“Ahhoz, hogy a jövőben kezelni tudjuk a munkaerőhiányból fakadó problémákat, megoldásokat kell találni arra, hogy a fiatalok helyben maradjanak, vagy ha el is mentek, térjenek vissza. Ez elképzelhetetlen a megfelelő környezet kialakítása nélkül” – mondta el a Portfolio gazdasági rendezvénysorozatának székesfehérvári állomásán dr. Cser-Palkovics András, a város polgármestere. “Amikor fenntarthatóságról beszélünk, akkor annak az is része, hogy helyben maradnak azok az értékek, amelyek itt jöttek létre” – hangsúlyozta.
Székesfehérváron az önkormányzati bevétel nagy részét a 23 mrd forintot meghaladó helyi iparűzési adó teszi ki, az építményadó 4,05 mrd, az idegenforgalmi adó 60 millió forint.
Az iparűzési adó mértékét tekintve régóta változatlan a városban, az abból fakadó bevétel azonban folyamatosan nő, idén pedig várhatóan jóval magasabb lesz az előirányzottnál, részben a helyi gazdaság növekedése, részben az infláció hatásai okán. “A helyi adó az önkormányzatnak egy dinamikus és folyamatos bevételt jelent, és akár egyfajta alapja lehet az építményadó csökkentésének is” – emelte ki a polgármester.
Ez a fajta önkormányzati bevételi forrás befektetésnek is tekinthető, hiszen a helyi infrastruktúra megfelelő üzemeltetése a vállalatok működéséhez is nélkülözhetetlen, “annak a környezetnek is fejlődnie kell, ahol az adott vállalkozás a maga jelene mellett a jövőjét is elképzeli”. A kötelező önkormányzati feladatok állami normatíván (és elváráson) felüli teljesítése és az egyéb, “nem” kötelező feladatok is a helyi adóból valósulnak meg.
A polgármester a rendszerszintű kihívások közül a szolidaritási hozzájárulást, a kiszámíthatatlan piaci környezetet és a munkaerőhiányt emelte ki. Hazánkban Budapest után Székesfehérváron a legmagasabb az ingázó munkavállalók száma, naponta több mint 32 ezer ingázó ember dolgozik itt. “Egy agglomerációs logikában szerintem inkább szolidaritást jelezne, hogyha az adott települések kapnák meg a szolidaritási hozzájárulás egy részét, és akkor tényleg igaz lenne, hogyha mi fejlődünk, a környezetünk, és ezáltal a város is fejlődik” – mondta dr. Cser-Palkovics András.
A hazai KKV-k növekedési lendületben
Gerlaki Bence, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért felelős helyettes államtitkára előadásában a közelmúlt gazdasági kihívásait és az azokra adott kormányzati reakciókat elemezte. A KKV-kat érintő kihívásokat három csoportba sorolta: energiacsapda, az infláció okozta kamatcsapda és az infláció okozta fogyasztási csapda. A helyettes államtitkár részletesen ismertette az ezen problémák megoldására irányuló állami beavatkozásokat, külön kiemelve a Széchenyi Kártya Programot, a Baross Gábor Hitelprogramot, a 200 eurós áramár-sapkát, illetve az állami kamatkiadások csökkentésének céljából bevezetett állampapír-kötvényekre vonatkozó intézkedéseket.
Gerlaki elmondta, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium
a jelenlegi recesszió ellenére a harmadik negyedévben már gazdasági növekedésre számít, mivel a gazdaság alapszerkezete, amint azt hangsúlyozta, nem sérült.
Leszögezte azonban azt is, hogy a kormányzat folyamatosan monitorozza a makrogazdasági környezetet, és amennyiben szükségesnek bizonyul, újabb állami beavatkozásokra kerülhet sor.
A régió gazdasági helyzete és kilátásai, fejlesztési lehetőségek a térség vállalkozásainak
Radetzky Jenő, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét kettős szorításban látja: az egyik oldalon a globális jelenségnek tekinthető növekedési kényszer és a társadalmi igény a jobblétre, a másik oldalon a korlátozott erőforrások. Ezek közül a tartós népességcsökkenés miatti humánerőforrás-hiányt tartja a következő évtizedek kulcskérdésnek, azonban véleménye szerint egy szuverén nemzetgazdaság nem építkezhet kizárólag import munkaerőre. Radetzky szerint elkerülhetetlen az intenzív fejlesztés, amely alapja a korszerű és magas színvonalú oktatás, valamint a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása. Idézte a jegybankelnök által meghatározott 4 T-t (tőke, technológia, tudás és tehetség), és figyelmeztetett, hogy a négy komponens közül a tudás és a tehetség kerül majd előtérbe.
