Az Európai Unió a Vision Zero terve olyan jogszabálymódosításokat és irányelveket foglal össze, amelyekkel a döntéshozók reményei szerint 2030-ra a felére, 2050-re pedig nullára lehet csökkenteni az EU területén közlekedési balesetben elhunytak számát. Ez egyaránt vonatkozik a gépjárművekben utazókra és a gyalogosokra is, tehát
az autógyártóknak nem csak az autóban ülők biztonságát, hanem a jóval védtelenebb gyalogosokét is szem előtt kell tartania.
Az említett tervvel párhuzamosan az Unió 2019-ben átdolgozta a General Safety Regulation-t (GSR) vagyis az általános járműbiztonsági rendeletét, amely számos új előírást fogalmaz meg az autógyártók felé.
A törekvések hatására kerülnek be már a legtöbb újonnan forgalomba helyezett autóba olyan biztonsági- és vezetéstámogató rendszerek, mint a holttérfigyelő, a sávelhagyásérzékelő és a sofőr fáradságát figyelő eszközök. A malmok azonban nem őrölnek olyan gyorsan, az EU rendeleti úton például csak 2019-ben írta elő, hogy kötelező olyan jelzőrendszert beépíteni a legtöbb gépjárműbe, amely az összes ülés esetében figyelmeztet a biztonsági öv bekapcsolására.
A biztonsági rendszerek terjedésének sebességét jól szemlélteti, hogy az Euro NCAP törésteszteken korábban csak a karosszéria merevségét és az utasok biztonságát értékelték, azonban a szempontok közé folyamatosan kúsztak be a különböző biztonsági- és vezetéstámogató rendszerek vizsgálatai is, ezért ma gyakorlatilag csak olyan új autó tud 5 csillagos minősítést szerezni, amelyben van például vészfékasszisztens.
Egy 10 éves autó pedig szinte biztos, hogy 0 csillagot kapna.
A bevezetett intézkedések ellenére mégsem halad elég gyorsan a Vision Zero megvalósítása, ugyanis ahhoz, hogy 2030-ra felére csökkenjen a halálos közúti balesetek száma az EU útjain, 2019-hez képest minden évben 4,6 százalékkal kellene csökkennie a végzetes kimenetelű baleseteknek. A változás azonban a jogalkotók szándékaival szemben sokkal lassabban halad, az elmúlt öt évben ez az arány átlagosan csak évi 2,5%-ot tett ki. 2030-ra a halálozások száma a 2019-re tervezett fele helyett csak egynegyedével fog csökkenni, amikor is 22 800 ember halt meg az EU útjain. A 2023-ra vonatkozó előzetes adatok szerint tavaly körülbelül 20 400 közúti haláleset történt –
ez mindössze 1%-os csökkenés a 2022-es 20 640 áldozathoz képest.
![](https://pcdn.hu/articles/images-o/i/m/a/image001-678507.png)
Igaz viszont az is, hogy nem lehet mérni az elkerült halálos vagy súlyos balesetek számát, amelyektől az új biztonsági rendszerek nap mint nap megvédenek minket és járműveinket, pedig a járműflotta és a megtett út mennyisége gyakorlatilag folyamatosan nő az Unió területén belül.
Az okok nem egyértelműek
A halálozási arány tagállamonként nagyon eltérő, 2022-ben az EU-átlag 1 millió lakosra vetítve 46 volt. Svédország már 1997-ben döntött a Zero Vision mellett, amely szerint senki sem halhat meg közlekedési balesetben. Ezt egyelőre az északi tagországnak sem sikerült megvalósítania, igaz az egész unió legalacsonyabb arányát, 1 millió főre vetítve „csupán” 22 halálesetet jegyez az ország évente.
A rangsor másik végén Románia szerepel 86 halálesettel.
![Road_accident_fatalities,_2022_(number_per_million_inhabitants)](https://pcdn.hu/articles/images-xs/r/o/a/road-accident-fatalities-2022-number-per-million-inhabitants-678505.jpg)
Az eltérő vezetői szokások ugyan adhatnak némi magyarázatot a hatalmas eltérésekre, de ezek olyan szubjektív tényezők, amelyek nehezen mérhetők, az autók átlagos életkora inkább adhat megoldást a kérdésre. A személygépjárművek uniós átlagéletkora 12 év, tagállamonként 8 és 16 év között változik,
Magyarországon az egyik legidősebb, több mint 15,5 (!) év, ráadásul folyamatosan öregszik.
