Hónapról hónapra döntögeti a rekordokat a külkereskedelmi többlet Magyarországon. Áprilisban már 1766 millió euró többlet keletkezett az áruforgalomban, ami még az előző hónapok óriási számainál is magasabb, új történelmi csúcsot jelent. A külső egyensúly 2023-as javulásának okairól több elemzés született. Az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentése, illetve a Portfolio számításai egyaránt azt találták, hogy a gáz- és olajárak esése, valamint a lakosság fogyasztásának visszaesése nagyjából egyforma mértékben járultak hozzá az óriási fordulathoz.
A Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentésében újra megvizsgálta a kérdést, kibővítve a javuló tendenciát az idei év első negyedével-harmadával. A javulást három tényezőre bontotta fel:
- a cserearány-változásra (ez gyakorlatilag az energiaárak durva ingadozása miatti egyenlegváltozás),
- az export változására (nettó módon, a reexport célú importot kiszűrve),
- a belső kereslet módosulása miatti importváltozásra (ez a fogyasztási és beruházási célú behozatal).
Az első érdekes dolog, ami az alábbi ábrán látszik, hogy az idén úgy folytatódott a külkereskedelmi többlet hízása, hogy az egyik legfőbb tényező, a cserearány-változás mára gyakorlatilag teljesen eltűnt a javító faktorok közül. (Ez nem azt jelenti, hogy a mostani nagy többlethez nincs hozzájárulása az alacsony szintre visszaeső energiaáraknak, "csak" annyit, hogy az utóbbi egy év további javulásához az idén a tavaszi hónapokban már nem volt köze.)
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