Előadásának második felében a KSH legfrissebb negyedéves adatai alapján Fejér vármegye jelenlegi gazdasági helyzetét mutatta be régiós összehasonlításban, ebből kiderült, hogy
A TÉRSÉG SOK TEKINTETBEN AZ ORSZÁGOS ÁTLAG FELETT TELJESÍT, AMELYET DIVERZIFIKÁLT IPARSZERKEZETÉNEK, A TARTÓS LAKOSSÁGI ÁLLAPOTÁNAK ÉS JÓ INFRASTRUKTURÁLIS KÖRNYEZETÉNEK KÖSZÖNHETI.
A vállalkozások jelentős része csupán kismértékű tartalékkal rendelkezik
A Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank fúziója révén május elsején jött létre Magyarország második legnagyobb bankja, az MBH Bank. A közel kétmillió lakossági és vállalati ügyfelük 30%-át mikro- és kisvállalkozások jelentik. A bank országos, reprezentatív kutatásából kiderül, hogy az adminisztárciós terhek továbbra is jelentős kihívást jelentenek a vállalkozások számára, főleg a számlázással összefüggő feladatok, a könyvelővel való kommunikáció és az üzletmenethez kapcsolódó különböző szerződések elkészítése a megkérdezett vállalatok működésének mintegy 30%-át teszi ki.
A vállalatok életében a legnagyobb kihívásokat az energia- és alapanyagárak növekedése jelenti, az infláció a megkérdezett vállalatok 61%-ának jelentősen, 32%-ának kismértékben nehezíti meg a működését. A negatív inflációs hatások mérséklésének megoldását a megkérdezettek 43%-a a jelenlegi, 29%-uk pedig a több ügyfélnek történő magasabb áron való értékesítésben látja, de terveznek a működési költségek csökkentésével és energiahatékonysági beruházások megvalósításával is.
A megkérdezett vállalkozások 65%-a csak kismértékű megtakarítással rendelkezik, és saját erőből nem tudja végrehajtani a megfelelő szerkezetátalakítást, 12%-uk azonban gyakorlatilag nem rendelkezik tartalékkal.
A megkérdezettek 60%-a nem tervezi, hogy összevonná vagy csökkentené az igénybe vett banki termékek vagy finanszírozási formák körét, csupán a megkérdezettek alig pár %-a volt, aki meg szeretné változtatni azt a fajta szolgáltatási kapcsolatot, amit a jelenlegi bankjával fenntart.
“A turbulens gazdasági környezetben különösen fontos, hogy egy vállalkozó felülvizsgálja a működését, amely folyamatban egy bank partner tud lenni az ügyfelek pénzügyeinek átvilágítása során, és a vállalkozás sajátosságainak megfelelő különböző banki termékek, szolgáltatások kiválasztásában. Ez vonatkozik a napi bankolási szolgáltatásokra és a finanszírozásra egyaránt” – emelte ki Bedécs Péter, az MBH Bank retail régióvezetője.
Ebben az évben nem fog jelentősen átalakulni a finanszírozási forma Magyarországon, várhatóan továbbra is a Széchenyi Kártya Program lesz a sláger termék. A mikro- és kisvállalatok működését azonban olyan digitális pénzügyi szolgáltatások is segítik, mint a BUPA. Annak érdekében, hogy a bank és az ügyfél kapcsolata ne csak a bankolásról, illetve az aktív és a passzív termékek használatáról szóljon, a BUPA felületén megvalósítható az online számlázás, a platform összekapcsolható a vállalkozói számlákkal, így nyomon követhető minden tranzakció. Látható a bevételek és kiadások alakulása, a vállalkozás cash-flow kimutatása és az ÁFA-analitika is.