![](https://pcdn.hu/articles/images-o/a/t/l/atlagkor-659699-678511.png)
Értelemszerűen minél régebbi egy autó, annál kevesebb biztonságot tud nyújtani az utasainak, de legfőképp a gyalogosoknak, ugyanakkor az öreg autóparkkal rendelkező országokban is van lehetőség a halálozási arány drasztikus csökkentésére. A 14,5 éves átlagéletkorú autóállománnyal rendelkező Lengyelországnak 2023-ban az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) ítélte oda a Közlekedésbiztonsági Díjat, miután az elmúlt évtizedben 47%-kal csökkentette a halálozási arányt, ami jóval meghaladja az EU 22%-os átlagát.
Július 7-én új világ kezdődik
A 2019-ben megalkotott GSR2-es szabályrendszer számos intézkedésre 5 év felkészülési időt adott az autógyártóknak, július 1-től viszont nincs további halasztásnak helye, drasztikus változások lépnek életbe nemcsak a személyautók, hanem a furgonok és teherautók esetében is. A furgonok, vagyis a 3,5 tonna össztömeg alatti teherautók különösen a szigorítások célkeresztjébe kerültek.
„Az utóbbi években óriási felfutás látható a furgonok piacán. Egyrészt a házhozszállítás folyamatos növekedése miatt, másrészt az egyre szigorúbb teherautókra és a teherfuvarozásra vonatkozó szabályok. Az a cég, amelynek profilja megengedi, sokszor inkább 3,5 tonna össztömegű furgonokra cseréli a nagyobb járműveket. Így nincs tachográf, kötelező pihenőidő és sok egyéb kötelezettség.
Természetesen ez a folyamat – bár piaci szempontból érthető – jelentős veszélyeket is hordoz magában"
– mondta Halmos Zsolt, az MHC Mobility haszongépjármű flottaértékesítője.
Az általános járműbiztonsági rendelet átdolgozása értelmében 2024 júliusától több aktív biztonsági rendszer válik kötelezővé a haszongépjárművekben (továbbá 2026-ban és 2029-ben újabb intézkedések lépnek majd érvénybe). Nézzük, milyen újdonságokkal kell számolnia a vásárlóknak július 7-től:
- Fáradságot érzékelő rendszerek: Minden újonnan forgalomba helyett gépjárműben – kezdve a személygépkocsiktól a legnagyobb teherautókig – kötelező lesz a fáradságot érzékelő rendszer beépítése. Ezek olyan biztonsági rendszerek, amelyek felmérik a járművezető éberségét – figyelik például, hogy mióta vezet, és figyelmeztetik a járművezetőt, hogy szükség esetén tartson pihenőt. Az egyik lehetőség az, hogy a kormány mozgásából következtet a vezető pillanatnyi állapotára - ennek megvalósítása nem igényel különösebb erőforrásokat. A másik lehetőség a vezető szemmozgását, a szemhéjak lecsukódását követi figyelemmel kamera segítségével. Természetesen a két lehetőséget együtt is lehet alkalmazni. Amennyiben a rendszer fáradtságra utaló jeleket észlel, hangjelzést ad és a vezető előtt figyelmeztető jelzés villan fel.
- Tolatást segítő berendezés: Nem kifejezetten tolatóradar beépítése válik kötelezővé, hanem egy biztonságos tolatást segítő rendszeré, amely lehet akár tolatókamera is. Valószínűleg a kisebb autókat csak hangjelzést adó tolatóradarral fogják felszerelni. Ahogyan a fáradékonyságjelzőnél, úgy természetesen itt is alkalmazható együtt a két lehetőség. A szabályozás célja, hogy a vezető megbizonyosodhasson arról, vannak-e az autó mögött személyek, akadályok.
- Intelligens sebességszabályozó: az ISA (Intelligent Speed Assist), vagyis az intelligens sebességszabályozó aktívan figyeli a sebességet, hogy lassításra késztesse a járművezetőt, és figyelmezteti, ha túllépi a sebességhatárt. A rendszert eredetileg úgy akarták bevezetni, hogy aktívan gátolja a sebességtúllépést, azonban a nagy viták miatt ez nem valósult meg, így a rendszer hang és fényjelzéssel hívja fel a vezető figyelmét a sebességtúllépésre.
- Indításgátló alkoholszonda beszerelését lehetővé tevő interfész: az autó elindítását megakadályozni képes alkoholszonda beszerelése egyelőre nem kötelező, a szabálymódosítás jelenleg szabványosított interfész meglétét követeli meg a járművekbe szerelt indításgátló alkoholszondákhoz. A rendelet miatt ki kell építeni azonban azt a csatlakozási lehetőséget, ahová be lehet kötni majd az alkoholszondát, és ezt a csatlakozót össze kell kötni az indításgátló rendszerrel.
- Megfelelő abroncsnyomás-ellenőrző: olyan rendszer, ami monitorozza az abroncsnyomást, és valós időben jelzi annak csökkenését a vezetőnek.
