ígéretes megoldás elérhető a röntgen, CT és MR diagnosztika területén is, ezek pedig új perspektívát nyithatnak, hiszen a teleradiológián keresztül partnereink számára bárhonnan elérhetők lesznek” – tette hozzá.

Címlapkép és fotók: Ács András/Portfolio

A cikk megjelenését az Iconomix Kft. támogatta.