Érdekes módon nem egy nyugati ország áll az élen a digitális banki csatornák használatát tekintve: az első hely ugyanis Törökországé, de talán még meglepőbb, hogy a második helyen pedig Nigéria áll - derült ki a Portfolio Követeléskezelési trendek 2023 konferenciáján tartott előadásból. A második szekcióban szó volt arról is, hogy a ChatGPT milyen szerepet tölt be az üzleti életben.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a magyar cégek belföldi szakmai érdekképviseletén túl, az exportpiacok elérésében is aktívan segít. Külföldi vásárokon, közös gazdasági fórumokon képviseli a hazai vállalkozói érdekeket Európától Ázsiáig. Kiemelt célja a határon túli magyar vállalkozások bekapcsolása a hazai gazdaság vérkeringésébe, és a határokon átnyúló partneri együttműködések erősítése, ezért online vállalkozói piacteret indított, ahol a régiós vállalkozások hatékonyan alakíthatnak ki új kapcsolatokat. A szervezet képviselte a hazai vállalkozásokat a OECD KKV fórumán, a VOSZ által vezetett BIAC KKV Munkabizottság bemutatta saját készítésű kutatását, melyből kiderül, hogy a piaci bizonytalanságok és forráshiány okozza a legnagyobb problémát a vállalatok növekedésükben, kiemelten fontosnak tartják ugyanakkor a zöld- és digitális technológiák bevezetését, és a munkavállalók mentális egészségének erősítését is.
Változik a követelésvásárlást és kezelést szabályozó uniós direktíva, amelynek keretében Lencsés Tamás, az EOS Faktor ügyvezető igazgatója szerint a piac liberalizációját láthatjuk: a vásárlás lehetőségét kinyitja az EU a befektetők felé, viszont a kintlévőségek kezelése ezentúl jobban szabályozott és felügyelt tevékenység lesz. A szakember, aki az EOS és a Portfolio közös konferenciáján is ott lesz szeptember 12-én, arra is kitért, hogy mit jelent ez az egyéni fogyasztók és a vállalkozások számára, mit lehet tenni a hitelcsapdába került adósok megsegítésére és hogy mire számít jelen gazdasági környezetben a hiteltörlesztési hajlandóság alakulásának tekintetében. Interjú.
A Samsonite szekszárdi gyára az egész világon egyedülálló, a vállalat húzótermékeinek döntő része Magyarországról kerül Európa, Amerika, Ázsia vagy Ausztrália boltjainak polcaira. Az üzem óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évben, a covid-járvány utáni turisztikai boom miatt megnövekedett keresletre a termelési kapacitás megduplázásával, és közel 200 új munkavállaló felvételével válaszoltak. Szekszárdon komoly innovációs tevékenység is zajlik, a budapesti és belga kollégákkal együttműködve fejlesztik a legújabb bőröndöket, amelyeknél a személyre szabhatóság, a tartósság és a fenntarthatóság is egyre fontosabbá vált. Az évek alatt felépített reputáció és a munkáltatói márka középpontjában az emberközpontú vezetés áll, a gyárban ezért messze átlag alatti a fluktuáció, és döntő szerepet játszik a termelés felfuttatásában is. A vállalat határozott célja, hogy nyisson a város és a lakosság irányába, mert annak ellenére, hogy közvetve több ezer ember megélhetését biztosítja, mégis sokan nincsenek tisztában azzal, hogy Európa két Samsonite gyára közül az egyik a településen működik. A Portfolio a vállalat szekszárdi gyárának idén tavasszal kinevezett új igazgatóját, Pataki Zoltánt kérdezte az üzemet érintő kihívásokról, energetikai- és technológiai beruházásokról, valamint az új vállalatirányítási szemlélet meghonosításáról.
Az elmúlt egy évben jelentősen visszaesett az építőipar teljesítménye, ami nem csoda: a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt mind az állami, mind a magánberuházások száma drasztikusan visszaesett. Újra megjelent a szektorban a rég nem látott körbetartozás jelensége, amit további jogszabályi módosításokkal lehetne csak kordában tartani. Az állandósult munkaerőhiányon magas színvonalú szakképzési centrumok létrehozásával, és ha szükséges, ázsiai vendégmunkásokkal lehetne enyhíteni, a jelenlegi munkaerőpiaci állapot miatt már beruházások is veszélybe kerültek. Nem szokványos, hogy egy hazai építőipari KKV kilépjen a tőzsdére, de az Épduferr számára meghozta a sikert, legnagyobb projektjeik elnyerésében is fontos tényező volt a tőzsdei jelenlét nyújtotta magasabb reputáció. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte az építőipart érintő legfontosabb kihívásokról, a tőzsdére lépés részleteiről és az új, a napokban alapított innovatív energiatárolási megoldást fejlesztő vállalkozásukról.
