Ha kategorizálni kellene Donald Trump elmúlt hetek során bejelentett kabinettagjait, az első, hozzá hűséges, de kevésbé formabontó politikusat tömörítő csoportba vehetjük Marco Rubio floridai szenátor külügyminiszteri, Elise Stefanik New York-i képviselő ENSZ-nagyköveti, Doug Burgum észak-dakotai kormányzó belügyminiszteri és energiacári, illetve Kristi Noem belbiztonsági tárcavezetői kinevezését.
Bár a dél-dakotai kormányzóként szolgáló Noem tavasszal azzal került címlapokra, hogy saját kézzel lőtte le „neveletlen” kiskutyáját, mind a négyüket alelnökjelölt-esélyesként tartották számon, így átvilágították őket, és meglepő lenne, ha megbuknának szenátusi meghallgatásukon. Ugyanez elmondható a korábbi floridai képviselő Mike Waltzról és az egykori hírszerzési igazgató Jon Ratcliffe-ről, sorban a nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a CIA-igazgató posztjának várományosairól.
Bár Waltz tanácsadói tisztje esetén nem szükséges a szenátus jóváhagyása, a republikánusok valószínűleg össze fognak zárni 2022-es New York-i kormányzójelöltjük, Lee Zeldin környezetvédelmi hatóság élére történő, illetve Chris Wright energiaügyekért és Doug Collins veteránokért felelős miniszteri kinevezése mögött is.
Trump hétfőn bejelentette, Sean Duffy egykori valóságshow-szereplőt és kongresszusi képviselőt, a Fox Business jelenlegi műsorvezetőjét jelöli közlekedési tárcavezetőnek, kereskedelmi és oktatási miniszternek pedig két tehetős üzletembert, a kormányzati átmenetének két vezetőjét, Howard Lutnickot és Linda McMahont kérte fel.
Bár valószínűtlen, hogy előbbiek ne mennének át a republikánus többségű szenátuson,
a demokrata szenátorok a meghallgatások során persze igyekezni fognak egyes jelöltek szakterületi hiányosságait (például Noem, Zeldin vagy Duffy esetén) és kétes összefonódásait kidomborítani (Wright egy palagáz-kitermelő energiavállalat vezetője), miközben pellengérre állítják őket a Trump programjában foglaltak miatt: heves szócsatákra számíthatunk Ukrajna és Izrael támogatásáról, az illegális bevándorlók tömeges deportálásáról, a környezetvédelmi szabályozások visszanyeséséről és a Joe Biden alatt is rekorddöntő olaj- és gázkitermelés még masszívabb felpörgetéséről a megújuló energiaforrások kárára.
A nemzetbiztonsági tanácsadó mellett Trump döntött más, felsőházi jóváhagyást nem igénylő pozíciókról is: egyik kampányfőnökét, a könyörtelen, ám vele szinte egyedüliként szót értő politikai operátorként ismert Susie Wilest nevezte ki kabinetfőnöknek,
aki első nőként válhat az elnök jobbkezévé, egyben a Fehér Ház tulajdonképpen második leghatalmasabb emberévé.
A kabinetfőnök-helyettesi tisztet négyen is kiérdemelték, köztük Stephen Miller, aki társírója volt Trump 2017-es „amerikai vérengzést” említő beiktatási beszédének, és a „muszlimtilalomként” elhíresült beutazási tilalom értelmi szerzője.
A Fehér Ház következő kommunikációs igazgatója Trump egyik kampányszóvivője, Steven Cheung lesz, míg másik sajtóreferense, Karoline Leavitt az eddigi legfiatalabb sajtótitkárként, 27 évesen fog állni a pódium mögött. Leavitt – a régi-új elnök első ciklusát felidézve – feltehetően nem fog kesztyűs kézzel bánni a tudósítókkal, ahogy a kampány során sem tette. Korábban úgy nyilatkozott,
nagy örömömre szolgál, hogy éjt nappallá téve harcolhatok a fake news média ellen.
A mélyállam ellenfelei
Hivatalos programja, az Agenda 47 alapján Donald Trump azt ígérte,
szétzúzom a mélyállamot, és visszaállítom az emberek általi és érdekében zajló kormányzást.
