A szakmai párbeszédhez vezető hosszú úton fontos mérföldkő a Portfolio és a Wolters Kluwer társszervezésében idén először megrendezésre kerülő Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencia. A konferencia címében szereplő digitális compliance mint műfaj többek között arról szól, hogy a digitális gazdaság uniós szabályozási közege rendkívül komplex, a jogi megfelelés érdekében pedig újfajta szemléletre van szükség a vállalkozások részéről. Hogyan kapcsolódik ehhez a legaltech?
Cs.B.: A digital compliance, vagyis a digitális megfelelés úgy határozható meg, mint a digitális gazdaság külső megfelelési környezetének feltérképezése és a jogszerű vállalati működés számára releváns megfelelési pontok kijelölése. Ez a változó üzleti környezetben, az egyes vállalkozások sajátos kultúrájából és pénzügyi-gazdasági helyzetéből adódó elvárásait és már fennálló működési gyakorlatát, kialakított megfelelési kontrolljait is figyelembe véve nem kis feladat. A digitális gazdaság globális jellegéből adódóan pedig a hazai jogi elvárásokkal párhuzamosan mindenképpen figyelembe kell venni az uniós szabályrendszert, és akár más jogrendszerekből, nemzetközi szerződésekből eredő megfelelési elvárások is könnyen a napi működés feltételeivé válhatnak.
Úgy is fogalmazhatunk, hogy új üzleti területek felfedezésére indulnak a hazai vállalkozások, és hajóikat olyan „nemzetközi vizeken” kell navigálniuk, amelyekhez a térkép még nincs igazán megrajzolva.
M.A.: A digitális gazdaságban már szinte axióma, hogy ha nem fordítunk kellő figyelmet a jogi-szabályozási szempontokra már a tervezés nulladik lépésében, a projekt elbukhat a jogszerűségen és a monetizáció helyett szankciókkal kell szembenézni. Ha a digitális megfelelés a „szabályozási térkép” felrajzolásának feleltethető meg, akkor a legaltech adja hozzá a navigációs eszközöket, az iránytűt, a szextánst és a bejárt utak dokumentációját, a hajónaplót. A digital compliance és a legaltech így együttesen tudja biztosítani a szabályozási környezetben történő eligazodást és az ahhoz történő adaptációt.
Amikor a legaltech-ről gondolkodunk, akkor a már bevált eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázása is ide tartozik?
M.A.: Nem véletlenül választottam az iránytű és szextáns metaforáját. Ezek a régi, bevált eszközök ma is jó szolgálatot tehetnek az egyszerűbb feladatok megoldása terén. Ungváry Botond egyik előadásában hallottam egy szemléletes és idevágó megfogalmazást: a legaltech onnan kezdődik, amikor a jogi-szabályozási kérdések megoldása során már nem pusztán írógépként használjuk a számítógépünket.
Cs.B.: Természetesen a legaltech terén is vannak már olyan high-tech megoldások, mint a műholdas-szonáros tengeri navigációs eszközök. A legaltech eszköz kiválasztásában rejlő kihívás a digitális gazdaság üteméből adódó időnyomásban gyökerezik. Ha nem a feladathoz szükséges leghatékonyabb eszközöket választjuk, a piac elszaladhat mellettünk, mire kijövünk az egyébként jogszerű, de idejétmúlt megoldással. Ha túlméretezzük a legaltech megoldást, akkor viszont kényelmetlen lesz és senki sem fogja kihasználni a benne rejlő tényleges potenciált.
A mesterséges intelligencia alkalmazásának problematikája a legaltech terén is megjelenik. Ha a tengerészeti metaforáknál maradunk, akkor manapság ez a diszruptív technológiák zászlóshajója. A felforgató technológiáknál a döntéshozók azzal szembesülnek, hogy a korábbi trendek ismeretében sem képesek felmérni az esélyeket, veszélyeket, és a hype nyomán még azt sem érzékelik mindig, hogy milyen befolyásoló tényezők torzítják a döntéseiket. Mi az, amibe kapaszkodni lehet, ha mesterséges intelligencián alapuló innováció bevezetéséről gondolkodunk?
Cs.B.: A legaltech is egy fontos technológiai terep, ahol a vállalati mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazása megjelenik. A vállalati döntéshozónak abban a fontos kérdésben kell döntésre jutnia, hogy az innováció és megfelelés között ténylegesen ellentét áll-e fenn. Hajója biztonságos révbe jutásához és a horgony lebocsátásához nem kerülheti el annak megértését, hogy itt látszólagos ellentét van csak. A mesterséges intelligencia rendszerek helyes vállalati felfogása az üzleti célok ezen átfogó, minden területet érintő technológia általi kiterjesztése.
Vagyis a mesterséges intelligencia projektek a teljes vállalati működésre hatással lehetnek? Mi a tapasztalatuk, sok vállalatvezető még csupán izolált tech-projektként tekint a mesterséges intelligencia bevezetésére?