A Mol különleges munkaerőpiaci helyzetben van, hiszen olyan speciális tudással rendelkező szakemberekre van szüksége, akiket a hazai oktatási intézmények önállóan nem képeznek. Éppen ezért 2016-ban, elsőként Tiszaújvárosban duális képzést indítottak helyi partnerintézményekkel, amit az ország több pontján számos új együttműködés követett. A középfokú képzésekben már 300 diák szerzett szakképesítést, és a tiszaújvárosi egység után a Dunai Finomítóban is felépült a diákok számára kialakított vegyipari tanműhely. A vállalat vonzó lehet a fiatalok számára, mert hosszútávú, biztonságos egzisztenciát szerezve több területen is kipróbálhatják magukat, az évek alatt pedig a belső továbbképzések segítségével komoly karrierutat járhatnak be. A vállalat a partnerintézmények támogatására és a saját oktatási tevékenységére összesen körülbelül 1 milliárd forintot költ évente, amely azonban sokszorosan megtérül számukra. A Portfolio Császár Pétert, a Mol Petrolkémia vezérigazgatóját és Hazuga Károlyt, a Mol Downstream ügyvezető igazgatóját kérdezte a vállalat munkaerőpiaci kihívásairól és az ezekre adott válaszokról, a cég által kínált életpályáról és előrelépési lehetőségekről.
A NAV 2018-tól fokozatosan vezette be az online számlabejelentési kötelezettséget, 2021-től pedig már minden kibocsátott számlára rálát. A rendszer indulása óta csaknem 2 milliárd számla érkezett be az adóhatósághoz, amelyeket javarészt számlázóprogramok segítségével küldtek meg a cégek. A vállalatoknak lehetőségük van lekérni a rájuk vonatkozó számlákat, amelyeket egységes formátumban küld meg a NAV, így a céges szoftverek könnyedén tudják kezelni azokat. A számlakezelésben a DMS, azaz dokumentumkezelő rendszerek több szempontból is megkerülhetetlenek. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem közös kutatása szerint nem is érdemes önmagában ERP, azaz vállalati erőforrástervező szoftvereket használni, az üzleti eredményesség javításában a DMS megoldásoknak van a legnagyobb szerepük, és a hatékony vállalatirányítási modellek alapját is ezek adják.
Az EIT Urban Mobility egy olyan európai program, amely összekapcsolja az innovációkat, az üzleti élet szereplőit, valamint a városokat, segít a startupok piacra jutásában és a városok mobilitási kihívásainak leküzdésében. Az legjobb öteletek megvalósításban sokak számára egyfajta áttörhetetlen plafont jelent a fenntartható üzleti modell és a piackész termék megalkotása, azonban az európai hálózatának és iparági kapcsolatrendszerének köszönhetően a szervezet nagyban hozzá tud járulni a sikeres piacra jutásban. A Portfolio Dervalics Ákost, az EIT Urban Mobility country menedzserét, a Green Brother ügyvezetőjét és Traian Urbant, az EIT Urban Mobility Innovation Hub East igazgatóját kérdezte a hazai KKV-k innovációs képességeiről, a városi mobilitás európai kihívásairól és a szervezet szolgáltatásairól.
A MOME Innovációs Központja már második alkalommal készített átfogó kutatást a design üzleti felhasználásának lehetőségeiről és felmérte a vállalatok design-érettségét is. Míg tavaly csak hazai vállalatvezetőket kérdeztek, idén már szlovák és lengyel cégek is a kutatás fókuszába kerültek. A három ország eredményei nagy hasonlóságot mutatnak, és összességében elmondható, hogy közepesen fejlett design-kompetenciákkal rendelkeznek, egyelőre nehezen látják a vezetők hogyan segíthetne az átfogó design szemlélet alkalmazása az üzleti eredmények javításában. A kutatást bemutató rendezvényen erre is választ kaphattak: egy mozi és egy Michelin-csillagos étterem már bizonyított.