Bár a deep state legtöbbször rejtélyes összeesküvés-elméletek tárgyát képezi mint egy kormányokat saját politikai, gazdasági vagy katonai érdekei mentén irányító titkos szervezet, a republikánusok az elmúlt években egyre inkább az Egyesült Államok több mint 2 millió főt számláló szövetségi bürokráciáját értik ez alatt. (Bár arról nem igen tesznek említést, hogy Trump első ciklusa alatt számottevően nőtt a kormányzati munkavállalók, főleg a szerződéses megbízottak száma).
Ez az üzenet hallgató fülekre talált abban az Egyesült Államokban, ahol a demokratikus intézményekbe vetett hit rekordalacsony szinteket üt meg mostanság.
A republikánus zászlóvivő beváltotta kampányígéretét, „a kormányzati bürokrácia lebontását, a felesleges szabályozások leépítését, a pazarló kiadások csökkentését és a szövetségi ügynökségek átszervezését” pedig a világ leggazdagabb emberéből legfőbb szövetségesévé vált Elon Muskra és a republikánus előválasztáson sikertelenül induló Vivek Ramaswamy üzletemberre bízza, akik közösen vezethetik a Kormányzati Hatékonyságért Felelős Hivatalt (DOGE) 2025 januárjától, mely rövidítése egy kutyát ábrázoló internetes mémre utal (Musk több AI-generált logókoncepciót is posztolt az X-oldalán).
— Elon (Musk) November 13, 2024
A nevével ellentétben ez a department nem kap minisztériumi rangot (ehhez törvényt kellene elfogadnia a Kongresszusnak, és a szenátusnak rá kellene bólintania a vezetőkre), sőt, semmilyen végrehajtói jogköre nem lesz, mindössze egy kormányzaton kívüli, elnöki tanácsadó testületként fog működni.
Ramaswamy tömeges elbocsátásokat és ügynökségek teljes megszüntetését helyezte kilátásba elnöki rendeletek útján – az üzletember a Trump által ugyancsak kárhoztatott oktatási minisztérium mellett az FBI-t és az adóhivatalt (IRS) vette korábban célba –, míg
Musk korábban arról beszélt, 2 billió dollárt (körülbelül 776 billió forintot) is megspórolhatnak,
ami a szövetségi kormányzat 6,7 billió (azaz ezermilliárd) dolláros büdzséjének a harmadával érne fel.
Ahogy ezt kifejtette, a kiadáscsökkentésre Trump az impoundment, azaz a „zár alá vétel” eszközével tehet próbát, mely során a törvények végrehajtását felügyelő elnök nem hajlandó olyan pénzösszegeket elkölteni, amiket a „pénztárcát ellenőrző” Kongresszus előírt. Miután Richard Nixon – kritikusai szerint – túlzottan visszaélt ezzel, a törvényhozás 1974-ben korlátozta az elnök ezen jogkörét. Mint a CNN emlékeztet, első ciklusa során Trump erre hivatkozva próbálta visszatartani az Ukrajnának szánt segélyt, nyomást helyezve Volodimir Zelenszkijre, hogy vizsgálja ki Joe Biden üzleti tevékenységét.
A szövetségi kiadások kétharmada egyébként kötelező jelleggel a társadalom- és egészségbiztosítási programokra fordítandó, míg a diszkrecionális költségek nagyrészt védelemre mennek el. Szakértők szerint ezek visszavágása nélkül lehetetlenség a Musk által vizionált összeg megtakarítása, hiszen az oktatási minisztérium, az FBI és az IRS éves büdzséje mindössze 261,4 milliárd dollárra rúg – a feladatköreik egy része pedig máshova szorulna átcsoportosításra, ami ugyancsak pénzbe kerül. Ám Trump azt ígérte programjában, nem fog hozzányúlni a biztosítási járulékokhoz.
A New York Times szerint az X közösségi platformot, a SpaceX-et és a Teslát tulajdonló Muskot könnyedén vádolhatnánk összeférhetetlenséggel, hiszen mezei költséghatékonysági tanácsadóként nem köteles lemondani üzletrészeiről,
miközben cégei tavaly 3 milliárd dollárnyi állami támogatásra számítottak közel 100 különböző szerződés keretében, ráadásul számos állami szabályozó hatósággal is konfliktusba került.
