• Megjelenítés

üzletfejlesztés

Megnéztük, mit gondol az Európai Unió a városi mobiltás jövőjéről

Megnéztük, mit gondol az Európai Unió a városi mobiltás jövőjéről

Európa lakosságának háromnegyede városokban él, ezért a városi mobilitás átalakítása megkerülhetetlen az EU klímacéljainak eléréséhez. A fejlesztések 2030-ig előreláthatóan 86 milliárd euróba kerülnek, a befektetés azonban nagyon rövid idő alatt megtérülhet. Barcelonában, a Tomorrow Mobility World Congress-en Európa és a világ leginnovatívabb cégei, startupjai, de egyes régiók, városok és országok önállóan is bemutatták legújabb fejlesztéseiket. Egyedüli hazai hírportálként a Portfolio vett részt az eseményen, egy villáminterjúban Csókay Ákos a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára számolt be arról lapunknak, hogy miért fontos, hogy a régió városai közül egyedüliként Budapest és több hazai innovatív cég is megjelent a rendezvényen.

Chipgyártáshoz is szállít alkatrészeket a dunántúli cég: a 3D nyomtatásé a jövő a fémiparban is

Chipgyártáshoz is szállít alkatrészeket a dunántúli cég: a 3D nyomtatásé a jövő a fémiparban is

Következő hetekben megjelenő cikksorozatunkban sikeres hazai KKV-k generációváltását mutatjuk be. A folyamat a szemünk előtt zajlik, mégis kevés az olyan zökkenőmentes átmenet, mint a nagyatádi Büttner Kft.-nél. Valamivel több mint egy évvel ezelőtt vette át édesapjától a vállalatvezetést ifj. Büttner Tamás, az elmúlt időszakban pedig folytatta a három évtizedes munkát, olyan technológiákat, például alumínium 3D nyomtatást vezetett be, amelyek egyedülállók a régióban. A konzekvensen követett üzleti stratégiának köszönhetően diverzifikálták a portfóliójukat, jelentősen csökkentették az autóipari kitettségüket, és ma már chipgyártáshoz is szállítanak fém alkatrészeket. Saját termékekkel is megjelentek a piacon, saját fejlesztésű szoftveres megoldást is értékesítenek a partnereik számára. A fémipar ugyanakkor rendkívül tőkeigényes ágazat, a technológiai korszerűsítés nagyértékű beruházásokat kíván, amelyek finanszírozása a bankok számára is kihívást jelent, komoly szakmai hátteret és rugalmas kockázatkezelést igényel. De hogyan tudta a vállalatot támogatni a banki partnerük, az MBH Bank a sikeres generációváltásban?

Ma húsz kivitelező cég jelentkezik arra az építőipari munkára, amire tavaly csak kettő

Ma húsz kivitelező cég jelentkezik arra az építőipari munkára, amire tavaly csak kettő

Továbbra is gyengélkedik a hazai építőipar, és a negatív spirál vége egyelőre nem látszik. Csak azok a szereplők maradhatnak életben, amelyek transzparensen működnek, növelik a hatékonyságukat, és igyekeznek az egész iparági vertikumban minél nagyobb területeket lefedni. Mind a tőzsdei cégeknek, mind ezek beszállítóinak, alvállalkozóinak egyre fontosabbak a fenntarthatósági törekvések, ugyanakkor jelenleg a piac olyan árérzékeny, hogy a „zöld” működés egy-egy tender elnyerésének döntési szempontjaként, teljesen háttérbe szorul az ajánlati ár mögött. A fenntarthatósági beruházások rengeteg erőforrást igényelnek, amelyek viszont komoly versenyképességi kérdéseket vetnek fel: a szabályok szigorításával párhuzamosan piacvédelmi intézkedések is szükségessé válhatnak. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte a rossz építőipari teljesítmény mögötti okokról, piactisztulásról, fenntarthatósági kérdésekről, és a vállalat jövőbeni terveiről.

Mennyire értékes napjainkban a „Made in Germany” márkajelzés?

Mennyire értékes napjainkban a „Made in Germany” márkajelzés?