A vállalat versenyképessége központi téma
"A fejlesztések, a gépbeszerzések, a képzett és motivált munkaerő, valamint a munkafolyamatok optimalizálásának eredményei csak kontrollinggal együtt mutathatóak ki. A gyorsan változó gazdasági környezet a problémákra is rámutat, bizonyos cégméret felett pedig a nem megfelelően előkészített és alátámasztott döntések komoly rizikót hordoznak magukban" – mondta el Rétfalvi Zoltán, a Kontence Consulting Kft. tulajdonosa.
Egyre nagyobb az igény a hatékony és versenyképes háttérfolyamatokra, az új generációs vezetők új szemléletmódot szeretnének beemelni a cégek életébe, már kifejezetten igénylik, hogy megfelelő pénzügyi adatokkal és üzleti tervvel rendelkezzenek, amelyek adott esetben a cégértékesítés során is nélkülözhetetlen tényezők. A hatékony és modern háttérfolyamatok eladáskor vagyoni értéket képviselnek, hiányuk akár pozíciórontást is eredményezhet egy tárgyalás során.
A pénzügyi tervezés, az elő- és utókalkuláció, az önköltségszámítás, a megtérülés-számítás alkalmazása is nagyban hozzájárul az eredményesség növeléséhez. Egy pontosabb árajánlattal a különböző ügyleteken magasabb profit érhető el, de a készlet- és erőforrás menedzsment, valamint a beszerzési tevékenység is hatékonyabbá válik. Megvalósítható a pontosabb készlettervezés, a vevői és szállítói állomány kontroll és a likviditástervezés is.
Havi szinten visszamérhető az adott hónap teljesítménye, a problémás helyzeteket azonnal fel lehet oldani, amely hiányában nem lehet teljes a pénzügyi tervezés.
“A kkv-szektorban is elérhetővé váltak a személyre szabott, cégspeficikus szoftveres megoldások, az implementálási idő általában 4-6 hónap. Az átállás az első, kontrolling által alátámasztott jó döntés után akár egy hónap alatt is megtérülhet” – hangsúlyozta Rétfalvi Zoltán.
ESG, az új varázsszó – de mit kezdjenek vele a cégek?
A klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és a növekvő egyenlőtlenségek már nem a távoli jövő részei, az elmúlt időszakban a vállalatok is egyre közelebbről tapasztalhatják ezek hatásait. Ezen változások következtében az ESG dimenziók (egy olyan keretrendszer, ami a nem pénzügyi teljesítménymutatók széles skáláját öleli fel, és segítségével a vállalatok fenntarthatóságának, valamint a vállalat termékeinek és üzleti gyakorlatának a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatása mérhetővé válik) egyre fontosabbá válnak.
"Fontos szempont egy vállalat ESG-értékelése során, hogy annak nem csak a környezetére és társadalomra gyakorolt hatása válik ily módon mérhetővé, hanem ezek vállalatokra gyakorolt hatásai is (kettős materialitás)" – emelte ki Nagy Julianna, szenior menedzser ESG és fenntarthatósági szolgáltatások, KPMG.
Az ESG-szabályozás a KKV-kat is érinti, amelyre azonban érdemes nekik is lehetőségként tekinteni, hiszen az ESG-szempontok működésbe történő beépítése több előnnyel is jár. Egy ESG szempontú átvilágítással a saját működés alaposabban megismerhető, azonosíthatóvá válnak szinergiák és a költségmegtakarítási lehetőségek, valamint az ESG-kockázatok (pl. klímakockázat).
Kulcsfontosságú lesz a nagyvállalatok és törvények által támasztott szigorodó ellátási lánc követelményeknek való megfelelés során, de a zöld és kedvezőbb finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés területén is.
“Ez egy hosszabb folyamat, amelyet egy helyzetértékeléssel érdemes kezdeni, ahol felmérik az adott vállalat ESG-érintettségét és belső folyamataikat. Európai uniós elvárás, hogy a vállalatok egy stratégia mentén tegyék közzé ezeket az adatokat, valamilyen szinten célokat határozzanak meg, és hogyha azokat a célokat nem érik el, akkor vállalják azok korrigálását” - hangsúlyozta Nagy Julianna.
