TP nyilvántartás: jelentősen nőttek a bírságok!
Karczub János arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentősen nőttek azok az összegek, amit az adóhatóság a hiányos vagy a hiányzó nyilvántartások miatt szabhat ki (nyilvántartásonként):
- a mulasztási bírság 2 millió forintról 5 millió forintra emelkedett
- az ismételt mulasztási bírság 4 millió forintról 10 millió forintra nőtt.
- Tavaly augusztus végétől tehát a bírságtételek mértéke 2,5-szeresre növekedett.
Transzferár – az inter-kvartilis tartomány az új kulcsszó!
A nyári adócsomag újdonsága volt szintén a transzferárak tekintetében, hogy most már gyakorlatilag szinte minden esetben inter-kvartilis tartományt kell képezni, amennyiben a cég külső adatokra, és külső adatbázisra támaszkodik az ár meghatározásánál. Ez a tartomány a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kapott ár mintát felosztjuk 4 egyenlő részre és a középső 50%-a a megtartott tartomány, mint a legjellemzőbb adatok. Fontos változás szintén Karczub János szerint, hogy ha kívül esünk a tartományon, akkor már nem a legközelebbi értékhez kell igazítani a transzferárat, hanem a mediánt kell a szokásos piaci árként figyelembe venni. Kivételt képez a szakember elmondása szerint, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték jobban megfelel a szokásos piaci árnak az adott ügylet fényében, akkor ahhoz az értékhez kell kiigazítani, azonban ehhez indoklás szükséges.
Az előzetes ármegállapítási megállapodásoknál is díjemelkedés volt tapasztalható – mutatott rá az RSM adószakértője. Attól függően, hogy hány oldalú eljárásról van szó, annyiszor 2 millió forint volt ennek a díja, változás viszont, hogy mostantól az egyoldalú eljárás esetén 5 millió forint a 2 vagy több eljárásnál pedig 8 millió forint a díj összege. Hozzátette azt is, hogy ebben a tekintetben történt egy könnyítés: most már nem csak a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózó nyújthat be ilyen megállapodást, hanem gyakorlatilag bárki.
Transzferár könnyítések
Az RSM adómenedzserei arról is beszámoltak, hogy a szigorítások mellett volt egy könnyítés is, mégpedig hogy emelkedett a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség értékhatára: ez a nettó érték a kapcsolt ügylet esetén eddig 50 millió forint volt, ami 100 millió forintra emelkedett.
Az adószakértő gyakorlati tapasztalatait is megosztotta a NAV transzferár-vizsgálataival kapcsolatban. Elmondása szerint ebben a tekintetben is volt egy szemléletváltás a hatóságnál, a 2010 és azt megelőző évekhez képes már sokkal inkább a NAV támogató szerepkörével találkozhatunk, akik a vizsgálatok során elsősorban a tartalomra koncentrálnak, vagyis arra, hogy tapasztalhatóak-e rendszerszintű hibák, vannak-e olyan rossz árazások, amik szándékosak vagy sem. Emellett az adóhatóság sokkal nyitottabban kezeli, amikor a cég eltér valamiért bizonyos szabályoktól, de ezt meg is indokolja. Ennek ellenére fontos tény, hogy a transzferár kérdésben indított az adóvizsgálatokkal 75%-a megállapítással végződött.
Új adatszolgáltatási kötelezettség a transzferár kapcsán
Danyi Ádám, a társaság junior menedzsere prezentációjában felidézte, hogy a tavaly nyári adócsomagban egy új adatszolgáltatási kötelezettség is megjelent. Ennek pontos tartalmát az adópolitikáért felelős miniszter rendelete határozza meg, melynek tervezete tavaly december 9-én meg is jelent. Ezt az adatszolgáltatást a társasági adóbevallásban fel kell tüntetni, és már a 2022. december 31. után benyújtandó TAO bevallásokat is érinti, vagyis a módosítás a 2022-es adóévet is érinti – hívta fel a figyelmet a szakember, aki ezt követően az új típusú adatszolgáltatás gyakorlati megvalósítását mutatta be. Külön kiemelte, hogy az adatszolgáltatás elektronikus felületén egyelőre nem lehet negatív értéket megadni a piaci ártartománynál és a tesztelt fél jövedelmezőségénél, ami valószínűleg egy technikai hiba a beállításoknál, de lehet egy olyan előzetes elvárás is a NAV részéről, hogy a szokásos piaci jövedelmezőség elsősorban csak pozitív lehet.
Tipikus hibák a transzferár-nyilvántartások során
Végezetül a webinárium utolsó szakaszában Karczub János vázolt néhány tipikus hibát, amelyeket a társaságok elkövetnek a transzferár-nyilvántartásokban. Ilyen például, amikor nem készül fődokumentum (master file), ami abból fakad, hogy az anyavállalat országában eltérő jogszabályok léteznek. Az árazás esetén a benchmark kiválasztása is problémás szokott lenni, mert a NAV-nak például van egy saját elvárása, hogy milyen adatbázisszűrések fogadhatóak el az árelemzéshez. Az egyik legfontosabb a földrajzi régió kiválasztása, mivel sok estben előfordul, hogy az anyavállalat benchmark tanulmánya eltérő földrajzi régiót tekint mintának, mint ahol a magyar, vagy egyéb tesztelt vállalat működik, és ezt a magyar adóhatóság nem fogja elfogadni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes vállalatok függetlenségének vizsgálatakor támaszkodjunk a magyar szabályokra.