A Hörmann, bár globális szereplő az ajtó- és kaputechnológiában, a mai napig családi vállalkozásként határozza meg magát, már a család ötödik generációja is aktívan részt vesz a cég napi munkájában. A szemlélet a működés minden területét áthatja, a vállalati akvizíciók során is a családi vállalkozásokat részesítik előnyben, és igyekeznek megtartani a korábbi vezetőket. A fejlesztéseknek és felvásárlásoknak köszönhetően folyamatosan nő a termékpalettájuk, a kamiondokkoló rendszerektől, a kerti tárolókig terjed. Bár előnyt jelent számukra az erős német ipari háttér Magyarországon, de az ázsiai beruházók sokszor saját beszállítókkal dolgoznak, így meg kell küzdeni a pozíciókért. A lakossági és vállalati fenntarthatósági igények erősödésével új, kiemelkedően jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező nyílászárókat és okosotthon megoldásokat is fejlesztenek, de saját működésüket is átalakították: több mint 10 éve csak zöldáramot használnak, és a lakossági termékeik már teljes egészében karbonsemlegesek. A Portfolio Szujó Lászlót, a Hörmann Hungária Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a cég gyökereiről, az üzleti stratégiájáról, és arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy olyan családi vállalkozásnak, amely hirtelen globális szereplővé válik.

Lépésről lépésre – így érdemes KKV-ként digitalizációba fogni

Lépésről lépésre – így érdemes KKV-ként digitalizációba fogni

Bár az EU-s jogszabályok szerint csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell 2025-től fenntarthatósági jelentést készíteniük évente, a beszállítói láncokon keresztül a hazai KKV-k is erőteljesen érintettek. Nem odázhatják el a működésük zöldítését, mert a nagyvállalatok ESG vállalásaiban a beszállítóikkal szemben is komoly követelményeket támasztanak. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a termelés modernizálása nyithatja meg az utat a célok eléréséhez, de a magyar KKV-k fele inkább a hétköznapi kihívások leküzdésén, mintsem hosszútávú fenntarthatósági stratégián dolgozik. A kis-és közepes vállalkozások számára azonban olyan kisebb ráfordítást igénylő megoldások is elérhetők, amelyekkel a meglévő géppark „felokosításával” is jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni. A Portfolio-nak Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója lépésről lépésre magyarázza el, hogyan érdemes egy hazai KKV-nak a digitalizáció útjára lépni, és ebben milyen segítséget nyújthatnak a vállalat megoldásai.

Ilyen fejlesztésekkel léphet előre Magyarország az ipari értékláncban

Ilyen fejlesztésekkel léphet előre Magyarország az ipari értékláncban

Példaértékű együttműködés született a Bosch és a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem között, idén tavasszal adták át az egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. A szereplők együttműködése már 15 éves múltra tekint vissza, azonban a jelenlegi beruházás új mérföldkőnek számít, egyben dimenzióváltást is jelent, hiszen a diákok és az oktatók egyaránt a legmodernebb eszközökkel kísérletezhetnek a laborban. A BME és a Bosch szakemberei olyan szimulációs és tesztelési környezetben dolgozhatnak, ahol az elektromos hajtáslánc, illetve részegységeinek működését az eddigieknél pontosabban tudják modellezni, és a közös kutatás-fejlesztési munka eredményeként az elektromos járművek működését még inkább tudják optimalizálni. Az új létesítményben folyó szakmai munka egyik első, és igen látványos eredménye egy harmadik szereplővel, a MouldTech Systems-szel közösen fejlesztett Alfa Tipo 184, egy, az ’50-es évek jellegzetességeit idéző Formula 1-es versenyautó újragondolt, elektrifikált változata, amely szeptemberben a müncheni IAA MOBILITY 2023 nemzetközi autóipari kiállításon, a HIPA standján is bemutatkozott.

80 millió forintért kelt el Paál László csúcsműve a Virág Judit Galéria aukcióján

80 millió forintért kelt el Paál László csúcsműve a Virág Judit Galéria aukcióján

Paál László csúcsműve 80 millió forintért, a nemzetközi aukciók sztárjának számító Moholy-Nagy László kivételes alkotása pedig 22 millió forintért talált új tulajdonosra a Virág Judit Galéria árverésén. A hagyományos őszi aukción nagy sikert aratott Mednyánszky László és Scheiber Hugó egy-egy alkotása is - tájékoztatta a Portfoliot a Galéria.

