A jogszabály a gazdaság egészét érintő, generális, illetve a járvánnyal legsúlyosabban érintett szektorokra (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar, személyszállítás, filmipar, előadóművészet, rendezvényszervezés és sportszolgáltatás) koncentráló specifikus rendelkezéseket is tartalmaz.
A vállalkozások és magánszemélyek által felvett hitelek törlesztését felfüggesztő intézkedések összességében a gazdasági szereplők széles körében jelentenek átmeneti könnyebbséget. A fizetőképesség radikális zuhanásának megakadályozásán keresztül pedig a foglalkoztatás és a fogyasztás valamilyen szintű megtartását célozzák ezek az intézkedések.
A szektorspecifikus rendelkezések mindenekelőtt a bérterhek elengedését, csökkentését célozzák. A hivatkozott intézkedések folytán az említett szektor szereplői átmenetileg – 2020. március.június időszakban – mentesülnek a szocho és szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. Az egyéni járulékok közül kizárólag a 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, azonban azt is csak legfeljebb havi 7.710 forint összegig. Az érintett szektorokra nézve ez praktikusan azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadóelőleget továbbra is meg kell állapítani, le kell vonni, erre az adóra a jelenlegi szabályozás alapján fizetési könnyítés sem kérhető. Ugyanakkor az egyéni járulékok közül nem kell megfizetni a 10 % nyugdíjjárulékot, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 4% természetbeni járulék plafon feletti részét, 1,5% munkaerőpiaci járulékot továbbá az összesen 19%-os terhet jelentő munkáltatói járulékokat. A természetbeni egészségbiztosításra vonatkozó járulékplafon a minimálbér és a garantált bérminimum közötti bértartomány felső tartományától kezdve, a bruttó 192.750 forintot meghaladó bérek esetében jelent könnyebbséget a vállalkozásoknak.
A kiemelt szektorok felszabadulnak a bérekre rakódó magas adó és járulékterhek alól
Az adóvágás a munkáltatóknak jelentős könnyebbséget, ugyanakkor a költségvetés oldaláról nézve egyúttal számottevő érvágást jelent. A magyar havi bruttó átlagbér (kb. 400.000 forint) esetében az adófelfüggesztés időtartama alatt a költségvetés egy munkavállóra számolva havonta 142.290 forint járuléktól és hozzájárulástól esik el, ami a kiemelt szektorokban foglalkoztatottakra vetítve azonnali bevételkiesést jelent a költségvetés számára.
Érdemes megjegyezni, hogy az intézkedéscsomag megfogalmazása nem teljesen egyértelmű a munkavállalói járulékok tekintetében, ugyanis csak arról rendelkezik, hogy egyedül a természetbeni egészségbiztosítási kötelezettség áll fenn. Azonban azt nem rendezi, hogy a többi kötelezettséggel mi történik. Feltehetően a jogalkotó célja az volt, hogy a többi járulékot is meg kell állapítani és le kell vonni az általános szabályoknak megfelelően a bruttó bérből, csak nem kell megfizetni, hiszen ellenkező esetben a munkavállalók nettó bére növekedne, ami nekik ugyan jó lehetne, de nem segít a bajba jutott vállalkozásokon.
Az intézkedéseket egyfelől – a fizetőképesség oldaláról – nézve megállapítható, hogy többségében hatékonyak, hiszen a bajba jutott vállalkozások fizetőképességének és így munkavállalóik megtartását nagyban elősegítik. Ezeket kombinálva a korábban Izer Norbert adóügyi államtitkár által megerősített adóelőleg csökkentési- és halasztási lehetőségekkel - amelyek ugyan a határidők kitolását nem jelentik - egy vállalkozás szinte teljes adófizetési kötelezettségét elhalaszthatja, illetve jelentős részét megtakaríthatja. Azt nem lehet megkérdőjelezni, hogy azonnali intézkedésekre volt szükség, hiszen a fizetési nehézségek miatt egyes cégeknél az elbocsátások már a hét elején elkezdődtek.
További szektorok lesznek bajban átfogó adókönnyítés nélkül
Ugyanakkor ezek az intézkedések számos – főként gazdaságpolitikai – kérdést is felvetnek, mivel kiemelten kezelnek egyes szektorokat és válogatás nélkül részesítenek azonos kedvezményekben ezen belül vállalkozásokat. Ez több ok miatt sem feltétlenül hatékony.
Miközben vannak olyan vállalkozások, melyek fizetési nehézségei oly mértékűek, hogy a nettó bérek kifizetésére sem képesek, addig számos olyan vállalkozás is van, mely legfeljebb azonnali fizetési nehézségekkel néz szembe (vagy azzal sem), de egyébként akár 4 havi szünetelés költségei sem veszélyeztetik a létét. Ez utóbbi vállalkozások számára az adófizetési moratórium és részletfizetés indokolt lehet, de az adókötelezettség elengedése nem. A költségvetési bevételekből sokkal hatékonyabb az előbbi vállalkozások megsegítésére – akár a nettó bérek átvállalására – pénzt fordítani, megmentve ezzel a munkahelyeket.
