Bókay Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkára elmondta, a magyar gazdaság 2022. utolsó negyedévében technikailag recesszióba került, ugyanakkor a munkaerőpiac továbbra is erős, a foglalkoztatottság magas szinten maradt. Az ipari termelésben viszont csökkenés tapasztalható, az elmúlt hónapokban a kiskereskedelmi forgalom lassulása, január óta visszaesése látható.
Az energiakérdés az idei évben már valamivel kisebb nehézséget jelent, azonban a magas kamatok továbbra is nyomás alatt tartják az országot. “A kormányzat célja a kamatcsapda elkerülése, amelyet jelenleg a támogatott hitelprogramok tudnak leginkább segíteni” – tette hozzá az államtitkár.
A támogatott vállalati hitelösztönzés jelentősen enyhítheti a kínálati sokkokat, ezáltal is segítve a kormányzat egyik elsődleges célját: az infláció egy számjegyre való csökkentését 2023 végére.
A célzott hitelekkel enyhíthető a növekedési veszteség, a Széchenyi Kártya Program (SZKP) és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1,0-1,2%-kal járulhat hozzá a 2023-as GDP növekedéshez. 2023. áprilisig 387 milliárd forint SZKP-hitelszerződés jött létre.
A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) a hazai kkv-k digitális felzárkózásának segítésére hozta létre online vállalkozói platformját, amely egy testreszabható és bővíthető szoftveres megoldás. “A VOSZport egy ún. digitális vezérlőpultot tartalmaz, amelyen keresztül számlázással, partner- és termékkezeléssel kapcsolatos szolgáltatások is igénybe vehetőek, valamint cégnév és adószám megadásával az összes cégre szabott pályázat és hitellehetőség megjelenik – emelte ki Sipos Tamás, a VOSZ Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezetének elnöke. A rendszeren keresztül egy szoftveres piactér is elérhető, a tagok május végétől regisztrálhatnak rá.
A szervezet idén életre hívta a VOSZFESZT Vállalkozói Szabadegyetem eseményt is, amelyen vezető hazai egyetemekkel együttműködésben egyetemi városokban fiatal és gyakorló vállalkozók számára szerveznek konferenciákat.
Napjainkban az üzleti hatékonyságban az dönt, hogy mennyire vagyunk képesek adaptálni az innovációkat, a tudomány eredményeit. A vállalkozások egyre fontosabb partnerré növik ki magukat az egyetemi kapcsolatrendszerben.
A rendezvényeken neves szakemberek, vállalkozók, és oktatók előadásai, valamint a velük folytatott tematikus szakmai kerekasztal-beszélgetések által igyekeznek minél szélesebb körű, hasznos, gyakorlati ismereteket átadni.
Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában elmondta, a megyében 892 ezer vállalkozás működik, amelyek túlnyomórészt egy fősek, a 2-9 fős vállalkozások kis arányt képviselnek. “A struktúra és a hatékonyság hiánya jelentős versenyhátrányt okoz a környező országok vállalkozásaival szemben. Kevés a hazai innováció, és túl nagy a hagyományos bérmunka aránya.”
A szabadalmak száma jó indikátornak számít, az adott vállalkozási struktúra innovativitását és azt mutatja, hogy olyan saját fejlesztésekkel rendelkezik, amelyeket érdemes szabadalmi oltalom alá helyezni.
A vállalkozóknak meg kell találniuk azokat a tevékenységi formákat, amelyeket hosszú távon és önállóan tudnak művelni, a teljesen egypólusú gazdasági struktúra nem lesz fenntartható.
A megyei fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban Kőkuti Attila a tudás-, az egészség, az élelmiszeripar és a kereskedelem területét emelte ki.
A Széchenyi Kártya Program a kkv-k mozgatórugója
“A magyar vállalkozók gazdasági helyzethez való alkalmazkodó képessége kifejezetten rugalmas és kreatív. A KAVOSZ feladata, hogy ezt a kreativitást olyan programokkal és hitelekkel támogassa, amelyeket képesek lesznek kihasználni” – mondta előadásában Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A hazai vállalkozói körbe közel 4 millió ember tartozik, a kkv-szektor a foglalkoztatás 75, a GDP 55 százalékát adja, a jelenlegi 20 százalék feletti piaci hitelkamatok pedig “nem segítik a fejlődést”. A Széchenyi Kártya Program által kínált 5%-os hitelkamat valós alternatívát nyújt a kereskedelmi bankok által kínáltakra.
Novemberben komoly létjogosultsága volt az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozások számára meghirdetett, az energiaköltségeik emelkedésének felét visszatérítő pályázatnak. “Az energiaárak csökkenése mellett továbbra is megfontolandó a megújuló energiákra való átállás” – tette hozzá Krisán László. A vezérigazgató azt is hangsúlyozta, hogy a generációváltás egyre nagyobb gondot jelent a kis- és középvállalkozások számára.