Trump a hívei szerint őt szabotáló, liberálisok felé húzó kormányzati bürokráciára és deep state-re az úgynevezett Schedule F bevezetésével is ütést mérhet, ahogy azzal első elnöksége végén próbálkozott. Már első napján elnöki rendelettel sorolhat át ugyanis mintegy 50 ezer közszolgát a politikai kinevezettek kategóriájába, ami azt jelentené, hogy
az 1883 óta pártsemleges kormányzati szakértőket immár kénye-kedve szerint rúghatja ki, legyen szó nemzetbiztonsági, meteorológiai vagy egészségügyi területről.
Az oktatási minisztérium eltörlése mellett egyébként ez a lépés is szerepelt a Heritage Foundation által jegyzett Project 2025-ben, amelytől a republikánus zászlóvivő úton-útfélen elhatárolódott a kampányban.
Rendbontók vagy bólogató Jánosok?
Ők olyan személyek, akik felrázzák a status quót
- mondta Mike Johnson, a képviselőház elnöke vasárnap a CNN adásában. „Szerintem ez szándékos” - tette hozzá a louisianai republikánus, „rendbontóknak” nevezve Trump azon kinevezettjeit, akikkel még párttársait is ledöbbentette a volt elnök.
Donald Trump Jr. úgy fogalmazott, apja kinevezésein az az átívelő gondolat, hogy
olyan emberekkel vegyük körül az apámat, akik kompetensek és lojálisak. Ők teljesíteni fogják az ígéreteit.
- mondta. Szerinte nem olyanokra van szükség, akik „azt hiszik, hogy nem megválasztott bürokratákként jobban tudnak mindent.”
Ahogy az Axios is megírta már 2022-ben, az új ciklusra kezdettől fogva úgy készült Trump belső köre, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, mint 2016-ban:
az exelnök és hívei erősen csalódtak ugyanis az igazságügyi minisztérium, az FBI, a CIA és a Pentagon általa kiválasztott, de neki nem feltétel nélkül szót fogadó vezetésében.
Jeff Sessions, majd William Barr például, akik a főügyészségként funkcionáló igazságügyi tárcát vezették, nem akadályozták meg, hogy Robert Mueller különleges ügyész kivizsgálja Oroszország beavatkozását a 2016-os elnökválasztásba (a riport Trump szerint aláásta a győzelme legitimitását). Ehhez hasonlóan az FBI később kirúgott igazgatója, James Comey is kitartott az erről szóló bizonyítékok mellett, míg utódja, Christopher Wray belföldi terrorizmusnak minősítette a Capitolium 2021. január 6-i ostromát. Ráadásul a Trump védelmi minisztereként szolgáló Jim Mattis és Mark Esper, valamint vezérkari főnöke, Mark Milley szintén durván bírálta a volt elnök döntéshozatalát és alkalmasságát, ahogy a kabinetfőnökeként szolgáló John Kelly is.
A kampány során Kamala Harris demokrata elnökjelölt gyakran hivatkozott Trump egykori tanácsadóinak és beosztottainak nyilatkozataira, mondván,
Donald Trump egyre zakkantabb és lablilisabb, és egy második ciklusa alatt az olyan emberek, mint John Kelly, nem lennének ott, hogy védőkorlátként szolgáljanak a kilengéseivel és tetteivel szemben
- fejtette ki az alelnök, aláhúzva: akkori republikánus riválisa szerinte totális hatalomra akar törni.
Bármi is a szándéka, egy biztos: amellett, hogy felkavarják az állóvizet és „lebontsák a mélyállamot”, az is kiemelkedő szempont a párton belül azóta sokkal erősebb pozícióban lévő Trump döntéséiben, hogy
kikben bízhat hosszú távon, kik a legelkötelezettebbek a személye és programja mellett.
Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy a texasi Troy Nehls republikánus képviselő következőképp összegezte a Politicónak a pártja hozzáállását:
ha Donald Trump azt mondja, „ugorjatok fel egy méter magasra és vakarjátok meg a fejeteket”, akkor mindannyian egy méter magasra ugrunk és megvakarjuk a fejünket.
A négy kérdőjel
A megválasztott elnök négy, igazán rendbontó és rendhagyó kinevezettel kavarta a legnagyobb port, akik iránt a republikánus szenátorok sem rajonganak.
