Nincs jogi akadálya, hogy a külföldi munkáltatóval létesítsünk munkaviszonyt
Jogi értelemben tulajdonképpen nincs akadálya annak, hogy magyar vagy külföldi illetőségű, és akár magyar telephellyel nem rendelkező munkáltatónál kezdjünk el alkalmazottként dolgozni. Érdemes azonban a munkaszerződésben a magyar jogot kikötni, mert ezzel a munkavállaló pontosan tudja, hogy milyen szabályok vonatkoznak rá: például mennyit kell dolgoznia, mennyi szabadságot kell kapnia, milyen ünnepnapok vonatkoznak rá. Ugyan lehetséges külföldi jog szerint is szerződni, de kérdés, hogy ez elég biztonságot ad-e a munkavállalónak, különösen, ha a hazai jogrendszertől merőben eltérő államról van szó, bár a hazai munkajog egyes, a munkavállalót védő szabályait ekkor is alkalmazni kell.
A magyar munkaügyi szabályok alapján a bért forintban kell megállapítani és kifizetni, mely alól a külföldi munkavégzés és a vezető állású munkavállaló részére történő kifizetés jelent kivételt. Ugyanakkor közismert, hogy vannak, akik ennek ellenére devizában kapják meg a bérüket, vagyis az élet mintha pár lépéssel az aktuális szabályozás előtt járna. Bár egyes vélemények szerint ennek nincsen akadálya, jogi értelemben ezt nem lehet egyértelműen kimondani.
Ha a szabályok szerint forintban fizetik a bért, annak valóban nincs akadálya, hogy ezt valamilyen árfolyamértékhez kössük, kiigazításokat iktassunk be. Tehát, ha havi 1.000 euró munkabérben állapodnak meg a felek, akkor a munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy annak mennyi lesz a forint értéke: amit köthetnek például a hónap utolsó árfolyamához. Ez lesz a munkavállaló bruttó bére, és az átszámított forintérték alapján kell megfizetni az adókat és a járulékokat. Ezzel a munkáltató valójában béremelést ad a munkavállalónak, ha romlik a forint árfolyama. Érdemes arra is gondolni, hogy mi történjen, ha erősödik a forint! Egy forintban garantált bér kikötésével lehet például a munkavállaló számára is kedvező feltételeket biztostani.
Melyek a külföldi munkáltató adminisztratív teendői, ha Magyarországról dolgozó munkavállalót alkalmaz?
Sok külföldi munkáltató nem ismeri a kötelezettségeit, vagy megpróbálják ezeket figyelmen kívül hagyni, ha magyar munkavállalót alkalmaznak. Főszabályként a külföldi foglalkoztatónak regisztrálnia kellene magát Magyarországon, vagyis adószámot kell kérnie a NAV-tól, amely kizárólag a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetésére szolgál. Más adónemben – például társasági adóban, áfában – ettől még nem válik automatikusan adóalannyá a külföldi cég.
Ezzel az adószámmal kellene bejelentenie a munkavállalót, majd havonta bevallani és megfizetni a fenti közterheket.
A személyi jövedelemadó előleget viszont közvetlenül a magánszemély adófolyószámlájára kell utalni, ahol a májusi adóbevallásig gyűlik, amikor is a munkavállaló benyújtja adóbevallását, ami alapján megfizetetté válik az addig átutalt személyi jövedelemadó előleg. Ezt a formát önfoglalkoztatásnak nevezzük.
A külföldi munkáltató gyakran nem hajlandó adószámot kérni…
Bár – ahogy ezt az előzőekben kifejtettük – a munkáltatónak be kellene jelentkeznie a NAV-nál, de ezt éppen mivel külföldi cégről van szó, nem lehet kikényszeríteni. A külföldi vállalkozások leginkább azért állnak ellen ennek, mert úgy érzik, hogy ez számukra felesleges adminisztrációt, költséget jelent, de bizalmatlanok is, mert nem ismerik a magyar adórendszert.