53 ezer cég áll a generációváltás küszöbén, az a kérdés, hogy sikeresen át tudják-e adni a vállalkozásukat. A belső felmérésünk alapján 10 cégből 3-nál valósult meg a váltás, két esetben megállt a folyamat.
A jövő kihívásai között említette még a nagyvállalatok beszállítói körében már alapkövetelménynek számító ESG-szempontoknak való megfelelést.
Az IFKA szerepe a vállalkozásfejlesztésben
A 2014-2020-as időszakban az európai uniós kkv-kat célzó támogatások több mint felét termelőberuházásokra fordították hazánkban, az üzletfejlesztés, K+F, tudás és technológiai transzfer területeire, valamint a vállalati kultúra fejlesztésére jelentősen kevesebb forrás összpontosult. Szabó István Attila, az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint viszont a kkv-k versenyképességének növelése az utóbbi területek fejlesztésében rejlik.
Az IFKA vállalkozásfejlesztési programjai kapcsán Szabó István Attila elmondta, a Magyar Multi Programban olyan kiemelkedő magyar vállalkozásokat kerestek, akikben megvan a növekedési potenciál, hogy multinacionális vállalattá váljanak.
A program során 67,3 milliárd forint összesített támogatást fizettek ki, 140 milliárd forint összesített projektérték mellett.
A partnerségen alapuló támogatás célja a cégek termelékenységének és hozzáadott értékük jelentős növelése. A Modern Mintaüzem Program során több mint 100 üzem fogadott fejlesztés előtt álló látogatókat tudásátadás és a vállalati jó-gyakorlatok bemutatása céljából, így a kisvállalkozók többek között még a beruházás előtt közvetlen információkat gyűjthettek arról, hogy a megvásárolandó gyártóberendezések hogyan illeszthetőek a működési folyamataikba. A program sikerét mutatja, hogy azzal párhuzamosan több mint 1000 fejlesztési terv született.
Tőkeerős magyar vállalkozások
A finanszírozási formák, amelyek közül egy vállalkozás választhat, akár organikus, akár akvizíciós pályán mozog, meglehetősen széles a palettát ölelnek fel. “Nagyon fontos az optimális fejlesztési mix összeállítása, nem csak tőkéből, hitelből vagy támogatásból kell megvalósítani az adott projektet – emelte ki Tóth József. A Hiventures Zrt. befektetési igazgatója elmondta, a lehetőséget teremtik meg ahhoz, hogy a vállalkozás a beruházásait az adott időben vagy gyorsítva valósítsa meg, ami a versenytársakkal szemben döntő lehet.
A Hiventures vállalati üzletága az elmúlt 3 évben 35 milliárd forintot helyezett ki, közel 400 milliárd forgalmú vállalatcsoportot finanszíroz, az átlagos befektetési méret nagyjából 1 milliárd forint. “Át kell állnunk az innovációvezérelt gazdaságra, amiben kockázati tőkealap-kezelőként az a szerepünk, hogy egy kamatsokk következtében a tőke felértékelődjön, és egyedi tőkebefektetési megoldásokkal forrást biztosítsunk a hazai vállalkozások növekedéséhez, innovációjához és versenyképességének fejlesztéséhez – hangsúlyozta Tóth József.
Minden harmadik kkv-hitel mögött a Garantiqa kezessége áll
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nem áll közvetlen kapcsolatban a vállalkozókkal, azonban a hiteleikhez kezességvállalással járulnak hozzá. Az elmúlt három évtizedben közel 600 ezer szerződést kötöttek és 12 ezer milliárd forint összegű hitel mögé vállaltak kezességet.
Horváth Erika, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szenior üzletfejlesztési menedzsere elmondta, jelentősen növekedett a támogatott hitelekhez kapcsolódó kezességek aránya, és a portfóliójuk több mint 65 százaléka kapcsolódik a Széchenyi Kártya Programhoz.
2019. év vége és 2022. második negyedéve között 195-ről 1642 milliárd forintra, vagyis 25-ről 66 százalékra emelkedett a támogatott (Széchenyi Kártya Programba tartozó) ügyletek állománya.
A Garancia portfólió aránya a GDP-hez képest 2021-ben 4,3 százalék volt, amivel EU-s viszonylatban a harmadik helyen állnak. Horváth Erika kitért arra is, hogy kidolgoztak egy olyan direkt ügyfélportált, ahol a vállalkozások saját garanciaképességüket tudják ellenőrizni. Minden vállalkozás egy három hónapig érvényes "garancia ígérvényt" tölthet le magának, amivel bármelyik finanszírozó pénzintézetnél meg tudja gyorsítani a hitelhez jutás folyamatát.
BUDAPEST - PÖRGESSÜK FEL EGYÜTT A HAZAI KKV SZEKTORT!
A rendezvénysorozat állomásain vállalatvezetők, szakértők, a szakpolitika és a finanszírozói oldal képviselői adnak áttekintést a helyi vállalkozások lehetőségeiről, a régió gazdasági kilátásairól és versenyképességéről.
Információ és jelentkezés
Fotók: Todoroff Lázár
Címlapkép: Getty Images
