Magyarországon jelenleg mintegy 225 pénzügyi vállalkozás működik, amelyek közül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye alapján több, mint 150 cég jogosult üzletszerűen követeléseket vásárolni és kezelni. Mellettük számos további cég is működik, amely nem saját követeléseket kezel, hanem megbízás alapján jár el – többek között bankok, közműcégek számára. Az említett társaságok legnagyobb szakmai szervezete a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ).
A magyar jogban nincs definíciója a követeléskezelésnek, ez pedig kaotikus állapotokat eredményez mind a piacon, mind a lakosság körében.
A MAKISZ nem először sürgeti egy az ágazatot szabályozó törvény megalkotását, már évekkel ezelőtt foglalkoztak a kérdéssel, ám hiába. A viszonyok azóta sem rendeződtek.
"Az általunk folytatott behajtási folyamat kulcs eleme az együttműködés keresése az adóssal: ennek érdekében működtetjük a fizetési kedvezmények rendszerét, ezért kötünk megállapodásokat és ezzel próbáljuk csökkenteni az adósokat terhelő eljárási költségek amúgy is súlyos terhét. A MAKISZ tagság beszédes üzletpolitikájához igazodva fontos eredményünk, hogy minden évben több tízezer ügyfél részesül fizetési könnyítésben. Ez természetesen javítja az adósságok okozta nehéz élethelyzetből való kilábalás esélyét. A lejárt tartozást görgető ügyfélkör kiemelkedő rugalmasságot és testre szabott megoldások alkalmazását igényli a követeléskezelők részéről. Ez az, amit mi, követeléskezelők tudunk nyújtani az adósok számára. És ez az, ami mindig is összecsengett az állami adósmentő célokkal, valamint az MNB fogyasztóvédelmi elvárásaival is.
A követeléskezelés törvényi definíciójának is ebből kell kiindulnia, ehhez azonban szükség van az együttműködő adósra, egyértelmű adatkezelési felhatalmazásra, ugyanakkor kiterjedtebb állami felügyeleti tevékenységre is
– mondta a Portfolio-nak Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke, aki hozzátette, a szakmai szervezet tagságának egységes álláspontja az, hogy lehetséges a behajtási piacon szabálykövető, etikus, méltányos, mégis sikeres üzleti modellt felépíteni és működtetni.
A követeléskezelők egy része most is egy szigorúan szabályozott piacon tevékenykedik. A szabályozás azonban számos tekintetben mutat szeszélyességet és hiányosságokat, valamint okoz versenyhátrányt pont a tisztességes és etikus vállalkozásoknak a "radar alatti" kezelőkkel szemben.
A legtöbb szabály ugyanis nem jogforrás, azok ajánlások és hatósági határozatok szintjén létezik, illetve más tevékenységekre vonatkozik vagy mutat.
Sokszor kell levezethetőséget kierőltetni akár a banki termékértékesítés szabályozását célzó normákból, specifikus jogszabályok híján.
"Egy követeléskezelő engedélyes pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésekkel is rendelkezhet, így egyszerre kell megfelelnie többféle fogyasztóvédelmi szabálynak. A követeléskezelésre szakosodott pénzügyi intézményeknek – akiket szintén nem definiál jogszabály – jelenleg ellentmondó hatósági elvárásoknak kell megfelelniük, sokszor lehetetlen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH) vagy az MNB-től eredő kívánalmaknak egyidejűleg megfelelni. Nehezen kivitelezhető például a kedvezményre jogosultság mérlegelése az ügyfelekre vonatkozó életkörülmények alapján - mely az MNB egyik fontos elvárása -, ha ezek az adatok a másik hatóság álláspontja szerint egyáltalán nem is kezelhetők" – világított rá a helyzet fonákságára a MAKISZ elnöke, aki szerint ezek az anomáliák viszonylag egyszerűen és egyértelműen kezelhetők lennének a szakma sajátosságaira figyelemmel lévő törvényben.
A szakmai tevékenység szabályozása mellett Bódizs Kornél indokoltnak látja, hogy az együttműködő adósok megkülönböztetése és védelme is megjelenjen a jogszabályban.
Részleteiben irányt mutató, transzparens és minden engedélyes társaság számára egyaránt követendő normára van szükség, ahol a bizonytalan szakmaisággal működő piaci szereplők nem találnak fogódzókat a szabályozatlanság korlátján
– hangsúlyozta. Bódizs Kornél kiemelte, hogy a MAKISZ nem csak érdekvédelmi szerepet tölt be, hanem egyben egy erős etikai és szakmai fórum is, amely segíti tagjait a szabály-megfelelésben és a gyorsan változó jogi környezet követésében. Mint mondta, a hasonló területen működő szervezetekkel való együttműködés is kulcsfontosságú, példaként említette a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetésével való jól működő kapcsolatot. Kiemelte, a végrehajtói szervezet néhány éve történt átalakítása minőségi változást hozott a jogi behajtásban, valamint a követeléskezelők és a végrehajtók közötti kapcsolatban.
A régóta esedékes törvényi szabályozás lehetővé tenné, hogy a követeléskezelés teljes folyamata, azok szereplői, valamint az egyes eljárási szabályok egy jogszabályból megismerhetőek legyenek.
Európa más országaiban ez már tökéletesen működik, mint például Svédországban, Norvégiában vagy Németországban, sőt olyan jogforrás is létezik, mely szerint a követeléskezelés közérdekű tevékenység.
A törvényi szabályozás megszüntetne egy évtizedek óta fennálló joghézagot, amely fő szenvedői a fogyasztók, azaz a magyar lakosság és családok, különösen jelen helyzetben, mikor szinte mindenki érintetté vált a járvány okozta vészhelyzet negatív gazdasági utóhatásai által.
A cikk megjelenését a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége támogatta.
