Az elmúlt hetekben óriási érdeklődés alakult ki a gyereket nevelő családoknak szánt személyi jövedelemadó visszatérítése iránt azok után, hogy a kormány szép fokozatosan csepegtette az információkat. A kormány a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben található „560/2021. (IX. 30.) Korm. rendelete a veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről” címet viselő rendelettel tette fel a pontot az i-re. Ebben ugyanis minden részletszabályt megalkotott, amely ahhoz szükséges, hogy az 1,9 millió magánszemély hozzájusson jövőre (még a parlamenti választások előtt) az új típusú adóvisszatérítéshez.
A kormány felkészült a hatalmas pénzosztásra
Az első és legfontosabb feladata a kormánynak a felkészülés, vagyis meg kellett teremtenie a mögöttes rendszerekben, adatszolgáltatásokban annak a feltételét, hogy ki tudja fizetni az ígért határidőre a meghatározott összegeket. Ennek érdekében – mutat rá Fajcsák Gábor, az RSM adópartnere – a kormány minden olyan információ időben történő begyűjtéséről döntött, ami a hatóság oldaláról rendelkezésre állhat a kalkulációkhoz, ezért több adatszolgáltatási kötelezettség határidejét előrébb hozta a jellemzően február 15-i szokásos határidőről január 20-ra.
„Érdemes azt is kiemelni az adótanácsadó szerint, hogy a jogalkotó – legalább részen – figyelembe vette a szakemberek jelzését, miszerint érdemes lenne lehetőséget adni az adózóknak egyes, hatósági nyilvántartásból el nem érhető információk rendkívüli, előzetes közlésére a hibás visszatérítések elkerülése végett. Ennek érdekében a rendelet több paragrafusába is beépítették az adózó különleges nyilatkozattételi lehetőségét például a családi kedvezményre való jogosultságról, vagy külön arról is, ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg. Ezt a nyilatkozatot 2021. december 31-ig teheti meg elektronikus úton vagy papíron. Az szja-t fizető alkalmazott, az Ekho szerint adózó és a KATÁ-s vállalkozó is tehet ilyen nyilatkozatot, ami ha elmarad jogvesztő, de ez nem érinti a magánszemélyek visszatérítéshez fűződő jogosultságát. Ebben az esetben az adózó egy utólagos eljárásban tudja majd javítani a visszatérítés összegét" - fejtette ki a szakértő.
Lehetőség van arra is, hogy a NAV a bevallási tervezet (ami eddig március közepétől volt elérhető) javítását, kiegészítését követően teljesítse a kedvezmény kiutalását, ha azt a magánszemély kéri a bevallásában, vagy bevallási tervezetében.
Ahol szükséges ott mindenképpen célszerű a különleges nyilatkozattétel, mert gyorsabban juthatnak pénzükhöz az érintett magánszemélyek, akiknél a kedvezmény kiszámítása nem lehetséges a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján (pl. várandós szülő).
A visszatérítésre való jogosultságot is egyértelműsítette a kormány. Eddig a kormány tagjai úgy fogalmaztak, hogy a családi pótlék jogosítja fel a magánszemélyeket az új kedvezményre, a rendeletből viszont kiderül, hogy azok részesülhetnek a támogatásban, akik családi kedvezményre jogosultak (akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszik igénybe). Ezzel a rendelkezéssel terjesztik ki a kedvezmény körét a 91 napos magzattal rendelkező családokra is.
Itt van a kutya elásva
A várakozásoknak megfelelően az összevont (adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni részét nem köteles megfizetni az érintett adózó. A felső határa a 2020 decemberi átlagkereset éves szja-tartalma (ez 800 ezer forint körüli összeg).
Fajcsák Gábor kiemelte:
nagyon fontos, hogy február 15-én előlegként kapja meg minden érintett a visszatérítést.
Ez megteremti annak a lehetőségét, hogy a végső elszámolás megtörténjen, amikor benyújtják az érintettek az adóbevallásukat és mérleget vonnak a visszafizetett és visszajáró szja összegek között tipikusan 2022 májusában.