Az energiaválság miatt a földgáz és az áram ára is az égbe szökött, nem volt ritka, hogy a vállalatok hússzoros árat is fizethettek az energiáért. A költségek ugyan csökkenésnek indultak, de a Portfolio – MAGE Járműipar 2023 szakértői ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az olcsó energia korának vége, és a néhány évvel ezelőtti árakhoz képest is jelentősen magasabb szinten fognak stabilizálódni. Az energiaintenzív iparágak számára ez súlyos versenyképességi hátrányt jelent, különösen úgy, hogy jelentős, akár 40-50 százalékos energiaköltségfelárral is számolni lehetett a nyugat-európai szereplőkkel szemben. Mit tehet ilyenkor egy vállalat, hogy talpon maradjon? Mi jöhet a tűzoltás után, milyen stratégiát kell folytatnia a hosszútávon is sikeres működéshez?
Második alkalommal szervezi meg Regional Businnes Summit konferenciáját az iBanFirst pénzügyi szolgáltató május 25-én. Az ingyenesen látogatható és online is követhető konferencián a régió kiemelkedő vállalati vezetői mutatják be nemzetközi terjeszkedési tapasztalataikat. Az esemény médiatámogatója a Portfolio.
Kelet-Közép Európában egyedülálló tantárgyat fejlesztettek ki a MOME oktatói, amely kifejezetten a kreatívipar igényeire válaszolva adja át az üzleti szemléletet a hallgatóknak. Az egyetem a Portfolio-t arról tájékoztatta, hogy a Business to Design (B2D) oktatási program megvalósításában a szektor elismert szakemberei, vállalkozói, a MOME alumnija, valamint meghívott nemzetközi előadók is részt vesznek. Különlegesség, hogy az oktatási program a tanterv része, így minden alapszakos hallgató számára kötelező tárgy.
A székhelyszolgáltatás fogalom említésekor sokaknak elsőre a bedőlt vállalkozások, visszaélések, köddé vált cégtulajdonosok jutnak az eszükbe. A piac egyes rossz hírű szereplőinek tevékenysége rontott sokat az iparág reputációján, de a professzionális székhelyszolgáltatók erőfeszítései, valamint jogszabályi változások is elősegítették az iparág tisztulását. A szolgáltatás igénybevétele a gazdasági környezet romlásával, a költségek drasztikus növekedésével, de egyéb praktikus szempontok miatt is rendkívül vonzó opcióvá vált a kezdő vállalkozások, de a nagyvállalatok számára is egyaránt. A Portfolio Szabó Istvánt, az ország piacvezető székhelyszolgáltatója, a Logosz cégcsoport ügyvezetőjét kérdezte a szolgáltatás előnyeiről, a jogszabályi követelményekről és a székhelyszolgáltatói piac tisztulásáról.
A felsővezetők az elmúlt 2-3 évben olyan változásokkal szembesültek, amelyekkel azelőtt soha. A Covid-járvány robbanásszerűen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, hetek alatt változtak meg a munkaszervezési- és menedzsment folyamatok, sokkal nehezebb az új kollégák integrációja, és a meglévők motiválása. Az energiaválság, és általában a gazdasági környezet hektikus változásai rendkívül felértékelték a rugalmas, a helyzetet gyorsan értékelni és cselekedni képes vezetői attitűdöket. A körülmények gyors változásához a SEED Executive School képzési programja is alkalmazkodik, a megújult kurzusokban kiemelt figyelmet kapnak a digitalizációs és HR kihívások. Az eddigi résztvevők döntő része multinacionális vállalatoktól érkezett, de idén a hazai dinamikusan fejlődő, regionális terjeszkedésben lévő vállalatok vezetőinek képzésére is nagyobb hangsúlyt fog fektetni, az eddigi kizárólag angol nyelvű kurzusok mellett márciusban magyar nyelvű programok is indulnak.
Az otpotthon.hu alig több mint fél éve jelent meg a hazai ingatlanhirdetési piacon, és alaposan felkavarta az állóvizet a stabil pozíciókat évek óta őrző szereplők között. Az ingatlanportálok versenyképességének kulcsa a minél nagyobb kínálat és ügyfélelérés, de a hitelesség felépítése is elengedhetetlen. Bár még mindig nem tűntek el az offline apróhirdetések és az utcára kiragasztott hirdetmények, egyértelmű, hogy a hirdetési piac a fényképes, vizuálisan vonzó, online ajánlatok irányába halad. A lassuló ingatlanpiacon egyre fontosabbá válnak a figyelemfelhívó hirdetések, amelyek elkészítéséhez viszont érdemes segítséget is igénybe venni, mert a címsor első 5-6 kulcsszaván hónapok és milliók is múlhatnak. A Portfolio Lipták Zsuzsát, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a hazai ingatlanhirdetési piacról, a hirdetési trendekről és az innovációs irányokról.
