Olyan sebességgel fogadta el a kormány és a parlament a kata teljes átalakítását pár héttel ezelőtt, hogy annak utólagos finomhangolását most végzi el. Részben akár így is lehetne értelmezni a kedd esti közlönyben megjelent kormányrendeletet, amely lényegében azzal foglalkozik, hogy mi lesz azokkal, akik kiesnek a régi katás körből.
A csomag egyik eleme az ekho-t érinti. A Pénzügyminisztérium érvelése szerint a katából kieső művészeknek ez az a meglévő, ám kedvezőbbé váló adónem lehet a legjobb választás. Tavaly az ekhozók köre 41 ezer fő volt, a minisztérium várakozásai szerint ez a szám jelentősen megnőhet a változás nyomán, pontos számot azonban nem közölt a tárca.
Szeptember 1-től ugyanis 15 százalék lesz a fizetendő ekho mértéke, megszűnik az ún. kifizetői ekho 13 százalékos mértéke.
Megkeresésünkre Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletág vezetője a friss rendeletben megjelent, ekho-hoz kapcsolódó közteher könnyítések kapcsán kifejtette, hogy "egyelőre kérdéses, hogy mekkora lehet azon katás adózók köre, akik az alapvetően foglalkoztatási jogviszonynak mondható ekho-s adózói körbe tudnak, és fognak átváltani az új jogszabály hatására". "Vélhetően csak egy szűkebb kör számára jelent majd az ekho a kata helyett valós alternatívát" - fogalmazott.
Közben ne feledjük: az eddigi 450 ezer katás közül feltehetően 350 ezer katás szorul ki, vagyis ezeknek csak egy töredékét szívhatja fel az ekho-s piac. Nem véletlen, ugyanis az Ekho törvény részletesen szabályozza (konkrét FEOR-számra lebontott foglalkozásokra), hogy mely szakmák képviselői választhatják ezt az adózási formát.
Az RSM partnere arra is felhívta a figyelmet, hogy "az ekho közterhei, amelyek az átalányadózáshoz viszonyítva már eddig is kedvezőbbek voltak, most tovább mérséklődtek a módosítás következtében". "A már eddig is csak meghatározott tevékenységi körben választhatóvá tett ekho adóterhének mérséklésével, az e körbe tartozók, illetve munkáltatójuk bizonyosan jobban jár majd a jogszabály módosításával, hiszen 13 százalékos adóteher-csökkenést könyvelhetnek el a jövőre nézve" - tette hozzá a szakember.
Korábbi cikkünkben rámutattunk arra, hogy innentől a munkáltató döntése, hogy mihez kezd a tehercsökkenéssel: az ekho szerint adózó munkavállalójának továbbadja és így nő a dolgozó nettó jövedelme, vagy lenyeli a hatást és a vállalat jár vele jobban. Ennek kapcsán érdemes elmondani, hogy a jövedelemnövekedés lehetőségének kormányzati megteremtése épp kapóra jöhet egyeseknek, ugyanis a magasabb infláció miatt megjelentek az év közbeni fizetésemelési igények és ezzel kapcsolatos vállalati bejelentések. Úgy tűnik tehát, hogy a régi katások csak szűk körének lesz alkalmas alternatíva az ekho (ha csak nem változtatnak pályát és szakmát), viszont a jelenleg is ekho szerint adózók nagyot nyerhetnek az adócsökkentéssel, ha a munkáltatójuk átadja ezt az előnyt (részben vagy egészben). Ennek fényében nem kizárt, hogy eleve az volt a kormány célja, hogy a kata-módosításra hivatkozva célzottan segít bizonyos szektoroknak (újságírók, előadóművészek, stb). Külön érdekes, hogy a katások esetében kíméletlennek bizonyult a kormány, "könnyítést eltörölni" lehetett a jelszó, ehhez képest viszont egy másik - jóval kisebb - célcsoport esetében "könnyítést megadni" hozzáállást alkalmazott.
Hogy el tudjuk képzelni az adókönnyítés mértékét, vegyük a legutóbbi hivatalos átlagkeresetet, ami bruttó 496 ezer forint volt, ennek a nettója ekho adózás mellett összesen a kalkulátorok szerint 384.600 forint. Mindenféle kedvezménytől eltekintve ebben az esetben a munkáltató munkaadói ekho fizetési kötelezettsége havi 38.480 forint (a minimálbér feletti bruttó jövedelem után fizetett 13%-os teherről van szó). Ez az az összeg, amit a foglalkoztató cégnek nem kell megfizetnie a költségvetés számára és dönthet a sorsa felől. Amennyiben átadja az adócsökkentés előnyét a dolgozójának, akkor ennek a havi összegnek egy részével megemelheti a dolgozója nettó fizetését, hogy a munkavállaló teljes bérköltsége (bruttó fizetése és az arra rakódó terhek) még megegyezzenek az eredeti ekho melletti teljes bérköltséggel. De mindezek alapján jól látható, hogy amennyiben a munkáltató béremelésre használja ki az adótehercsökkenést, akkor az érintettek (átlagjövedelem mellett is) havi több tízezer forinttal járhatnak jobban.
Fajcsák Gábor szerint fontos kiemelni azt is, hogy "a rendeletben meghatározott könnyítéseket a jogszabály jelenleg a veszélyhelyzet fennállásához köti, azaz addig hatályos a rendeletben lefektetett szabály, amíg a veszélyhelyzetre vonatkozó 2022. évi VI. törvény hatályban van".
A változtatások hosszútávú fenntartásához újabb jogalkotási lépésre is szükség lesz
- jegyezte meg érdeklődésünkre.
Címlapkép forrása: Getty Images
