
A helikopterpénz fogalma több mint ötven éves, és a Nobel-díjas Milton Friedman nevéhez köthető, aki egy helikopterről az emberek közé szórt pénz hatásával illusztrálta a monetáris politika működési mechanizmusát. Azóta az allegória önálló életre kelt, és mára egy gazdaságpolitikai eszközzé nőtte ki magát – legalábbis az elméletben. Lényege, hogy az állam olyan, jellemzően egyszeri transzferben részesíti a polgárokat, ami mindenkinek jár, és amit tetszőleges célra el lehet költeni azonnal, vagy akár később. De talán a legfontosabb tulajdonsága a helikopteres pénzosztásnak, hogy nem máshonnan elvont pénzekből történik, hanem új pénz teremtéséből.
Több technika is lehetséges a tranzakció lebonyolítására – ezek közül a két, talán legrealisztikusabb formáját mutatjuk be. Az első szerint a jegybank új pénzt teremt, amit a kormánynak „ajándékoz”, az pedig szétosztja az emberek között. A kormány beiktatása azért fontos, mert az új pénz elosztása politikai döntés, ami tipikusan kormányzati és nem jegybanki feladat. Könyveléstechnikailag az történik, hogy a jegybank a központi költségvetés nála vezetett számláján jóváírja az összeget, amit a kormány kiutal az érintetteknek.
A másik megoldás során nem szükséges a kormány jegybanki számláján jóváírni semmit, mert a költségvetés kötvénykibocsátásból teremti elő első körben a szétosztásra szánt összeget. Annak érdekében, hogy végül ez ne más pénzének az elköltése legyen, a jegybank a programnak megfelelő mértékű állampapír-vásárlásba kezdhet a másodpiacon, vagyis a helikopterpénz forrását utólagosan teremti meg – látszólag ismét csak a semmiből. Felfoghatjuk úgy az ügyletet, hogy először maguk a polgárok, akik megveszik az újonnan kibocsátott állampapírokat, fizetik a számlát, azonban tőlük a jegybank felvásárolja ezeket az új eszközöket, és így végül ismét csak friss jegybanki pénz kerül szétosztásra. Természetesen a gyakorlatban a központi bank nem feltétlenül az új állampapírokat fogja megvásárolni, de ennek az egyes szektorok összevont mérlegei szempontjából nincsen különösebb jelentősége.
A bemutatott technikák mindegyikét felfoghatjuk úgy, mint egy monetáris lazítással párosuló fiskális élénkítést. Fiskális, mert a költségvetés kiadásai nőnek. Monetáris, mert a jegybank növeli a gazdaságban lévő pénzmennyiséget, egész pontosan a monetáris bázist. Ebben (is) különbözik a mennyiségi lazítástól („quantitative easing”, QE), ugyanis ez utóbbi során a jegybank pusztán csak állampapírt vásárol többnyire azért, hogy a hosszabb lejáratú hozamok csökkenjenek. Vagyis míg a mennyiségi lazítás egy monetáris lazítás közvetlen fiskális politikai lépések, következmények nélkül, addig a helikopterpénz egy összehangolt fiskális-monetáris élénkítés.
A két, fentebb bemutatott megoldás között fontos különbség van az egyes mérlegekre gyakorolt hatásban. Az első esetben, amikor a jegybank „ajándékba adja” a szétosztásra szánt forrást a kormánynak, a jegybanki tőke a megteremtett forrással egyenlő arányban csökken, ugyanis a központi banknak vesztesége keletkezik. A jegybanki mérleg forrásoldalán megjelenik a szétosztott pénz: vagy a készpénz tétel növekedésében, vagy a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett tartalékainak bővülésében. Eközben a jegybank eszközeiben nem történik változás, így a program csak a mérleg forrásoldali tételeinek átrendeződését eredményezi, a mérlegfőösszeg változatlan marad. A központi költségvetés mérlege egyáltalán nem változik, ugyanis az összeget, amit „ajándékba” kapott a jegybanktól, tovább is ajándékozza az állampolgároknak. A költségvetés tehát csak közvetítői szerepet játszik. A magánszektor kezén lévő pénzállomány gyarapodik pontosan olyan mértékben, amilyen mértékben a jegybank forrásoldalán megnő a tartalék- és készpénzállomány, valamint csökken a tőke.