A SEED Executive School nemzetközi vezetőképző bár komplex programokat nyújt, de a hangsúly a gyakorlati képzésen van, amely felkészíti a vezetőket a váratlan krízisek gyors és hatékony kezelésére, olykor fájdalmas döntések meghozatalára. Senki nem tudja megmondani, hogy milyen kihívások elé néz az üzleti élet 10-20 év múlva, ezért a vezetők készségeit, látásmódját kell fejleszteni, amellyel a jövő problémáit is meg tudják oldani. Magyarországon, de Európában is alacsony a női felsővezetők aránya, amely hosszabb távon a versenyképesség és az árbevétel csökkenéséhez vezet. Az Európai Parlament felismerte a problémát, és új irányelvének megfelelően 2026-tól nagyobb szerepet kell szánni a női felsővezetőknek a vállalatok irányításában. A Portfolio Horváth Krisztinát, az RTL Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettesét, a SEED Faculty tagját kérdezte a megújult képzésekről, a cégek válságállóságáról és a női vezetés körüli dilemmákról.
Az új autók árának drasztikus növekedése, az ellátási nehézségek és a kamatkörnyezet emelkedése súlyos hatással van a flottapiacra, az olcsó cégautók korának minden bizonnyal vége. A használtautópiac is követi a trendet, másfél év alatt 70%-kal lettek drágábbak a sokéves autók, ezek céges üzemeltetése ráadásul számos kockázatot is rejt. Az a vállalat, amelyik mégis az újautó-flottára szavaz, és van euróbevétele, annak euró alapon érdemes lízingelnie, mert sokkal kedvezőbb kamatokkal számolhat. Bár a car-sharing szolgáltatók is igyekeznek pozíciókat szerezni a cégautópiacon, nem nyújtanak valós alternatívát a céges autókra, nem jelentenek konkurenciát a flottapiacnak. A Portfolio Hanczár Zsoltot, az Euroleasing értékesítési igazgatóját kérdezte a cégautópiac változásairól, finanszírozásról és a cég üzleti stratégiájáról.
A hazai kkv-k életében nem a jelenlegi a legsúlyosabb válság, aki a 2008-2009-es nagy világégést átélte, már felkészültebben várja a gazdasági stagnálás következményeit. Míg közel 15 éve állások százezrei szűntek meg, addig ma a jól képzett munkaerő megtartása kell legyen a cégek egyik legfontosabb feladata. A likviditás megtartása nélkülözhetetlen a problémák áthidalásához, de a bankok sem húzhatják be a kéziféket, továbbra is fent kell tartani hitelezési aktivitásukat. Győr Tamás, a CIB Bank kkv üzletágának igazgatója szerint a jelenlegi helyzetben a legfontosabb, hogy még szorosabbra fűzze a bank az ügyfélkapcsolatait, amelyben az évek óta követett ügyfélstratégiájuk is segítségükre van. A Portfolio a bank kkv üzletág-igazgatóját, valamint a budapesti, a nyugat-magyarországi és a kelet-magyarországi régióigazgatóit kérdezte a hazai vállalkozások előtt álló kihívásokról, a kkv hitelezés jövőjéről, a lehetséges stratégiákról, és arról, mit tapasztalnak most a terepen, mivel keresik meg őket a vállalkozók.
Az elmúlt 25 évben óriási változáson ment keresztül a hazai reklámipar, a technológia fejlődése, az új platformok megjelenése, a kommunikációs eszköztár kibővülése azonban mit sem ér a kreatív szakemberek felkészültsége nélkül. Az elmúlt 6-7 év a folyamatos minőségi munkaerő hiányáról és annak a pótlásáról szólt, és a mai napig az egyik legnagyobb kihívás a szektor számára. A hazai reklámügynökségek csak úgy maradhatnak versenyképesek a piacon, ha folyamatosan megújulnak, nemzetközi tudást hoznak be és a trendeket nem csak lekövetik, hanem mélységében meg is értik őket. Ez nem csak a megrendelőknek, hanem a munkavállalóknak is fontos: mára a jó fizetés már nem elegendő, a hiteles brand, a nyitott szervezeti kultúra és a fejlődési lehetőségek legalább ilyen fontosak. A metaverzum megjelenésével a reklámipar is óriási lehetőségek kapujában áll, de a technológia még nagyon fiatal, annak jobb megértéséhez adatalapon dolgozó szakemberekre van szükség, akik ezt a tudást el tudják mélyíteni. A Portfolio Barna Tamást és Fabricius Gábort, az idén 25 éves Republic Group alapítóit kérdezte a reklámpiaci trendekről, a gazdasági válságok reklámpiaci hatásairól, a november 10-11 között megrendezett BrandFestival-ról és a digitális ökoszisztémákról.