A sikeres karrierhez a tudáson és tehetségen kívül a legtöbb esetben kapcsolatok is kellenek. Kutatások sora igazolja, hogy a kapcsolatépítés jelentősen befolyásolja a karrierutat: a kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkezők magasabb bérre és több előlépési lehetőségre számíthatnak karrierjük során, sőt, nagy valószínűséggel könnyebben tudnak elhelyezkedni is.
Nem lehet elég korán elkezdeni
A felsőoktatás kínálja az első lehetőségeket a kapcsolatépítésre, épp ezért a felvételizőknek érdemes mérlegelniük azt is az intézményválasztás során, hogy milyen lehetőségeket biztosít erre az adott iskola. A Harvard Business Review kutatásokra hivatkozva írja például, hogy az üzleti iskolák ebből a szempontból jó választások lehetnek.
De mit is értünk kapcsolatépítés alatt? Linda Hill, a Harvard Business School professzora és Kent Linebeck komoly üzleti tapasztalattal bíró író és tanácsadó úgy fogalmaz, a network, vagyis valakinek a kiépített hálózata nem más, mint kölcsönösen előnyös kapcsolat egy adott szervezeten belül és azon kívül egyének és csoportok között. Hangsúlyozzák, a kapcsolatépítés nem azt jelenti, hogy kizárólag az egyéni előnyök, önző érdekek miatt alakítunk ki valakivel valamilyen kapcsolatot.
A networking akkor működik, ha a felek között valódi, "őszinte" kapcsolat van.
Kikkel érdemes kapcsolatot kialakítani az egyetemen?
Lőrincz László, a Budapesti Corvinus Egyetem Tudományos Főmunkatársa, aki többek között hálózatkutatással is foglalkozik, a Portfolio-nak elmondta, több kutatás is rávilágított, hogy nagyon meghatározó, milyen képet alakítanak ki valakiről a diáktársai.
"Később, a munkaerőpiacon az ajánlások komoly szerepet játszanak a jelentkezők közötti döntésben. Amikor a vágyott cégnél dolgozó egykori diáktársunk ajánl minket, az egyetemi évek során szerzett benyomások alapján fog minket megítélni: hogy valaki szorgalmas és segítőkész volt-e, vagy épp ellenkezőleg" – mondta.
Az is fontos, kit milyen szerepben látnak az egyetemen: tagja-e valamelyik diákszervezetnek, ha igen, hogyan viselkedik, kiemelkedik-e mint jó szervező vagy vezető, vagy részt vesz-e valamilyen kutatásban, inkább analitikus alkat benyomását kelti-e. Ezek a szerepek akár egy páros feladatban, akár csoportmunka során is megmutatkoznak. Lőrincz kitért arra is, hogy egy későbbi üzleti kapcsolat során is meghatározóak az egyetemi évek, a kapcsolat megléte önmagában megelőlegezheti a bizalmat, ha pedig az egyetemen kifejezetten jó volt a viszony, akkor feltételezhető, hogy az üzleti életben is az lesz.
"Fontos azonban megjegyezni, hogy az elsődleges a cél az egyetemen, hogy a hallgatók olyan emberekkel vegyék körbe magukat, olyan diákszervetekhez csatlakozzanak, olyan társaságban legyenek, ahol jól érzik magukat. Ennek a pozitív hatása az, hogy később profitálhatunk ebből” – tette hozzá. A kapcsolat minősége ugyanis nagyon nem mindegy: a hálózatkutatásban is fontos szempont a kötések ereje. Az erős, szoros köteléktől mindig többet várhatunk, ugyanakkor ezekből általában kevesebb van. A gyenge kapcsolatokra épp az ellenkező igaz: ezekre az a jellemzőbb, hogy a kapcsolatban állók ritkábban beszélnek egymással, nincs szoros érzelmi kötelék, felszínesebb a kapcsolat, ugyanakkor a karrier szempontjából ezek sokat számítanak.
Hogy működik ez a gyakorlatban Magyarországon?
A Budapesti Corvinus Egyetemen belül például mintegy 50 diákszervezet működik, amelyek középpontjában mindig a közös érdeklődés áll – tudtuk meg Barta Márton Stratégiai Vezetőtől, aki elmondta, hét szakkollégium is működik, akiknek tagjai hasonló érdeklődésű hallgatók, akik rendszerint együtt is laknak. A különböző önszerveződő hallgatói közösségekben lehetőség van részt venni az egyetemi tanulmányokat kiegészítő, kis létszámú kurzusokon, elmélyülni akár egyszerre több tudományterületben is.
"Ez több szempontból is fontos, az egyetem szempontjából például az is mérvadó, hogy az a szakmaiság, amit nyújtani tudunk, az egyetemi oktatás nem csak tudáselemek közvetítésében áll, hanem, hogy az emberek megtanuljanak emberközi viszonyokban gondolkodni, közös munkát végezni, vitatkozni, együttműködni" – mondta Barta, aki szerint az autonóm módon működő egyetemi közösségekben a hallgatók több szerepben is kipróbálhatják magukat, nagyon sok, különböző projektben vehetnek részt, láthatják, hogyan is működik egy szervezet. Barta kiemelte, hogy ha kialakul valamilyen viszony ebben a legnyitottabb, legtermékenyebb időszakban, annak lehet az eredménye egy közös vállalkozás, jövőbeni üzleti kapcsolatok, sőt, már az egyetemen születhet közös cég, ahogy a Munch vagy a Quantum Digitális Iskolaszövetkezet példája is mutatja. Barta kiemelte, ha valaki egy támogató, inspiráló közegben tölti az egyetemi éveit, az mindenképp hatással van arra, mennyire lesz sikeres a jövőben.
A kapcsolatépítés szempontjából fontos a Corvinus Alumni Network is, egy platform, ami lehetőséget biztosít, hogy kapcsolatba lépjenek egymással és volt tanáraikkal az egykori hallgatók, hogy részt vegyenek az egyetemi életben, akár az új diákok mentoraként, valamint kifejezetten a Corvinuson végzetteknek szóló álláshirdetések között is válogathatnak.
Barta szerint hallgatóként mindenképp érdemes élni a lehetőségekkel, ugyanis akár diákszervezeti, akár szakkollégiumi körülmények között, akár Tudományos Diákköri Konferencián való részvétellel, de rengeteg különböző szerepben, rengeteg különböző munkafolyamat során találkozhatnak egymással a hallgatók, egymástól visszajelzést is kapnak, ezáltal pedig fejlődhetnek. Megtanulhatnak tőlük nagyon különböző gondolkodásmódú emberekkel együtt dolgozni, közös cél érdekében együttműködni, alkalmazkodni a másikhoz, ez pedig a javukra válik, amikor munkába állnak.
Az egyetemen a duális képzéseknek köszönhetően arra is van lehetőség, hogy a hallgatók az elméleti oktatást az egyetemen, de a gyakorlatot valamelyik üzleti partnernél sajátítsák el, bepillantást nyerve a partnerszervezet működésébe. Ez esetben az egyetemi kereteken kívül születhetnek meghatározó ismertségek, barátságok, amelyekre egy életen át számíthatnak.
A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta
Címlapkép: Portfolio