Varga-Tarr Sándor, az idén nyáron alapított Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vállalati igazgatója bemutatkozásában ismertette a frissen alakult szervezet megalapításának okait, az ügynökség célkitűzéseit és működését. A NIÜ a Kulturális és Innovációs Minisztérium, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal munkáját segíti tanácsadással, adatelemzéssel, kultúra fejlesztéssel, egy szakértői- és mentorhálózat menedzselésével, illetve vállalkozói igényfelméréssel. Kiemelte, hogy a NIÜ munkatársai közül többen is vállalkozói múlttal rendelkeznek, valós rálátásuk van az ezen a területen jelentkező problémákra, felmerülő igényekre, így az általuk vállalt összekötői szerepet stabil háttértudás birtokában tudják ellátni.
A Varga-Tarr által ismertetett Neumann János Program keretében megfogalmazott új innovációs stratégiának három fő fókuszterülete van: az egészséges élet megőrzése, a fenntarthatóság és a digitalizáció, illetve kiemelt témának számít a biztonság és a védelem is.
Az ügynökség által menedzselt mentorhálózat és adattárház is azt hivatott segíteni, hogy a vállalkozások fókuszterületeken végzett kutatásaik, fejlesztéseik során olyan tudásanyaghoz férhessenek hozzá, amelynek önköltséges finanszírozására nincs lehetőségük.
Ezen felül pályázati hozzáférés biztosításával, anyagi támogatással is lehetősége van a NIÜ-nek támogatni a vállalkozókat. Varga-Tarr előadása végén kiemelte a fiatal szakemberek képzésének fontosságát, ennek kapcsán felhívta a figyelmet a 32 egyetemen és egy alapítványnál is futó Hungarian Startup University Programra.
Válság és versenyképesség – tanácsok, tapasztalatok első kézből
Az alumínium megmunkálással foglalkozó MOTE Kft. ügyvezetője, Belegrai Péter a rendezvénysorozat székesfehérvári állomását záró vállalati panelbeszélgetésen elmondta, minden eddiginél fontosabbá válik a kihívásokhoz való alkalmazkodás és a tervezés. A céget egyelőre még nem érintik közvetlenül az ESG-szempontok, mivel azonban nyugat-európai cégek beszállítói, bizonyos elvárásokat már most teljesíteniük kell. 2018-ban egy saját fejlesztés által olyan digitális folyamatokat vezettek be, amelyek révén a megrendeléstől a gyártásig történő idő optimalizálható.
Gotthárd Imre, a GIGA 2003 Kft. ügyvezetője szerint esetükben a vevőikkel - akik 50%-ban autóipari szereplők - nem volt könnyű megértetni, hogy a magyarországi inflációt be kell építeni az árakba. Az új munkaerő toborzása és a meglévő megtartása itt is nehézzé vált, az új kollégák felvételének elmaradása következtében különböző fejlesztéseket hajtanak végre robotizációs és automatizációs területen. “Csak digitálisan lehet továbbmenni.”
A toborzásnál plusz pénzügyi ösztönzőket kínálnak, elkezdték a felnőttképzést, az egyéni kéréseket nagyfokú rugalmassággal kezelik. Tíz éve vezették be az első vállalatirányítási rendszert, 2 éve pedig kontrollingot is folytatnak, így percről-percre tudják mérni, hogy mekkora a hatékonyság.
“A szakemberek fele van náluk, mint akire szükségünk lenne, de sok esetben találkozunk azzal is, hogy a duális képzésből kikerülők gyakorlati ismeretei nem megfelelőek” – emelte ki Minárovits János, az Albacomp Cégcsoport stratégiai igazgatója. A munkaerőt a pénzügyi ösztönzők mellett leginkább a kreatív munkavégzés lehetőségével tudják megtartani, “a munkavállalók prioritásai jelentősen megváltoztak”.
“Az elmúlt időszak legfontosabb feladatai közé tartozott, hogy megtaláljuk azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyek átsegítik a vállalkozásokat a nehézségeken” – mondta el a panelbeszélgetésen Sárdi Ádám, az MBH Bank Közép-Magyarországi régió régióvezetője. Továbbra is szükség van az olyan támogatott hitelkonstrukciókra, mint a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, de látható, hogy a devizahitelek száma is növekedést mutat. "A generációk közötti szakadék minden eddiginél nagyobbá vált, nagy kihívássá vált annak az egységnek és feltételrendszernek a létrehozása, amely minden korosztály számára megfelelő" – tette hozzá Sárdi Ádám.
Címlapkép forrása: Portfolio