Itt kell még megemlíteni, hogy olyan vállalkozások is vannak, melyeknek bár lenne rá pénze, de nem érdekeltek a munkavállalók megtartásában, mivel úgy számolnak, hogy majd felveszik újra a most elbocsátott alkalmazottakat, ha újra kinyithatnak. Ezen vállalkozások, illetve munkavállalóik számára más típusú intézkedések szükségesek, például munkahelymegtartási ösztönzők vagy elbocsátási korlátozások.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy számos olyan szektor van, mely már most is hasonlóképpen érintett, mégis kimaradt a szórásból.
Az olajipar válságos helyzetbe kerülhet, mivel a jelenlegi globális utazási korlátozások és gyárbezárások tovább erősítik és konzerválhatják az óriási mértékű olajár csökkenést. A bezárt termelő- és gyártó üzemek is a turizmushoz hasonló helyzetben vannak, hiszen teljes mértékben eltűnik a bevételük, nem beszélve az olyan szolgáltatási területeken dolgozókról, ahol ugyancsak leállt az élet, mint pl.: a fodrászok, masszőrök vagy magántanárok és hosszan folytatható a sor egészen a teljes kiskereskedelmi szektorig (talán az élelmiszerboltokat kivéve). Ezen vállalkozásoknak is vannak adókötelezettségeik, béreket és ingatlan bérleti díjat fizetnek, egyéb állandó költségeik merülnek fel. Nem beszélve arról, hogy mi történik azon ingatlanbérbeadó vállalkozásokkal, melyek számára jelen intézkedés csomag a bérleti díjak elmaradását, bevételeik kiesését jelenti.
Az már most is érezhető, hogy jelen helyzet egy olyan spirál kezdete, ami hamarosan továbbgyűrűzik majd szinte minden szektorra, beruházások, fejlesztések állnak le vagy maradnak el, számos projektet halasztanak el, mely kieső bevételeket jelent. Ennek következtében a foglalkoztatás csökkenhet és az általános vásárlási kedv vagy a vásárlóerő is jelentősen mérséklődhet tovább fokozva a gazdasági hatásokat.
Fentiek alapján az egyértelműen kijelenthető, hogy a közeljövőben komoly gazdaság élénkítésre lesz szükség és a munkahelyteremtő támogatások helyett is elsőbbséget kell élvezzenek majd a munkahely megőrző támogatások. Ezek várhatóan hatalmas költségvetési kiadásokat jelentenek majd, ezért lenne fontos a mostani intézkedések esetében a jól megfontolt és célzott támogatások alkalmazására, hogy elegendő forrás maradjon a jövőbeni nehézségek kezelésére is. Hiszen az kiemelendő a már bejelentett adóügyi intézkedések kapcsán, hogy a kedvezmények komoly terhet jelentenek a költségvetés számára, és ezen keresztül minden adófizető állampolgár és vállalkozás számára, mivel végső soron ezeket a költségeket ők állják. Ennek fényében érdekkonfliktust teremtene, ha a most nem támogatott szektorok vállalkozásait nem támogatná hasonló mértékben a kormányzat, mikor majd rájuk kerül a sor a gazdasági visszaesésben.
Adóelengedés versus adóátütemezés
A bejelentett adózási intézkedések kapcsán tehát érdemes lenne újra gondolni azt a lehetőséget, hogy az egyes vállalkozások között differenciáljanak a kedvezményekben. Nyilvánvalóan fontos volt az azonnali intézkedés, azonban az adó- és járulékfizetési kötelezettség általános halasztása is elegendő az érintett szektorokban, mely lehetőséget ad arra, hogy a későbbiekben egy megfontolt és részletes szabályozással eltérő kedvezményeket (teljes vagy részleges elengedés, valamint elengedés nélkül egyszerű részletfizetés) adjanak az eltérő helyzetben lévő vállalkozások számára.
Összegezve a fentieket, dicséretes a kormányzat gyors reagálása és a támogatások mértéke, melyek nagy segítséget jelentenek számos bajba jutott vállalkozásnak és nyilvánvalóan munkahelyeket is megmenthet. Ugyanakkor szükség lesz további intézkedésekre is, melyek tekintetében érdemes lesz hosszú távon gondolkodni, mivel a koronavírus hatásai sajnos minden bizonnyal a mostani 3-4 hónapos leállást és bezártságot követően is velünk maradnak.
A szerzőrőlAz RSM közel 30 fős adóüzletágának vezetőjeként hazai és nemzetközi nagyvállatokkal dolgozik együtt, fő szakterületei az adóellenőrzés, digitális adózási megoldások, nemzetközi és belföldi cégstruktúrák kialakítása, cégeladásokhoz és akvizíciókhoz kapcsolódó adótervezés, cégátvilágítás, adókedvezmények, valamint vagyontervezéshez kapcsolódó adótanácsadás. Többéves adóhatósági ellenőrzési tapasztalatot követően több mint 10 éve csatlakozott az RSM Hungary adótanácsadói csapatához.
Fajcsák Gábor, adóüzletág vezető
RSM
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Sóki Tamás