- Akinek a szenátusi jóváhagyása talán a legnagyobb kihívás lesz, az Matt Gaetz korábbi floridai képviselő, akit az igazságügyi minisztérium élére szán. A CNN információi szerint Trump őt tartja a jövőbeli kabinetje egyik legfontosabb tagjának, akinek a szenátusi jóváhagyását 100%-ban el szeretné érni. A régi-új elnök még telefonon is felkereste a Gaetz-cel szemben kétségeket támasztó jó pár republikánus szenátort, hogy támogatásukat kérje. Az ügyvédként csupán rövid ideig tevékenykedő politikust az igazságügyi tárca, majd a képviselőház etikai bizottsága vizsgálta, amiért többek közt drogfogyasztással és egy 17 éves lány elleni szexuális visszaéléssel gyanúsították. Mivel kinevezésekor tüstént lemondott mandátumáról, az etikai vizsgálat abbamaradt, viszont még megeshet, hogy a meghallgatása előtt nyilvánosságra hozzák (vagy kiszivárogtassák) a riportot. Trump számára állítólag épp az ellene indult vizsgálatok miatt volt szimpatikus a legtöbb párttársa által megvetett Gaetz, aki meggyőzte az exelnököt afelől, hogy mindketten csupán a „mélyállam” üldöztetésének áldozatai. Gaetz potenciális helyettesei egyébként mind Trump magánügyvédjei közül kerültek ki, ami újfent jelzi az elviekben független főügyészség fontosságát a republikánus zászlóvivő számára: egyrészt szeretné minél hamarabb leállíttatni az ellene folyamatban lévő büntetőpereket, másrészt politikai ellenfelei „elszámoltatását” is nem egyszer felemlegette. Miután a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság széles körű mentelmi jogot biztosított az elnök hivatali cselekedeteinek, kisebb esély mutatkozhat Trump felelősségre vonására, ha netalántán hasonlóra adná a fejét.
- A régi-új elnök egészségügyi és szociális miniszternek Robert F. Kennedy Jr.-t jelölte, aki John F. Kennedy egykori demokrata elnök unokaöccse. Az ifjabb Bobby Kennedy tavaly a demokrata elnökjelöltségért szállt ringbe, majd független kampányt indított. Miután Kamala Harris átvette a stafétát Joe Bidentől, Kennedy beállt Trump mögé, és felfüggesztette kampányát, a pletykák pedig arról szóltak, a volt elnök ezt az egészségügyi portfólióval hálálhatja meg. Ez így is lett. Az egykori környezetvédelmi ügyvéd, aki fellépne a nagy gyógyszergyártók ellen és a krónikus betegségek megelőzését priorizálná, a „Tegyük Amerikát újra egészségessé!” szlogennel buzdított Trump támogatására, legtöbben azonban vakcinakritikus megjegyzéseiről ismerik: „nem létezik biztonságos és hatékony” oltás – vélekedett korábban, azokat az autizmussal összefüggésbe hozva, míg a koronavírust etnikai célzatúnak nevezte, mivel „leginkább az askenázi zsidók és a kínaiak immunisak ellene.” Kennedy emellett több bizarr beismerést tett: évekkel ezelőtt ködösségtől szenvedett, mert egy galandféreg beköltözött az agyába, majd ott elpusztult; nem tagadta, hogy megfogdosta egyik 23 éves munkatársát, mondván „féktelen ifjúsága volt”; és kiderült, 2014-ben a New York-i Central Parkban hagyott egy medvebocstetemet, miután azt szerinte holtan találta az út szélén. A demokrata politikusok zöme konteóhívőnek bélyegezte Kennedyt, és elítélte jelölését, a kánonból kiéneklő Jared Polis coloradói kormányzó viszont reményét fejezte ki, hogy az RFK Jr.-ként emlegetett korábbi párttársa csökkentheti a gyógyszerárakat és az amerikai élelmiszerek vegyszertartalmát. Előfordulhat tehát, hogy ellentmondásai dacára egyes demokraták is beálljanak Kennedy mögé, de bizonyára nem sokan adnák a nevüket a kinevezéséhez.
