Az elmúlt hetekben szinte óráról órára változott a helyzet az ukrán gabonaimport ügyében, amelyben egyelőre nem látszik nyugvópont. Mi az, amit most tehet Magyarország és mi várható a jövőben? Mi lesz akkor, ha az ukrán termékek eljutnak Nyugat-Európába, és így telítik a piacot?
A tavaly nyár óta beáramló – tervezetten többek közt Afrikába menő, de mégis a régiónkban ragadó – ukrán gabona komoly problémákat okozott hazánkban és az Ukrajnával határos más frontországokban. Az ukrán gabona letarolta a piacokat, a magyar gazdák 100 milliárd forint feletti veszteséget szenvednek el csak a búza esetében, és a többi terménynél sem jobbak a kilátások. Brüsszel tehetetlensége miatt Magyarország és más országok nemzeti hatáskörben behozatali tilalmat vezettek be, amit az EU utólag, szeptember 15-ig engedélyezett.
Elfogadhatatlan, hogy ezt a tilalmat az uniós döntéshozók hazánk és több más ország kifejezett kérése ellenére sem hosszabbították meg.
A magyar kormány határozottan lépett, meghosszabbította a behozatali tilalmat és ki is bővítette azt, úgy is, hogy ezeket a magyar gazdákat segítő intézkedéseket az EU-s joggal szembe menve kellett meghoznia. Ugyanilyen határozott intézkedéseket várunk Brüsszeltől.
Magyarország és a többi érintett ország gazdálkodói érdekében követeljük, hogy az Európai Bizottság hosszabbítsa meg az importtilalmat.
Továbbá olyan – hosszú távon is hatékony – megoldást dolgozzon ki, amely amellett, hogy támogatja az ukrán termékek eljutását a hagyományos piacaikra, az európai gabonapiac, az uniós gazdák stabilitásának helyreállítását is segíti.
A behozatal korlátozása mellett felszólítjuk az uniós döntéshozókat, hogy tegyenek piacstabilizáló lépéseket, valamint kompenzálják a magyar gazdák veszteségeit. Utóbbit részben sikerült kiharcolni, de a károkhoz képest aránytalanul kis mértékű a kompenzáció. Mindemellett alapkövetelmény kell legyen, hogy az ukrán terményekkel szemben is tartassák be az uniós termelésre vonatkozó növényvédelmi, élelmiszerbiztonsági előírásokat.
Ugyanis miközben az EU szigorúan szabályozza a termelést, addig Ukrajnából beengedi azokat a terményeket, amelyeket az unióban már rég betiltott növényvédő szerekkel kezeltek – ami egyébként a fogyasztókra nézve is súlyos kockázatot jelent. Az uniós környezetvédelmi, növényegészségügyi előírások betartása komoly többletköltséget jelentenek a gazdáknak, jóval drágábban tudják megtermelni az árut, mint Ukrajnában.
Nem egyenlő pályán versenyzünk tehát az ukrán termelőkkel, és ha alulmaradunk, akkor veszélybe került az élelmezésbiztonság, kiszolgáltatottak leszünk az importnak.
Bár az idei ukrán terméskilátások nem túl fényesek, még rossz termés esetén is több tízmillió tonnányi gabonáról, olajosmagról beszélhetünk, amitől minél előbb szabadulni szeretnének. Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta Ukrajnából mintegy 70 millió tonna termény került a világpiacra, amelynek 40 százaléka az EU-ban talált gazdára. Emiatt még nyomott áron sem lehet eladni a hazai gabonát. A malmi minőségű búza iránt van némi kereslet, de a helyi tápkeverők, raktárak sok helyen már nem tudnak fogadni takarmányozásra szánt gabonát. Az exportpiacaink is telítettek. Bár egyes uniós országokban aszály, máshol a sok csapadék miatt rossz a termés, a hiányt – a korábban megszokotthoz képest – nem a jó minőségű magyar gabonával pótolják.
A legtöbben továbbra is a legolcsóbb megoldást részesítik előnyben: ukrán árut vesznek.
Megjegyzendő: az ukrán beszállítás a gabona mellett más termékkörök esetében is jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban. Az uniós statisztika szerint 2022 júniusa óta egy év alatt az EU több mint 218 ezer tonna baromfihúst importált Ukrajnából, ami jelentős hatással volt a csirkemellfilé árára az unióban, veszélybe sodorva a baromfihúspiacot. Ugyanez a helyzet a méznél is, az ukrán dömping teljesen bedöntötte a hazai mézpiacot is. Hiába kiváló minőségű a magyar méz, a méhészek nem tudják eladni. A sokszor ellenőrizetlen ukrán termékek végképp sarokba szorítják a méhészeket és termékeiket, a beáramló kínai sziruppal karöltve, amit az EU-ban büntetlenül kevernek a mézekkel.
Ezt a hatalmas problémakört is uniós szinten kell megoldani.
