Az alábbiakban Falcsik István, az RSM Hungary vámüzletág-vezetőjének írását közöljük.
A fuvarozó, szállítmányozó szakma tisztában volt azzal, hogy előkészületben van a fuvarozáshoz kapcsolódó engedélyregisztrációs rendszer elektronikus csatornába terelésére egy szabályozás, mivel a jogszabály kezdeményezése a szakmai szervezetektől indult. A rendszer létrehozásának elsődleges célja a nemzetközi fuvarozási feladatok magyarországi piacának megtisztítása, a fekete fuvarok kiszűrése.
A szándék vitathatatlanul támogatandó, de a BIREG mint eszköz, ebben a formájában teljesen elhibázott, és a rendelkezései borítékolhatóan ellentétesek az Unió alapelvi szintű rendelkezéseivel.
A jogszabály jelenlegi értelmezése szerint a BIREG hatálya nem csak egyes – CEMT vagy bilaterális – engedélyekhez kötött nemzetközi áruszállítási műveletekre vonatkozik, hanem a tisztán közösségi engedéllyel végzett fuvarokra is. A bejelentésre kötelezettek köre nem kizárólag a tevékenységet végző fuvarozókat érinti, hanem azt kibővítették a fel és lerakodásban érintettekre. A fel és lerakók számára ugyan csak a fuvar bejelentésének ellenőrzési kötelezettségét írták elő, de ennek elmulasztása jelentős bírságot ró rájuk.
Mik azok a CEMT engedélyek?
A CEMT engedélyek olyan multilaterális engedélyek, amelyek feljogosítják a CEMT tagországokban működő fuvarozó vállalkozásokat arra, hogy nemzetközi közúti árufuvarozási tevékenységet folytassanak egy meghatározott kvótarendszer alapján. Ennek keretében fuvarozási műveleteket teljesítsenek a CEMT tagországok között, és tranzitforgalomban egy vagy több tagország területén keresztül, valamely CEMT tagországban nyilvántartásba vett járművel. A CEMT engedélyeket az egyes tagországokban meghatározott követelmények függvényében a fuvarozó vállalkozás székhelye szerinti tagország illetékes hatósága adja ki közúti árufuvarozási tevékenység végzésére feljogosító engedéllyel rendelkező fuvarozó vállalkozás számára. Az engedélyeken nem szerepel a járművek forgalmi rendszáma és fuvarnapló kíséri.
A BIREG tartalmát a szakma és a szakmai szervezetek sem tartják előremutatónak, EU-s normát sérthet
A jogszabály előkészítésében érintett fuvarozói egyesület (MKFE) a jogszabály megjelenését követően, azt mint új piacvédelmi eszközt üdvözölte és nagy reményeket fűztek a bevezetéséhez, mint a piac megtisztítására alkalmas eszköz megjelenéséhez. Második olvasatra azonban maga a jogszabályt kezdeményező szervezet is úgy ítéli meg, hogy nem olyan gyermek született, mint ahogy azt elképzelték, javasolták.
Az MKFE viszonylag rövid idő alatt felismerte, hogy a szabályozás ebben a formában biztosan nem állná ki az áruk szabadmozgását biztosító uniós normakontrolt, ugyanis hasonló jegyeket mutat az EU bírósága elé került EKAER kötelezettséggel. Felismerve a kialakított új kötelezettséggel kapcsolatos alapvető aggályt, az szervezet a már kihirdetett jogszabály módosítását kezdeményezte, melynek lényege, hogy a szabályozás kizárólag a CEMT vagy bilaterális engedélyhez kötött nemzetközi közúti áruszállítási feladatokra, az abban tevékenykedőkre vonatkozzon. A módosítás indoklása szerint az eredeti javaslat is ez volt, de porszem került a gépezetbe.
Megalapozottnak tűnik a fuvarozói egyesület félelme, ugyanis a BIREG-hez kísértetiesen hasonló EKAER kötelezettség EU-s, valamint nemzeti bíróságok által lefolytatott vizsgálatai egyértelművé tették, hogy az ilyen, a kereskedelmi forgalmat korlátozó nemzeti jogi kötelezettség sérti az áruk szabad áramlását.