- A kampány idején Kennedyvel gyakran jelent meg egy színpadon a szintén ex-demokrata Tulsi Gabbard iraki veterán, volt hawaii képviselő, aki a 2020-as demokrata elnökjelöltségért is elindult. A 2016-ban még Bernie Sanders elnöki kampányát támogató Gabbardöt hírszerzési igazgatónak (DNI) jelölte Trump, aki azért váltott ki megrökönyödést nemzetbiztonsági körökben, mert nem rendelkezik hírszerzési tapasztalattal, és békülékeny álláspontot képvisel Oroszországgal és Szíriával szemben. Szakértők így attól félnek, Gabbard „rossz útra” terelheti az elnök döntéshozatalát, emiatt pedig vonakodhatnak a külföldi szövetségesek a létfontosságú információk megosztásában. Egy Reutersnek nyilatkozó európai védelmi tisztviselő odáig ment, hogy Gabbardöt „határozottan az orosz táborba” sorolta. Miután Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, Gabbard úgy fogalmazott:
Ez a háború és a szenvedés könnyedén elkerülhető lett volna, ha a Biden-adminisztráció/NATO egyszerűen elismerte volna Oroszország legitim biztonsági aggályait Ukrajna NATO-tagsága kapcsán.
Gabbard korábban kijelentette, az amerikai „hadipari komplexum” és a washingtoni elit Afganisztánt akar csinálni Ukrajnából egy „proxy háború” előidézésével. Az elszigetelődéspártinak titulált ideológiája miatt Gabbardnek talán akadhat a demokraták balszélén is támogatója, bár ez nem túl valószínű.
- A negyedik, egyben utolsó vitatott Trump-kinevezett Pete Hegseth, a védelmi tárca várományosa, aki Irakból és Afganisztánból katonai tapasztalattal igen, de magas rangú vezetői tapasztalattal nem rendelkezik. Hegseth (Sean Duffy jövőbeli közlekedési tárcavezetőhöz hasonlóan) az exelnök kedvenc tévécsatornájának, a Foxnak az egyik műsorvezetője. Mint nemrég kiderült, Hegsethet 2017-ben szexuális zaklatással vádolták, a rendőrségi nyomozás után pedig fizetett az érintett nőnek, hogy ne perelje be őt, attól félve, hogy elveszítheti az állását. Ügyvédje hamisnak minősítette a vádakat, mondván, védence nyerészkedés áldozatává vált. A határozottan Izrael-párti, magát vallásosnak valló Hegseth több keresztény szimbólumot tetovált magára, (ezek szélsőségességgel összefüggő gyanúba is keverték, így tartalékos gárdistaként nem vehetett részt Joe Biden 2021-es beiktatásának biztosításában), továbbá hevesen kikelt a katonaság „woke ideológiája” ellen, az ezt terjesztőket kirúgással fenyegette, és korábban megkérdőjelezte a nők harcterepi bevetését. A Pentagonban tehát gyökeres változásokra lehet számítani, ha jóváhagyják Hegseth kinevezését.
A megválasztott elnök tényleg valódi kívülállókra bízná több kulcsfontosságú minisztérium vezetését, megkérdőjelezhető azonban, hogy a hatalmas amerikai kormányzati bürokrácia útvesztőit alig ismerő zöldfülűek-e a legmegfelelőbb személyek a „mélyállam” lebontására, bármi is legyen az. Még ha teljességgel fel is forgatják az amerikai közigazgatás emberállományát, és lojalistákra cserélik azt, erősen gyaníthatjuk, hogy Trump kinevezettjei abban nem fognak egyezségre jutni, hogy az úgynevezett deep state mely ága szorul azonnali reformra ezután:
- Tulsi Gabbard az általa kárhoztatott katonai ipari komplexumról sem feledkezne el minden bizonnyal, Pete Hegseth, Marco Rubio és Mike Waltz viszont a szemükben prioritást élvező kínai és iráni fenyegetés tükrében nem valószínű, hogy belemennének a hadi kiadások megkurtításába.
- A Joe Biden nagyvállalati támogatásokkal operáló energiapolitikáját balról kritizáló Robert F. Kennedy Jr. eközben a csúcsra járatott olaj- és gáztermelésből profitáló cégeket fogná valószínűleg szigorúbban, így összeütközve Doug Burgummel és Chris Wrighttal.