M.A.: Igen, sok vállalkozásnál ebben a megközelítésben kezdik el használni a mesterséges intelligenciát tartalmazó megoldásokat.
A mesterséges intelligencia alkalmazása viszont akkor segítheti érdemben a versenyképességet, ha megkeressük a helyét a vállalat minden alkotórészében és szisztematikusan építkezünk a stratégiaalkotástól a mindennapok gyakorlatáig.
Ezzel egyszersmind beláthatóvá válik, hogy a vállalaton belül mindenkinek, minden stratégiai ponton működő vezetőnek megvan a maga feladata a mesterséges intelligencia felelős és jogszerű alkalmazásának kialakításában. Jelenleg az előkészítés során a kapitánytól a kormányosig a legfontosabb feladat ezen feladatok, szerepkörök tisztázása, hiszen az egész hajó irányba állítása csak akkor lehet sikeres, ha minden érintett koordináltan működik.
A digitális gazdaság egyik sajátos ellentmondása, hogy folyamatosan újragondolást igényel, miközben minden nagyon gyorsan történik, ami a vállalatvezetők általános közérzetére is hatással van, hiszen a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálniuk. Mindig visszajutunk ehhez a kiindulóponthoz?
M.A.: A vállalati működés során sokat segíthet a viselkedéstudomány ismerete. A rutin lényege éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. A digitális compliance azt várja tőlünk, hogy beazonosítsuk a „fájdalompontokat” és ezeknél – ahogy Daniel Kahneman közgazdasági Nobel-emlékdíjas tudós mondaná - a gyorsról a lassú gondolkodásra váltsunk.
Cs.B.: Ez különösen nagy kihívás akkor, amikor a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk vált az egyik legnagyobb gazdasági értékké. Azt érezzük, hogy aki kimarad, az lemarad, minél gyorsabb tempót kell felvenni, közben pedig azt is érezzük, hogy a napi forgatagban meg kellene állnunk és újragondolnunk a folyamatokat. Minden csatornából az zúdul ránk, hogy a „nyakunkon van” a mesterséges intelligencia, a blockchain, fel kellene venni a lépést, ki kellene használni az új lehetőségeket, közben pedig ezerféle üzleti és jogi szempontot figyelembe venni.
A digital compliance ezen a szinten tehát arról is szól, hogy segít eligazodni, hogy mi a fontos, miről kell valóban stratégiai szempontok alapján megfontolt és tudatos döntést hoznunk, ha jelen vagyunk a digitális gazdaságban?
M.A.: Amikor olyan kérdésekre kerül a sor, hogy hol kezdjünk hozzá; milyen kérdésekre kell mindenképpen tartalékolnunk a kontrollált figyelmünkből, koncentrációnkból; kinél van az az információ a cégen belül, amelyből össze lehet rakni a döntéshez szükséges képet, akkor a digital compliance segít az eligazodásban,
Cs.B.: A legaltech ott jön a képbe, amikor arról kezdünk gondolkodni, milyen segítséggel tudjuk minimálisra csökkenteni a lassú gondolkodással járó energiaigényt, amely sokszor a vállalat szervezetében is fájdalmat, konfliktusokat okoz.
Ideális esetben a digital compliance és a legaltech segíthet egy olyan egyensúly kialakításában, hogyan ne terheljük túl a szervezetet a jogi-szabályozási megfelelésről való lassú gondolkodással,
miközben mégis gondoskodunk a jogszerű működésről.
A verseny a megfelelés terén nem csak megjelent, de egyre élesebbé is válik, egyre gyakrabban érzékelik a vállalatvezetők a „Competition in Compliance” elvárásaiból származó nyomást.
M.A.: Valóban, és nem kérdés, hogy egy paradigmaváltás küszöbén állunk. A Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencia ennek megfelelően azokat a szempontokat veszi számba, hogy melyek a jogi-megfelelési kiindulópontok. Délelőtt a hatósági és vállalati szempontokat tekintjük át, megnézzük, milyen hajórakománnyal indulunk ki a kikötőből, ezt követően Tilesch Györggyel beszélgetünk arról, hogyan látja a mesterséges intelligencia szerepét.
Cs.B.: Délutánra a nyílt tengeren hajózunk tovább, és feltérképezzük, melyek azok az új területek, amelyeket a cégeknek mindenképpen érdemes felfedezniük. A digitális piacok fejlődése és a szabályozási aktualitások egyaránt a figyelem középpontjába helyezik az egyenlő hozzáférést biztosító webdesign, a marketingtechnológiák, a datagovernance és a kiberbiztonság kérdését. Az eseményt egy újfajta szakmai közösségi együttlét, a netPORT-kocsma zárja, ahol a konferencián előadó szakemberek és a résztvevők tovább beszélgethetnek.
Címlapkép forrása: Shutterstock
