Már megszokhattuk az önkéntes nyugdíjpénztáraktól és az egészségpénztáraktól a jó eredményeket. Milyenek a legújabb adatok?
2019 első kilenc hónapjában is jól szerepeltek a Pénztárszövetség tagpénztárai: az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona elérte az 1425 milliárd forintot, ami az egy évvel korábbi szinthez képest 7,1, az idei második negyedév végéhez viszonyítva pedig 2 százalékos többletnek felel meg. Az átlagos hozam pedig az első kilenc hónapban becslésünk szerint 7,6 százalék körül alakult, ami kiválónak mondható a jelenlegi kamatkörnyezetben. Úgy gondolom, hogy a nyugdíjpénztári vagyonnövekedés is kimondottan jó eredménynek számít. Az egy pénztártagra jutó átlagvagyon is jókora emelkedést mutat, szeptember végén 1,3 millió forintos összege 9 százalékos éves emelkedést jelent, az öt évvel korábbi összegnél pedig 47 százalékkal magasabb. Tehát rövidebb és hosszabb távon is látható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak kiemelkedő vagyongyarapodást értek el.
Ezzel a teljesítménnyel úgy látjuk, hogy a tagok is elégedettek, hiszen még tovább növelték egyéni befizetéseiket és csak a harmadik negyedévben 14,6 milliárd forintot takarítottak meg, ami 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi felhalmozásukat. Az egészség- és önsegélyező pénztárakban pedig a tagok kilenc hónap alatt 17 százalékkal, összesen 18,5 milliárd forintra növelték az egyéni számláikra saját erőből félretett összeget, amit szintén a kasszákba vetett bizalom jeleként lehet értékelni.
Mi a helyzet a munkáltatói aktivitással?
A munkáltatói befizetések éves szinten továbbra is jelentős elmaradásban vannak.
Nyugdíj-kiegészítésre a vállalatok kilenc hónap alatt alig több mint 23 milliárd forint tagdíj-hozzájárulást fizettek, ami 24 százalékos visszaesésnek felel meg az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az egészség- és önsegélyező kasszáknál az előző év azonos időszakához képest több mint 50 százalékkal 5,4 milliárd forintra esett vissza a munkaadói befizetések mértéke.
Ez a két adat különösen azért említésre méltó, mert a Pénztárszövetség minden kutatása arra mutat, hogy a munkáltatók segítségével a nagy többség elkezdene jövőjére, egészségére gyűjteni a pénztárakon keresztül, vagy növelné a befizetéseit. Különösen most lehetnének komoly partnerek a takarékoskodásban a munkaadók, hiszen a pénztári maradt az egyik leghatékonyabb juttatási forma, ami év végén az elérhető kedvezmények kihasználására törekedve különösen jól szembeötlik.
Az év vége a befizetések időszaka, most indul a roham az adókedvezmények maximalizálásáért. Jól gondoljuk, hogy erről van szó?
Pontosan ez a helyzet. Az adókedvezményt az idei évtől már nem csak egyéni, hanem a munkáltatói befizetések után is igénybe lehet venni. Egyre többek számára aktuális és fontos tényező az évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítés lehető legjobb kihasználása.
Novemberben és decemberben a pénztári tagság így különösen aktív, ugyanis az év végéig pénztári számlákra érkező befizetésekkel maximalizálható ez az adókedvezmény, ami már pár hónap múlva, jövő tavasszal tovább gyarapíthatja pénztári megtakarításukat. Emiatt nem is lennék meglepve, ha idén a korábbi években tapasztaltnál is többen fizetnének be a pénztárakba.
Egyszerűen nem éri meg kimaradni. A válasz a kérdésre tehát igen, jelentős összeg érkezhet az önkéntes nyugdíjpénztárakba és az egészségpénztárakba egyaránt. Reméljük, hogy az adó-visszatérítés azok számára is vonzóvá teszi a pénztári megtakarítást, akik még nem léptek be valamelyik kasszába. Abban is bízom, hogy a munkaadók is felismerik milyen hasznos, kedvező és a dolgozók körében mennyire népszerű elem a pénztári juttatás. Még most sem késő ugyanis lépni és élni az elérhető lehetőségekkel, kedvezménnyel, azaz számolni a pénztárakkal.