- De Kennedy nagy gyógyszercégek elszámoltatásáról szóló elképzelései szintén szembemennek Vivek Ramaswamy és Elon Musk állami beavatkozást visszafogó, liberális gazdasági ideológiájával.
Kritikusok szerint tehát az egyetlen dolog, ami összeköti Trump kabinettagjait, hogy mindannyian készek hűen követni az elnök utasításait,
a mélyállamról szóló retorikája pedig mindössze saját bosszúvágyát hivatott alátámasztani, amiért az intézményes korlátok, a köztisztviselők és párttársai legutóbb nem hagyták azt csinálni, amit csak akar. A New Yorker magazin szerkesztője, David Remnick „a bosszúálló trollkodás legdurvább példájának” nevezte Trump kinevezéseit az internet megjelenése óta.
És ha a szenátus nem lenne hajlandó rábólintani Trump jelöltjeire? Bár többen kifejezték aggodalumkat, nem valószínű, hogy több jelöltet is megbuktatnának a republikánus szenátorok. A leginkább veszélyzónában lévő Matt Gaetznek pedig még Markwayne Mullin oklahomai szenátor is megadna egy esélyt a meghallgatásán. Mullin korábban arról panaszkodott nyilvánosan, hogy Gaetz az ülésteremben mutogatott felvételeket és részletekbe menően sztorizgatott a szexpartnereiről és légyottjairól. Noha a szenátor szeretné, ha nyilvánosságra kerülne az etikai bizottság jelentése, kihangsúlyozta, az amerikaiak a nem szokványos Trumpnak szavaztak bizalmat, aki ugyanilyen jelölteket választott.
President Trump pic.twitter.com/cTQ98m0q9y
— PatriotJuls (1776) November 20, 2024
Mi több, ha minden kötél szakadna, és Trump ragaszkodna a jelöltjeihez, két rendkívül szokatlan lehetőség is nyitva áll előtte és szenátusi kollégái előtt:
- A republikánusok által kontrollált szenátus kvázi lemondhat a beleegyezési jogköréről, ha a Kongresszus több mint 10 napra berekeszti az ülést. A CNN szerint erre 2016 óta nem volt példa, de ha a szenátus szünetel, az elnök bárkit kinevezhet a szenátorok ámenje nélkül. Trump többször sürgette párttársait ezen megoldás bevetésére, amit John Thune republikánus frakcióvezető végső esetben nem zárt ki.
- Ha így sem tudná lenyomni az akaratát a szenátus torkán,
Trump megpróbálhatja saját maga szüneteltetni a felsőház ülését, amire még sosem volt példa az amerikai történelemben.
Az alkotmány értelmében erre akkor nyílik lehetősége az elnöknek, ha nincs egyetértés a törvényhozás két kamarája között. Ha tehát a szenátus nem akarna lemondani a hatalmáról, Mike Johnson, az alsóház republikánus elnöke elméletben ráveheti a képviselőházat, hogy rekesszék be az ülést, majd miután ezt leszavazná a szenátus, az ellentétet Trump oldaná fel, azaz a berekesztést választva átnyomhatná a kabinetjét. Az egyébként alkotmányjogász Johnsonnak, ha hajlandó is lenne erre, azonban rendkívül szűk többséggel kell majd operálnia, így kockázatos manőver lenne a felsőház már-már megpuccsolása.
Alkotmányjogászok és demokrata szenátorok, köztük Chris Coons mindezt óriási aggodalommal fogadták.
A szenátusnak alkotmányos szerepe van. Ezt úgy hívják, hogy tanácsadási és jóváhagyási szerep, hogy biztosítsuk, a megválasztott elnök többnyire a saját választásait kapja meg, [...] de nem ültethet be olyan embereket, akik alkalmatlanok, vagy akiknek nincs meg a szükséges jelleme és képessége egy olyan hihetetlenül fontos minisztérium vezetésére, mint az igazságügy
- fejtette ki Coons.
A következő hetekben kiderül, melyik forgatókönyv valósul meg, és az alkotmányos rend csorbát szenved-e Trump ambícióinak az oltárán.
Címlapkép: Donald Trump volt amerikai elnök beszél egy gyűlésen 2023. március 25-én a texasi Wacóban. Címlapkép forrása: Brandon Bell/Getty Images