Ha azonban a munkáltató nem jelentkezik be, azzal a magánszemélyre hárítja a járulékok bevallásának és megfizetésének feladatát, mert a munkavállaló és munkáltató egyetemlegesen felelősek ezért. Az adóhatóság ezeket tőle is követelheti, bár szerencsére a munkavállalónak bírságot nem kell fizetnie.
Bejelentkezés hiányában a munkavállalónak magának kell bejelentenie saját magát a munkáltató megnevezésével és mindent a munkavállalónak kell rendeznie a bevallást és a befizetést is. Az is egy lehetőség, hogy a bevallást a munkavállaló készíti, de az adókat/járulékokat a munkáltató utalja az adóhatóságnak.
A munkáltatók azonban ezt a megoldást sem kedvelik: nem szeretik kiengedni a kezükből az adóadminisztrációt, és nem szívesen fizetik ki a bruttó bért sem a munkavállalónak. Hiszen így nem tudják, hogy az adóhatóság valóban megkapja-e az adót és a járulékokat. Ráadásul a munkavállaló sem lelkesedik a sok adminisztrációért és felelősségért.
Vagyis ebből a helyzetből csak az jelenthet kiutat és megoldást, ha a munkavállaló adótanácsadóhoz fordul, aki felveszi a kapcsolatot a munkáltatóval, elmagyarázza a magyar szabályokat, meggyőzi, hogy a regisztrációval vállalja a legkevesebb kockázatot, és megtanítja a havi teendők helyes elvégzésére.
További buktatók
Az egyik legnagyobb nehézséget az okozza, ha a munkavállaló nem mindig Magyarországról dolgozik, hanem például meglátogatja a munkáltatót, részt vesz telephelyén egy továbbképzésen, ilyenkor változhat az adózás helye.
A személyi jövedelemadó fizetés helyét a kettős adóztatást elkerülő egyezmények szabályozzák. Ha a munkavállaló Magyarországon él és dolgozik, akkor itt kell adóznia. De ha változik a munkavégzés helye, az adóegyezmények szabják meg az adózás helyét, és előfordulhat, hogy a magyar illetőségű munkavállaló adózása átkerül a másik országba azokra a napokra, amikor ott végez munkát!
Gyakorlati szempontok szerint érdemes egy naptárban vezetni, hogy mikor hol végeztünk munkát. Ennek megfelelően minden hónapban meg kell állapítani, hogy a jövedelem milyen arányban, melyik országban adóköteles. Az eltérő ország eltérő adókulcsot is jelent, melyre érdemes már szerződéskötéskor gondolni, és nettó bérben megállapodni. Ellenkező esetben az adókulcsváltozás miatt változhat a kifizetett bér is. A több országot érintő bonyolult adókalkulációkba pedig mindenképp érdemes tanácsadót is bevonni.
A társadalombiztosítás azonban nem osztható meg, mindig egy országban kell fizetni: magyar lakóhely és munkavégzés esetén főszabály szerint Magyarországon.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a NAV-nak a külföldi munkáltatónál történő foglalkoztatás esetén nincs adata az adóbevallás elkészítéséhez, így nem tud tervezetet készíteni a magánszemély részére. Vagyis a munkavállalónak önállóan kell elkészítenie az éves adóbevallását. Ráadásul nem is ugyanazokat a sorokat kell kitölteni, mintha magyar munkáltatónál dolgozott volna. Vagyis benyújtás előtt ezt is javasolt szakértővel átnézetni.
Végül, de nem utolsó sorban a munkáltató szempontjából más adózási kockázatok is felmerülhetnek. Nem lehet teljesen kizárni, hogy nem keletkezik-e magyarországi telephely a magyar munkavállaló alkalmazása az áfában vagy a társasági adóban is. Ehhez más szempontokat is vizsgálni kell, és ebben is érdemes kikérni adószakértő tanácsát.
Menczel-Kiss Gellért
tanácsadó
LeitnerLeitner
Címlapkép forrása: Getty Images