A Pénztárszövetség minden alkalommal hangsúlyozza a munkáltatók szerepének fontosságát az öngondoskodásban. Úgy tűnik, hogy részvételük ugyanakkor egyre csökken.
Tény, hogy az idei évtől érvényes adózási szabályok visszavetették a munkáltatói befizetéseket mind a nyugdíj- mind pedig az egészségpénztárak vonatkozásában. Pedig a munkáltatók felelőssége és hozzájárulása nagyon lényeges, sok alkalmazott csak a segítségükkel képes belevágni a pénztári takarékoskodásba. Az egészségpénztáraknál sajnos idén komolyan csökkent a munkáltatói befizetések összege, pedig ott is szükség lenne a bővülésre.
Ráadásul mindez a munkaadóknak is megérné. A pénztári juttatás segít a munkaerő-megtartásban, a dolgozók egészségmegőrzésében, jövőre való felkészülésében miközben építi a vállalati brandet és növeli a lojalitást is.
Bár ma már egyre többen vannak, akik már tudatosan járulnak hozzá, hogy munkavállalói takarékoskodjanak az egészségmegőrzésük és a kedvezőbb nyugdíjaskori anyagi helyzetük megteremtése érdekében, az öngondoskodási piacon és a pénztáraknál bőven van lehetőség a fejlődésre. A megtakarítások világából ma hiányzó fiatal munkavállalók megszólítása, tudatos előtakarékosságba való bevezetése például leghatékonyabban a munkaadókon keresztül történhetne. Ehhez az állam, a munkáltatók és a munkavállalók szoros együttműködésére van szükség.
A munkavállalók nagyon kitesznek magukért. Az egyéni befizetések töretlenül nőnek, míg a munkáltatói befizetések pedig, ha csökkenő ütemben is, de apadnak. A tavalyi gyengébb év után pedig úgy tűnik, hogy idén a hozamok is nagyon jól alakulnak. Milyen jövő előtt állnak a pénztárak?
Továbbra is biztosan állíthatjuk, hogy a pénztárakon keresztül történő takarékoskodás az egyik legjobb alternatívát jelenti a jövőjükről és az egészségükről gondoskodó embereknek. Akiknek egyébként kutatásaink szerint jelentős része szorong a jövő miatt, az időskori anyagi nehézségektől például minden második ember fél. Ugyanakkor a megkérdezettek mindössze ötödének van elképzelése, terve a jövőjéről, nyugdíjas éveiről. Nagyon beszédes, és sajnos elkeserítő tény, hogy a nyugdíjas korra történő felkészülés még a közvetlen nyugdíj előtt álló korosztály számára sem a legfontosabbnak jelölt megtakarítási célkitűzés.
Azt látjuk, hogy a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy miből fizeti majd egészségügyi kiadásait, miből egészíti ki a várhatóan az elvárt életszínvonalat nem biztosító állami nyugdíjat. Pedig a családalapítástól az idősgondozáson át a nyugdíjkiegészítésig szinte minden élethelyzetben lehet támaszkodni a pénztárakra,
elég, ha az egészségpénztárakon keresztül elérhető lakáshitel-törlesztés támogatására, iskoláztatási támogatásra vagy épp a munkanélküliség esetén felvehető támogatásra gondolunk, vagy a nyugdíjpénztárakra, ahonnan idős éveinkben életszínvonalunk fenntartására költhetjük el ma felhalmozott vagyonunkat. Mégis azt látjuk, hogy sokan nem tudják mikortól, mekkora összeggel és milyen megtakarítási formában kellene félretenniük, pedig a pénztárak kézenfekvő, költséghatékony, magas hozamú, biztos alapokon nyugvó és sokoldalúan felhasználható megtakarítási termékekkel több, mint 20 éve jelen vannak.
A fejlődésre tehát van tér, így azt reméljük, hogy a következő időszakban egyre többen kezdenek a jövőjükről gondoskodni és ismerik fel a pénztárakban rejlő lehetőségeket, emiatt pedig növekedhet a pénztári tagok tábora.
A cikk megjelenését az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége támogatta.