Alapvető szempont volt már az EKAER vonatkozásában is, hogy bármilyen kötelezettség bevezetése esetén vizsgálni kell annak gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatását, és azt össze kell vetni a korlátozás mértékével. Amennyiben a korlátozás aránytalanul nagy, vagy indokolatlan, akkor az sérti az áruk szabad mozgását biztosító EU-s alapelvet. Az EKAER kötelezettség jogalkotói indoka az áfacsalások elleni hatékony fellépés volt, amelynek társadalmi és gazdasági létjogosultságát nem lehet elvitatni. Éppen ebből adódik, hogy az EKAER ugyan finomításokkal, de ennek a célnak az elérése érdekében még mindig élő jogi kötelezettség, amely a jelenlegi formájában már arányos mértékben korlátozza az áruk szabad mozgását.
Analógiát vonva azonban az EKAER és a BIREG között, álláspontom szerint megállapítható, hogy az áfacsalások elleni küzdelem társadalmi, gazdasági súlya nem tűnik azonosnak a nemzetközi fuvarozás tisztaságával szemben állított gazdasági és társadalmi igény súlyával. Fontos, hogy rend legyen a fuvarozás piaci szegmensében is, de a rendteremtés érdekében bevezetett kötelezettség ebben a formában aránytalanul súlyosnak tűnik.
Nem csupán a regisztrációköteles fuvarok, de a kötelezettek köre is túlzó
Az MKFE módosítási javaslata, mely szerint ne vonatkozzon a kötelezettség minden nemzetközi fuvarra, egy teljesen racionális javaslat, ugyanakkor álláspontom szerint nem elégséges, ugyanis nem vesz figyelembe minden releváns szempontot.
A BIREG mint kötelezettség nem csak a fuvarfeladatok ellátásában érintett személyekre ró kötelezettséget, hanem a fuvarozás során a fel- és lerakodásban érintettekre is. Álláspontom szerint elfogadható, hogy a fuvarozók kapjanak egy kötelezettséget a saját piacuk megtisztítása érdekében, - amennyiben ezt hatékony eszköznek tartják. Ugyanakkor indokolatlan ebbe a piactisztítási folyamatba egy kötelezettség megteremtésével bevonni a fuvarral érintetteket, akik ennek a szolgáltatásnak egyfajta megrendelői.
A fuvarozói egyesület új/régi javaslata kifejezetten sürgeti a le-és felrakók mielőbbi bevonását a rendszerbe, akiket a kötelezettség megszegése esetére a jogszabály jelentős összegű pénzügyi szankcióval fenyeget.
A BIREG mint új kötelezettség mindenképpen korlátozza az áruk szabad mozgását, ezáltal érinti az EU alapelvi szintű rendelkezéseit. Ez a korlátozás nem csak abban jelentkezik, hogy a fuvarozást végzőknek használniuk kell az új rendszert, hanem ennek a korlátozásnak része a le és felrakók nyakába akasztott kötelezettség is, akik csak közvetve érintettek a korlátozásokból eredő előnyökkel.
Pontos számadatokkal nem rendelkezem, de meg merem kockáztatni, hogy a CEMT vagy bilaterális engedélyhez kötött nemzetközi közúti szállítási feladatok terén jelentkező jogsértések elleni küzdelem társadalmi és gazdasági jelentősége meg sem közelíti az EKAER esetében vizsgált áfacsalások elleni küzdelem társadalmi és gazdasági hatását. Mégis, az EKAER-hez, mint kötelezettséghez közelítő mértékű feladatot kapnak az érintett gazdálkodók, köztük a fuvartevékenységet mint szolgáltatást igénybe vevő személyek.
Nemcsak az MKFE által megfogalmazottak miatt tűnik EU jogba ütközőnek a BIREG rendszer, hanem azért is, mert a kötelezettség – amely korlátozza az áruk szabad mozgását – aránytalan terhet jelent a le és felrakók vonatkozásában.
Több olyan jogi és technikai eszköz létezik, amely hozzájárulhat az új kötelezettség céljául meghatározott nemzetközi fuvarok ellenőrzéséhez. Ezek a fuvarok jellegüknél fogva érintik a határforgalmat, ahol nem csak az áruk, hanem a szállítóeszköz ellenőrzése is megtörténik, valamint a közúti közlekedés ellenőrzésében is használnak több adatrögzítésre alkalmas eszközt.
Egyelőre a kötelezettségek nem teljesítésére bírság-moratórium van és az információk szerint a regisztrációra szolgáló felület sem működik. A jogszabály ugyan hatályos, de várható a változtatása. A kérdés mindössze annyi, hogy milyen mértékben.
Falcsik István, vámüzletág-vezető
RSM Hungary
Címlapkép forrása: MTI/EPA/Andy Rain