Az Európai Bizottság átmenetileg halasztja a ketreces tyúktartást célzó intézkedések jogszabályban rögzítését. Ezzel a hazai tojástermelők lélegzetvételnyi szünethez jutnak, de kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a piacon továbbra is visszaszorul az ilyen tojás.
Bármennyire is ágálnak a ketreces tartás ellen az uniós sötétzöld politikusok, az bizonyítottan a leghigiénikusabb technológia, a legkisebb terület-, takarmány- és vízigényű a világon. Hadd említsek egy példát: kollégáim nemrég Hannoverben egy bio tojótyúk farmot látogattak meg, ahol a gazda elmondása szerint 12-14 százalék az éves elhullás. Na, ez a ketreces tartásnál maximum 2 százalék. Ez is bizonyítja: az állatoknak nem feltétlenül azok a körülmények az ideálisak, amit mi emberek gondolunk, nem szerencsés „felruházni” őket olyan tulajdonságokkal, érzésekkel, amelyekkel valójában nem rendelkeznek. Nem boldogtalanok a ketreceben tartott tyúkok.
Nem zárult le a harc a szélsőséges zöldekkel, de itt a józan paraszti ész, sok évtizedes szakmai tudás és az attól messze elrugaszkodott álmok állnak egymással szemben.
Úgy gondolom, hogy a közelgő EP-választások miatt kicsit óvatosabbak a jelenleg hatalmon lévő döntéshozók, próbálnak minél szélesebb választórétegeknek megfelelni, de meggyőződésem, hogy újra elő fognak állni a drasztikus terveikkel. Küzdeni fogunk a jövőben is a gazdálkodók érdekeiért – ami egyben a fogyasztók érdeke is.
Ide kapcsolódik az is, hogy 2022-ben négyszeres mennyiségű étkezési tojás érkezett Ukrajnából 2021-hez viszonyítva, 2023 márciusában pedig közel 100 millió ukrán étkezési tojást importált az unió.
Ez azt jelenti, hogy csak idén márciusban majdnem annyi ukrán tojás érkezett az EU-piacra, mint 2021 egészében. Az egyre erősödő importnyomás jelentősen beszűkítette a magyarországi, európai termelők piacát. Az EU következetlensége itt is ugyanúgy tetten érhető, mint a gabonaimportnál: a bejövő termékek ez esetben sem teljesítik az uniós élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi előírásokat.
Az utóbbi időben jelentős polcfelületvesztést szenvedtek el a magyar élelmiszerek, miután a csökkenő vásárlóerő és más tényezők, így az árstop, a kötelező akciók és a különadó miatt a kiskereskedelem ismét az import felé fordult. Ez ideiglenes kilengésként értelmezhető, vagy egy tartós trendforduló kezdete?
Hazánk uniós csatlakozását követően folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a kiskereskedelmi láncok kínálatában.
Bár 2018-tól kezdődően – az élelmiszeripar és a kiskereskedők közötti együttműködésnek köszönhetően – néhány évig megfordult ez a folyamat, és erősödött a hazai termékek aránya a forgalomban, idén azonban ismét romlott a helyzet.
Augusztusban széles körű szakmai egyeztetést kezdeményeztünk és tartottunk a hazánkban működő élelmiszer-kiskereskedelmi szereplőkkel. Annak a megbeszélésnek is az volt a célja, hogy a jelentős gazdasági haszonnal kecsegtető olcsó import ellenére se csökkenjen a magyar termékek aránya a hazai üzletláncok kínálatában. A kereskedők az élelmiszer-árstop időszaka alatt – megértve annak szociális intézkedés jellegét – jelentős árengedményt közvetítettek a vásárlók felé.
Ugyanakkor – mint azt a termelőket, élelmiszer-előállítókat, kereskedőket képviselő szervezetek korábban is jelezték – az árstop a kiskereskedelemben kedvezőtlen folyamatokat indított el, illetve erősített fel az élelmiszerláncban, kivezetése indokolt volt.
Bár az élelmiszer-infláció visszaszorítása érdekében hozott kormányzati intézkedések kapcsán ismét előtérbe kerültek a rövid távú gazdasági előnnyel kecsegtető olcsó import áruk, azonban a hazai vállalkozások működésének fenntartása érdekében továbbra is kiemelten fontos a hazai termékek arányának fenntartása és növelése a kiskereskedelemben. Kértük és kérjük a kiskereskedelmi láncokat, hogy lehetőségeik szerint maximálisan segítsék a magyar élelmiszerek forgalmának, a magyar termékek polci arányának növekedését.
Az elnök válaszolt kérdéseinkre az uniós támogatási rendszerhez kapcsolódó műholdas ellenőrzéssel és a jégkármérséklő rendszer működésével kapcsolatos kérdéseinkre is. Az interjú bővebb változata az Agrárszektoron olvasható.
Címlapkép forrása: Portfolio