Hat céggel bővült az elitklub: ők lettek a Kiválóan Vezetett Vállalatok idén

Hat céggel bővült az elitklub: ők lettek a Kiválóan Vezetett Vállalatok idén

A Deloitte Private nyilvánosságra hozta Best Managed Companies - Kiválóan Vezetett Vállalatok minősítést elnyerő vállalatok 2023-as listáját. A tavalyi tíz díjazott vállalathoz újabb hat csatlakozott. A mentorprogramban olyan sikeres magyar tulajdonú és irányítású vállalkozások vehetnek részt, amelyek – egyéb feltételek mellett – legalább 20 millió euró éves árbevétellel és több mint 50 foglalkoztatott munkavállalóval rendelkeznek. A program során a Deloitte szakértői mentorként rávilágítanak a cég erősségeire, valamint feltárják, hogy a globális gyakorlatokat figyelembe véve, milyen területen lenne még érdemes fejleszteni. A nemzetközi szinten már három évtizedes múltra visszatekintő kezdeményezés egyik legfőbb tanulsága, hogy a vállalatvezetők a világon mindenhol hasonló problémákkal küzdenek, ezért különösen értékesek azok a jó gyakorlatok, amelyeket a cégek megismerhetnek és implementálhatnak a részvételt követően. A korábbi általános kihívások, mint a stratégiaalkotás, a szervezetfejlesztés vagy digitális áltállás mellett, idén már hangsúlyos szerepet kaptak a fenntarthatósági vállalások és a zöld átmenet megvalósítása is. A Deloitte Private a jövőben a minősítést elnyerő vállalatok közötti közösségépítést nemzetközi szintre emelné, ezzel is segítve a magyar cégek külföldi láthatóságának növelését.

Ezekkel a projektekkel válna a 18. kerület az ingatlanpiaci fordulat egyik nyertesévé

Ezekkel a projektekkel válna a 18. kerület az ingatlanpiaci fordulat egyik nyertesévé

Budapest lakossága csökken, az agglomeráció robbanásszerűen növekedik: ez volt az elmúlt 10 év mérlege. A tavalyi évben azonban már komolyan megmutatkoztak az elővárosi életforma hátrányai, a vízhiány, a megfelelő szociális- és oktatási intézmények hiánya. Több település vezetése ezért kitette a „megtelt” táblát, szigorúan korlátozzák az új építkezéseket. A kialakult, olykor ellentmondásos helyzetnek azonban lehetnek nyertesei is: azok a fővárosi peremkerületek, például Pestszentlőrinc – Pestszentimre, amelyek megőrizték kisvárosi, családi házas jellegüket, ugyanakkor a közlekedésre és más infrastruktúrára sem lehet panasz. Az ingatlanfejlesztők eddig nem koncentráltak a területre, gyakorlatilag nem történt az elmúlt időszakban nagyobb volumenű lakóingatlanberuházás, azonban ennek lehet, hogy vége. Az önkormányzat a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak szerint, a városközpontban 10 hektárnyi területet jelölt ki fejlesztésre, rehabilitációra, illetve több mint 30 kisebb külsőbb lokációt, hogy azon 2-3 emeletes lakóingatlanok, kisebb irodaházak, illetve szolgáltatóközpontok jöhessenek létre.

Óvatosabban költünk, mint 2-3 éve - Milyen hatással van ez a plázáinkra?

Óvatosabban költünk, mint 2-3 éve - Milyen hatással van ez a plázáinkra?

A bevásárlóközpontokat is jócskán megrángatta az utóbbi három év válsága: az energiakrízis, az infláció, de köszönik szépen, jól vannak. Igaz a vásárlóerő csökkenését ők is érzik saját bőrükön, de a jövővel kapcsolatban bizakodók: úgy tűnik az online kereskedelem nem viszi el a plázák forgalmát, a szolgáltatások, az éttermek és a személyes találkozások miatt a jövőben is látogatni fogják őket a magyarok - hangzott el a Property Investment Forum 2023 konferencia II/B szekciójának egyik panelbeszélgetésében.