- Fejlett vészfékező rendszerek, amelyek képesek az előttük haladó gépjárművek és veszélyeztetett úthasználók észlelésére: a rendszer lényege, hogy az érzékelő biztosan képes legyen felismerni az autó elé kerülő akadályt, például egy másik autót, tárgyat, gyalogost, vagy esetleg állatot. Ha a rendszer akadályt érzékel, és a vezető nem reagál rá, akkor automatikusan, akár vészfékezést is alkalmazva állítja meg az autót – remélhetőleg az akadály előtt, de mindenképpen csökkentve az ütközés sebességét. Kisebb kategóriás autókban nagy valószínűséggel a kamera képét használva működik majd, de radarral vagy lidarral felszerelt típusok esetén azok jele is felhasználható.
- Veszélyhelyzetben működésbe lépő, sávtartást segítő rendszer: a rendszer célja, hogy veszélyhelyzetben megakadályozza, hogy az autó a közlekedési sávjából kilépve letérjen az útról, vagy áttérjen a szemből érkező forgalom sávjába. A rendszer annyiban tér el a jelenlegi sávtartó rendszerektől, hogy fellépése határozottabb, a kormányt nagyobb erővel fordítja abba az irányba, hogy az autó a sávon belül maradjon. Mivel a rendszer az útjelzések alapján tájékozódik, azok hiánya vagy például az úthibák miatti értékelhetetlensége esetén automatikusan kikapcsol, de ezt hang és képi jelzéssel tudatja a vezetővel, majd újabb motorindításra a rendszer automatikusan újból bekapcsol.
- Baleseti adatrögzítő „fekete doboz”: furgonokban és személyautókban egyaránt kötelező lesz olyan berendezés beépítése, amely a baleset előtti és utáni percekben rögzíti az eseményeket.
- Holttérfigyelő rendszer: kisbuszokban, nagyobb teherautókban és vontatókban kötelezővé válik a holttérfigyelő rendszer és egyéb olyan megoldások, amelyek a gyalogosokkal és kerékpárosokkal való ütközést gátolja meg.
- Kibervédelem: az autógyártóknak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az autót és főleg a fedélzeti elektronikát védje a kibertámadásoktól. Ennek – a rendszerek komplexitásától függően – nyilván sok módja lehet, a felhasználói fiókok kétfaktoros azonosításától a folyamatos távoli szoftverfrissítésekig vagy tűzfalakig.
Mi lesz a régebbi típusokkal?
A 2024 július 7. előtt forgalomba helyezett járművek esetén nem kötelező pótolni az említett rendszereket, azonban vannak olyan városok, amelyek saját hatáskörben úgy határoztak, hogy bizonyos biztonsági extrák nélkül nem lehet a településen közlekedni:
Londonban már két éve van érvényben egy szabály, amely szerint a vezetéstámogató rendszer nélküli teherautók nem léphetnek be a város néhány kerületébe.
Milánó önkormányzata is úgy határozott, hogy tavaly októberektől napközben, 7.30 és 19.30 között csak azok az 5 tonnánál nagyobb személyszállító járművek és a 12 tonnánál nagyobb áruszállító járművek közlekedhetnek bizonyos zónákban, amelyek fel vannak szerelve holttérfigyelővel. Ezt az intézkedést 2024 októbere után a 3,5 tonnát meghaladó áruszállító járművekre is ki fogják terjeszteni. Minden bizonnyal jónéhány város fogja még a példájukat követni, bár ez Magyarországról nézve egyelőre keveseket érinthet.
Tovább drágulnak a gépjárművek
A több biztonsági extra (illetve július 7. után már alapfelszerelés) vélhetően tovább fogja drágítani a gépjárműveket, igaz a felsorolt rendszerek közül némelyik, például a tolatóradar, holttérfigyelő vagy abroncsnyomás-ellenőrző a legtöbb újonnan kapható személygépkocsiban és furgonban már általánosan elérhető.
„Az újonnan bevezetett kötelező biztonsági rendszerek valamelyest növelik a beszerzési árat, azonban érdemes komplex szemlélettel tekinteni a költségekre. Lehet, hogy a beruházás egyszeri költsége magasabb lesz, de például a tolatóradar vagy a holttérfigyelő miatt kisebb a kockázata a koccanásos baleseteknek, ezért a javítási költségek, és termelőeszközök esetén az állásidők is csökkennek” – mondta Halmos Zsolt az MHC Mobility haszongépjármű flotta értékesítője.
Összességében a mostani biztonsági elemek kötelező szintlépésével egyet lehet érteni, hiszen ezek eddig extrák voltak, amelyeket sok fuvarozó megspórolt a járművekből. Most, hogy kötelezővé válnak ezek, joggal várhajuk, hogy javul a biztonság az utakon, amely mindannyiunk közös érdeke.
A cikk megjelenését az MHC Mobility támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images