A jogdíjkedvezmény már közel húsz éve elérhető adóalapkedvezmény, ami alapján a szellemi alkotások – így többek között szabadalom, használati minta oltalom és szoftver – fejlesztésével foglalkozó vállalkozások, szellemi alkotásaik licencbe adása, illetve átruházása után társaságiadó-kedvezményt vehetnek igénybe. A kedvezmény az ellenértékből származó nyereség 50%-a, amely által az effektív társasági adóteher 4,5%-ra csökkenthető.
A társasági adókedvezményen túlmenően a jogdíjnak minősülő ellenérték az iparűzési adónak sem alapja, azután a szoftverfejlesztő cégnek iparűzési adót sem kell fizetniük.
Jogdíjkedvezmény mindenkinek
Nyilvánvaló, hogy azon cégek, amelyek a saját maguk által fejlesztett szoftvertermékeket forgalmazzák, élhetnek a fenti kedezményekkel. Más vállalkozások azonban sokkal inkább a megrendelők által adott konkrét specifikációk alapján, projektalapon végeznek fejlesztést - akár úgyis, hogy szimplán programozói, munkavállalói kapacitást biztosítanak T&M elszámolás keretében. Ez utóbbi modellek estében sokan úgy gondolják, hogy nem tudnak kedvezményt igénybe venni, mondván „a szellemi alkotás nem náluk, hanem a megrendelőjüknél keletkezik”. Ez az álláspont azonban téves. Függetlenül attól, hogy kinek az ötlete alapján történik a fejlesztés, a szellemi alkotás jogi értelemben mindig annál a vállalkozásnál „keletkezik”, amely az effektív fejlesztést végzi. Ez abban az estben is így van, ha esetleg a felek a szerződésben – a jogszabállyal ellentétben – úgy rendelkeztetek, hogy a fejlesztés eredményeképp keletkező valamennyi jog „közvetlenül” a megrendelőt illeti. Így a létrejött szerzői jogot minden esetben át is kell ruházni, ezáltal pedig a kapott ellenérték egy része szükségszerűen adókedvezmény alapjául szolgáló jogdíjnak minősül a fejlesztést végző vállalkozásnál.
Fontos az alaposság
Fontos kiemelni, hogy bár a kedvezmény lényegében minden szoftverfejlesztő cég számára elérhető, ugyanakkor ahhoz, hogy azt ténylegesen is igénybe tudják venni, több mindenre szükség van. Így egyrészt megfelelő alaposággal megírt szerződésre, amely tartalmazza a NAV által elvárt kulcsmondatokat, másrészt olyan dokumentációra és számításokra, amelyekből levezethető a kedvezményre jogosító ellenérték. Emellett az adóhatóság által magáévá tett iparági gyakorlattal is tisztába kell lenniük a cégeknek. E szerint ilyen típusú tevékenységek esetén a kapott ellenértéknek csak egy része – a feltételek teljesülése estén 80%-a - minősül jogdíjnak, a fennmaradó 20% a végzett munka ellenértékeként „normál” módon adózik.
Jogdíj- és K+F kedvezmény együtt?
Az már csak a hab a tortán, hogy a jogdíjkedvezménnyel együtt a K+F kedvezmények is igénybe vehetőek. Ha tehát a szoftverfejlesztés K+F-nek is minősül, akkor a K+F költség kétszeresen (bizonyos esetekben háromszoros összegben) is figyelembe vehető a társasági adóalap csökkentéseként. A K+F minősítés esetén ráadásul további iparűzésiadó-kedvezmény is igénybe vehető lehet, sőt, adott esetben, még az alkalmazottak után fizetett szocho összege is csökkenthető.