Ki nem találnád, melyik ország jár az élen a digitális banki csatornák használatában

Ki nem találnád, melyik ország jár az élen a digitális banki csatornák használatában

Érdekes módon nem egy nyugati ország áll az élen a digitális banki csatornák használatát tekintve: az első hely ugyanis Törökországé, de talán még meglepőbb, hogy a második helyen pedig Nigéria áll - derült ki a Portfolio Követeléskezelési trendek 2023 konferenciáján tartott előadásból. A második szekcióban szó volt arról is, hogy a ChatGPT milyen szerepet tölt be az üzleti életben.

Európai és ázsiai piacokon erősíti a hazai vállalkozások jelenlétét a VOSZ

Európai és ázsiai piacokon erősíti a hazai vállalkozások jelenlétét a VOSZ

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a magyar cégek belföldi szakmai érdekképviseletén túl, az exportpiacok elérésében is aktívan segít. Külföldi vásárokon, közös gazdasági fórumokon képviseli a hazai vállalkozói érdekeket Európától Ázsiáig. Kiemelt célja a határon túli magyar vállalkozások bekapcsolása a hazai gazdaság vérkeringésébe, és a határokon átnyúló partneri együttműködések erősítése, ezért online vállalkozói piacteret indított, ahol a régiós vállalkozások hatékonyan alakíthatnak ki új kapcsolatokat. A szervezet képviselte a hazai vállalkozásokat a OECD KKV fórumán, a VOSZ által vezetett BIAC KKV Munkabizottság bemutatta saját készítésű kutatását, melyből kiderül, hogy a piaci bizonytalanságok és forráshiány okozza a legnagyobb problémát a vállalatok növekedésükben, kiemelten fontosnak tartják ugyanakkor a zöld- és digitális technológiák bevezetését, és a munkavállalók mentális egészségének erősítését is.

Változás jön a követeléskezelés szabályozásában: még a hitelezés kockázati felára is csökkenhet

Változás jön a követeléskezelés szabályozásában: még a hitelezés kockázati felára is csökkenhet

Változik a követelésvásárlást és kezelést szabályozó uniós direktíva, amelynek keretében Lencsés Tamás, az EOS Faktor ügyvezető igazgatója szerint a piac liberalizációját láthatjuk: a vásárlás lehetőségét kinyitja az EU a befektetők felé, viszont a kintlévőségek kezelése ezentúl jobban szabályozott és felügyelt tevékenység lesz. A szakember, aki az EOS és a Portfolio közös konferenciáján is ott lesz szeptember 12-én, arra is kitért, hogy mit jelent ez az egyéni fogyasztók és a vállalkozások számára, mit lehet tenni a hitelcsapdába került adósok megsegítésére és hogy mire számít jelen gazdasági környezetben a hiteltörlesztési hajlandóság alakulásának tekintetében. Interjú.

A Samsonite egy életre gyártja a bőröndöket Szekszárdon

A Samsonite egy életre gyártja a bőröndöket Szekszárdon

A Samsonite szekszárdi gyára az egész világon egyedülálló, a vállalat húzótermékeinek döntő része Magyarországról kerül Európa, Amerika, Ázsia vagy Ausztrália boltjainak polcaira. Az üzem óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évben, a covid-járvány utáni turisztikai boom miatt megnövekedett keresletre a termelési kapacitás megduplázásával, és közel 200 új munkavállaló felvételével válaszoltak. Szekszárdon komoly innovációs tevékenység is zajlik, a budapesti és belga kollégákkal együttműködve fejlesztik a legújabb bőröndöket, amelyeknél a személyre szabhatóság, a tartósság és a fenntarthatóság is egyre fontosabbá vált. Az évek alatt felépített reputáció és a munkáltatói márka középpontjában az emberközpontú vezetés áll, a gyárban ezért messze átlag alatti a fluktuáció, és döntő szerepet játszik a termelés felfuttatásában is. A vállalat határozott célja, hogy nyisson a város és a lakosság irányába, mert annak ellenére, hogy közvetve több ezer ember megélhetését biztosítja, mégis sokan nincsenek tisztában azzal, hogy Európa két Samsonite gyára közül az egyik a településen működik. A Portfolio a vállalat szekszárdi gyárának idén tavasszal kinevezett új igazgatóját, Pataki Zoltánt kérdezte az üzemet érintő kihívásokról, energetikai- és technológiai beruházásokról, valamint az új vállalatirányítási szemlélet meghonosításáról.