Technikai oldalról ez úgy valósul majd meg az adószakértő feltételezése szerint, hogy az adóbevallás tervezetében külön sorban tünteti fel a NAV a visszatéríthető adó összegét. A bevallásba később bekerül a valós visszafizetendő adó és a visszatérített adó összege, és nem lehet kizárni, hogy a kettő nem fog megegyezni. Ennek a különbözetével a későbbiekben pedig el kell számolni – húzta alá az RSM szakembere. Példaként említette, hogy ha például valakinek levontak előlegként éves szinten 800 ezer forintot és ezt vissza is kapja, de később a keresete alapján kiderül, hogy kevesebbet kellett volna kapnia, akkor a bevallás benyújtása után a többlet visszatérítést vissza kell utalnia az államnak. Azt is hozzátette, hogy erre minden adózónak magának kell figyelnie.
Az 1+1%-os felajánlások sem vesznek el
A rendelet lényeges módosítást vezet át az Szja törvény 45. paragrafusán. Kimondta ugyanis, hogy a magánszemély személyi jövedelemadójának 1+1%-ról történő rendelkezését mindenképp gyakorolhatja. Ebben az esetben nem kell figyelembe venni, hogy az érintettek végül ténylegesen nem fizetnek szja-t a 2021-es évben. A rendelkezési jogosultság mértékével megállapított összeget ugyanis költségvetési támogatássá alakítja a rendelet, ami így megilleti a kedvezményezettet a befizetett szja összegétől függetlenül.
Szépen sorban
Fajcsák Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendelet nem zárja ki, hogy aki egyszerre több formában kap jövedelmet és ennek megfelelően több formában fizet adót, akkor azokat összevonja. Elsőként az szja-kedvezmény illeti meg, majd ezt követően az Ekho szerinti adózása szerinti kedvezmény, majd végül a KATA szerinti adózás kedvezménye. Ezeket a kedvezményeket össze lehet adni, de ezek teljes összege szintén nem haladhatja meg éves szinten a 800 ezer forintot.
A KATA szerinti vállalkozók kapcsán megjegyezte, hogy fontos szabály, hogy aki a veszélyhelyzeti kedvezmény miatt nem fizette be az átalányadót, az értelemszerűen nem is fogja visszakapni ezt az összeget.
Önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, nyugdíjbiztosítási, előtakarékossági kedvezményekkel mi történik?
Sokakat érintő kérdés, hogy az szja-visszatérítés összegét befolyásolja-e a pénztári befizetések után járó 20%-os jóváírás (de maximum150 ezer forint) alkalmazása és/vagy fordítva. Fajcsák Gábor ennek kapcsán kifejtette, hogy
ha maradt az adóvisszatérítés után adó, akkor arról tud rendelkezni a maganszemély. Ugyanis ha a visszatérítés után nem marad fizetendő adó akkor nincs miről rendelkezni.
Ha valaki a 800 ezer forintos visszatérítési határ alatt marad, ő szándékától függetlenül most nem tud rendelkezni például a nyugdíjpénztára javára, a jogszabály technikailag úgy tűnik, erre a döntésre nem ad lehetőséget. A szakértő szerint ugyanakkor előállhat az az opció, hogy majd az éves bevallásban lehetőséget biztosítanak arra, hogy úgy döntsön az illető, nem kér vissza például 150 ezer forintnyi visszatérítést, hanem inkább a pénztárnak történő utalást kéri, de ez nem tűnik szükségszerűnek. Ugyanis feltehetően azért is lett ez a sorrend, mert ha valaki visszakapja az összes befizetett szja-ját, akkor abból maga is teljesíthet önkéntesen pénztári befizetést, méghozzá barmilyen összegben. A különbség annyi, hogy így magának kell intéznie. Fajcsák Gábor azt is kiemelte, hogy a legjobban azok járnak, akiknek a visszatérítés 800 ezer forintos felső határán túl is marad még annyi szja-juk, hogy az ilyen típusú (pénztári befizetésekhez köthető) adókedvezményt is maximálisan kihasználják. Ez további 150 ezer forint vagy bizonyos feltételek mellett 250 ezer forint adókötelezettség mellett lehetséges - tette hozzá a tanácsadó.
Címlapkép: Gyerekeket emelnek a magasba a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom és a Családbarát Magyarország szervezésében Miskolcon 2021. szeptember 25-én. A IV. Budapesti Demográfiai Csúcs mellékrendezvényeként a gyerekvállalásra, a családalapítás fontosságára hívják fel a figyelmet a résztvevők. Forrás: MTI/Vajda János