A második esetben, amikor állampapírkibocsátás és jegybanki állampapírvásárlás is történik, a jegybank mérlegfőösszege megnő. Forrásoldalon ugyanúgy megjelenik a többletpénz, az eszközoldal azonban felduzzad az újonnan vásárolt államadóssággal. Természetesen ez konszolidált államháztartás szinten nem jelent tényleges adósságot, hiszen az állam egyik zsebe (kincstár) tartozik a másik zsebnek (jegybank). A költségvetés adósságállománya azonban megnő, jóllehet e növekmény végül a jegybank felé fog fennállni. A magánszektor készpénzállománya ugyanúgy megnő, mint az előző esetben.
Fontos azonban látni, hogy az eltérő mérleghatások ellenére közgazdaságilag nincs számottevő különbség az államadósságra gyakorolt hatásban, az mindkét esetben megnő. Egyrészt, mindkét esetben változatlan marad a magánszektor kezében lévő állampapír-állomány. Első esetben azért, mert nem is történt állampapír-kibocsátás (sem visszavásárlás), a második esetben pedig azért, mert amennyi új államkötvény került a piacra, ugyanannyit ki is szívott onnan a jegybank. Másrészt mindkét esetben megnő a monetáris bázis (készpénz és egybanki tartalékok), ami a konszolidált államháztartás szintjén adósságot jelent a magánszektor felé.
Ha közelebbről megvizsgáljuk, a mérlegekre gyakorolt hatás sem különbözik tartalmilag, csak formailag. A jegybank tulajdonosa a legtöbb országban az állam, ezért előbbi tőkevesztését utóbbinak pótolnia kell. Ezt prudens kormányok meg is teszik. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, tekinthetünk úgy a jegybankra, mint egy kellően feltőkésített vállalatra, amely számára a szükséges tőke egy része még csak ígéret formájában létezik. Vagyis a tőkevesztés a forrásoldalon felfogható úgy is, mint egy, az eszközoldalon megjelenő új tétel, nevezetesen az állam elköteleződése egy későbbi feltőkésítésre. Ennek megfelelően a központi költségvetés ebben az esetben is eladósodik a jegybank felé.
Láttuk tehát, hogy a helikopterpénz, akárhogy is valósítják meg, szükségszerűen az államadósság megugrásához vezet, mégpedig a jegybanki tartalékok (és/vagy készpénz) növekedése formájában. Ez ugyanúgy államadósság, mint az államkötvény, csak többnyire sokkal rövidebb lejáratú. Nem lehet tehát pénzt osztani a semmiből. Ezért amikor válságkezelő lépésként a helikopterpénzt javasol valaki, véletlenül sem szabad azt gondolni, hogy a helikopter ingyen nyomtatja a pénzt, nem generál adósságot és csak szétszórja a levegőben.
A szerzők a Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékének munkatársai.
Címlapkép:
Monumentális támadásra készül Moszkva, hatalmas kudarcba fulladt az orosz invázió – Ukrajnai háborús híreink pénteken
Cikkünk folyamatosan frissül.
Itt a nagy mesterterv: Trump embere felosztaná Ukrajnát, ezzel nagyot nyerne Putyin
Itt lehet a közös pont.
Balesetekkel indul a Húsvét, több autópályán is áll a forgalom
Nehezen indul a közlekedésben a hosszú hétvége.
Itt a vége? Trump váratlan kijelentést tett a vámháborúval kapcsolatban
Ez mindenképpen változást jelez.
Fontos delegációval tárgyalt a 4iG, kiemelkedő területekről tárgyaltak
Fókuszban a védelmi és haderőfejlesztési technológiák.
Váratlan fordulat jöhet Ukrajnában: sokkal messzebb kerülhet a béke Washington húzása után
Az amerikai külügyminiszter nyilatkozott.
Sportlovat venni befektetésnek? Sokan megbánják, hogy belevágtak
Mutatjuk a lehetőségeket és a buktatókat.
Hogyan jutnak el a szélturbinák a tökéletes körforgásos gazdaságig?
A megújuló energiaforrások közül a szélenergia mutatja az egyik legdinamikusabb fejlődést, miközben a költséghatékonysága is évről-évre jelentősen javul. A tökéle
Követett részvények - 2025. április
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
Hőre hangolva - milliárdos lehetőség a távfűtési rendszerek megújítására
Új lendületet kaphat a hazai távfűtés: 45 milliárd forintos kerettel jelent meg társadalmi egyeztetésen az a pályázati felhívás, amely a távhőszolgáltatók előtt nyit kaput az energiahaték
TAO és HIPA bevallás 2025: mire figyeljenek a cégek?
Közeleg a 2024-es adóévre vonatkozó (TAO) társasági adó- és (HIPA) helyi iparűzési adóbevallási és adófizetési határidő. Az éves adót bevalló társaságoknak az idei évben 2025. júniu
Valóban kockázatmentesek az állampapírok? - Tévhit vagy igazság?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Valóban kockázatmentesek az állampapírok? - Tévhit vagy igazság? Miért népszerűek az állampapírok válság idején? A tőzsdei ingadozások és a ma
Megint a HOLD lett az Év Alapkezelője
Kilencedik alkalommal, zsinórban harmadjára lett a HOLD az Év Alapkezelője a hazai befektetési alapok Oscar-gáláján, a Klasszis 2025 díjátadón. A Deep Value Részvény Alap és...
The post Megin
Tanuljunk a múltból, tervezzünk a jövőre - így lehet biztonságosan hitelt felvenni
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Tanuljunk a múltból, tervezzünk a jövőre - így lehet biztonságosan hitelt felvenni A devizahitelek generációs traumája A devizahitelek miatt egy egé
A francia Klímatanács 2024. évi jelentése
A francia Klímatanács szerint az ország eddigi intézkedései nem lesznek elegendőek a 2050-re célul kitűzött karbonsemlegesség megvalósításához.

Idén is motivált női vállalkozókat keres a Visa She’s Next program (x)
Anyagi támogatás és egyéves mentorálás várja a program nyerteseit

- Itt a váratlan bejelentés: jön az új állampapír!
- Tökéletes vihar készül a tőzsdéken: akár 2008 óta nem látott zuhanás is jöhet
- Évszázados, régóta elfeledett fegyverhez nyúl Donald Trump: egy egész féltekéről söpörnék ki Kínát
- Szép csendben egy másik ország lehet EU-tag hamarosan, amíg a világ Ukrajnáról beszél
- Példátlan esélyt kapott Putyin Donald Trumptól - Hamarosan végleg eldőlhet Ukrajna sorsa?
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Budakeszitől az USA-ig: a Mayer Szörp hihetetlen sztorija
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Tízmilliárdokba kerülhet a száj- és körömfájás, napról napra nő a veszteség
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.