Így lehetne vonzóvá tenni az építőipari szakmunkákat a fiatalok számára

Így lehetne vonzóvá tenni az építőipari szakmunkákat a fiatalok számára

Az elmúlt egy évben jelentősen visszaesett az építőipar teljesítménye, ami nem csoda: a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt mind az állami, mind a magánberuházások száma drasztikusan visszaesett. Újra megjelent a szektorban a rég nem látott körbetartozás jelensége, amit további jogszabályi módosításokkal lehetne csak kordában tartani. Az állandósult munkaerőhiányon magas színvonalú szakképzési centrumok létrehozásával, és ha szükséges, ázsiai vendégmunkásokkal lehetne enyhíteni, a jelenlegi munkaerőpiaci állapot miatt már beruházások is veszélybe kerültek. Nem szokványos, hogy egy hazai építőipari KKV kilépjen a tőzsdére, de az Épduferr számára meghozta a sikert, legnagyobb projektjeik elnyerésében is fontos tényező volt a tőzsdei jelenlét nyújtotta magasabb reputáció. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte az építőipart érintő legfontosabb kihívásokról, a tőzsdére lépés részleteiről és az új, a napokban alapított innovatív energiatárolási megoldást fejlesztő vállalkozásukról.

Kiderült: ennyit költ a Mol oktatásra évente

Kiderült: ennyit költ a Mol oktatásra évente

A Mol különleges munkaerőpiaci helyzetben van, hiszen olyan speciális tudással rendelkező szakemberekre van szüksége, akiket a hazai oktatási intézmények önállóan nem képeznek. Éppen ezért 2016-ban, elsőként Tiszaújvárosban duális képzést indítottak helyi partnerintézményekkel, amit az ország több pontján számos új együttműködés követett. A középfokú képzésekben már 300 diák szerzett szakképesítést, és a tiszaújvárosi egység után a Dunai Finomítóban is felépült a diákok számára kialakított vegyipari tanműhely. A vállalat vonzó lehet a fiatalok számára, mert hosszútávú, biztonságos egzisztenciát szerezve több területen is kipróbálhatják magukat, az évek alatt pedig a belső továbbképzések segítségével komoly karrierutat járhatnak be. A vállalat a partnerintézmények támogatására és a saját oktatási tevékenységére összesen körülbelül 1 milliárd forintot költ évente, amely azonban sokszorosan megtérül számukra. A Portfolio Császár Pétert, a Mol Petrolkémia vezérigazgatóját és Hazuga Károlyt, a Mol Downstream ügyvezető igazgatóját kérdezte a vállalat munkaerőpiaci kihívásairól és az ezekre adott válaszokról, a cég által kínált életpályáról és előrelépési lehetőségekről.

Pofonegyszerű a NAV-tól beérkező számlaadatokat lekérni, a cégek döntő része mégsem él vele

Pofonegyszerű a NAV-tól beérkező számlaadatokat lekérni, a cégek döntő része mégsem él vele

A NAV 2018-tól fokozatosan vezette be az online számlabejelentési kötelezettséget, 2021-től pedig már minden kibocsátott számlára rálát. A rendszer indulása óta csaknem 2 milliárd számla érkezett be az adóhatósághoz, amelyeket javarészt számlázóprogramok segítségével küldtek meg a cégek. A vállalatoknak lehetőségük van lekérni a rájuk vonatkozó számlákat, amelyeket egységes formátumban küld meg a NAV, így a céges szoftverek könnyedén tudják kezelni azokat. A számlakezelésben a DMS, azaz dokumentumkezelő rendszerek több szempontból is megkerülhetetlenek. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem közös kutatása szerint nem is érdemes önmagában ERP, azaz vállalati erőforrástervező szoftvereket használni, az üzleti eredményesség javításában a DMS megoldásoknak van a legnagyobb szerepük, és a hatékony vállalatirányítási modellek alapját is ezek adják.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility