Szeptember 8-án, szerdán lesz idén a Business and Finance Summit konferencia, amelyen az ország kis- és nagyvállalatainak pénzügyi és felsővezetői vitatják meg aktuális üzleti és pénzügyi kihívásaikat. Ezen a - részben személyes részvétellel, részben pedig online zajló - eseményen kerül kihirdetésre a Portfolio és a Credit Management Group közös "CFO of the year" díjának nyertese is.
Kivételesen magas, 16,9%-os díjbevétel-növekedést ért el a magyar biztosítási piac a második negyedévben, így az első félév egészében 11,5%-kal költöttünk többet biztosításra Magyarországon, mint egy évvel korábban. A legmeglepőbb az, hogy a járvány enyhülésével sem hagyott alább egyelőre az öngondoskodási kedv, sőt: a rendszeres díjas, nem nyugdíjcélú unit-linked életbiztosítások díjbevétele egy év alatt 33%-kal (!) növekedett, pedig a GDP-vel ellentétben itt már a bázis is erős volt. Úgy tűnik, megúszta visszaesés nélkül a pandémiát a magyar biztosítási piac.
Első nagy területű, 900 négyzetméteres belvárosi áruházát nyitotta meg a JYSK üzletlánc Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úton. A dán lakberendezési áruházlánc a következő években több üzletnyitást és felújítást is tervez, valamint régiós logisztikai központot is épít Ecseren.
Ezen a hétvégén - immáron 36. alkalommal - a Hungaroringen kerül megrendezésre a Forma-1 hazai futama. A kissé közhelyesen olykor száguldó cirkusznak nevezett autóversenyre itthon vírusmentes időkben mintegy 210 000 ember látogat ki, amely még több is, mint a békeidők átlagos létszáma, amely 195 000 fő környékén van. Nagy számok ezek, amelyek azonban eltörpülnek a TV közvetítések nézőszámaitól. 2019-ben ezt a sporteseményt összesen 471 millióan követték a képernyőkön keresztül. Ez már közelíti a világ teljes felnőtt lakosságának az egytizedét, ám a Forma-1 nézői felülreprezentáltak a fejlettebb országokban, így vásárlóerejük is jellemzően sokkal magasabb. Nem csoda, hogy egy ekkora és ilyen jellemzőkkel bíró nézőközönség hatalmas üzletet jelent az összes résztvevőnek. Hogy pontosan mekkorát? Ebben a cikkben erre keressük a választ.
Az idegenfogalmi idény végével Horvátországban mindenhol kötelező lesz a digitális Covid-igazolvány, ahol maszkot kel viselni, ez vonatkozik minden intézményre, magán és állami vállalatra, de az üzletekre is - írta a Jutarnji List című horvát napilap kedden a nemzeti válságstábra hivatkozva.
Rekordszámú, 566 vállalatba fektettek be a magántőke-társaságok Közép- és Kelet-Európában 2020-ban, ami 15%-os növekedést az előző évi rekordhoz képest. A befektetési ügyletszám alapján Magyarország áll a dobogó tetején 236 céggel, amiből 220 kockázati tőkét kapott. Erős évet zártak a nyilvános tőzsdei bevezetések is a magántőke-kiszállások révén.
Felbontotta Credit Suisse a Softbank vezére felé hosszú ideje fennálló üzleti kapcsolatait – értesült a The Wall Street Journal. A hírek szerint a döntés mögött a Greensill Capitalhöz kötődő veszteségek állhatnak.
Számtalan különböző befektetési megközelítés létezik, mondhatni ahány ház, annyi szokás. Van aki a technikai elemzésre esküszik, míg mások a fundamentális értékelést kedvelik. Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az úgynevezett ESG megközelítés is, amely a részvények kiválasztása során előtérbe helyezi a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokat is, mivel ezek olyan tényezők, amik hosszú távon befolyásolhatják a társaságok teljesítményét. Sokak számára azonban valószínűleg még mindig ismeretlen vagy legalábbis nem teljesen egyértelmű, hogy mit is takar ez a hárombetűs mozaikszó. Jogosan merülhet fel az a kérdés is, hogy képes-e adni ez a módszer valamilyen pluszt a befektetőknek a hagyományos pénzügyi elemzésekhez képest? Hogyan működik, miért ilyen népszerű Európában, meghódíthatja-e Magyarországot is az ESG? Milyen lehetőségeket és kötelezettségeket jelent ez a vállalati oldalon? Többek között erről beszélgetett Szemán Ákos, a Portfolio részvényelemzője Ács Barnabással, a Londoni Értéktőzsde (LSE) Globális Értékesítési Stratégiai Igazgatójával Fenntartható Finanszírozások és Befektetések területén.
Megnyitja első üzletét a Google, ahol többek között Pixel-telefonokat, Fitbit-készülékeket és Nest-termosztátokat fog értékesíteni. Az üzlet nyáron nyílhat meg New Yorkban, abban az épületben, ahol a technológiai óriás helyi irodái találhatók, egy Apple-üzlet szomszédságában.
Május 4-én zárult le a részletes vita az Országgyűlés előtt arról a törvényjavaslatról, amelynek célja szerkezetátalakítási irányelvként ismert (EU) 2019/1023 irányelv átültetése a magyar jogrendbe. Az irányelv célja egy olyan intézmény bevezetése, amellyel a még életképes, ugyanakkor financiális gondokkal küzdő vállalatok megmenthetőek lesznek. A szerkezetátalakítási eljárás a magyar jogrendben hiánypótló jelentőséggel bír, mindemellett segítséget nyújthat az elhúzódó koronavírus miatt pénzügyi válságba került vállalatoknak talpra állni.
A kormányhivatalok a napokban előlegként utalták el a májusi bértámogatásokat, a programban így összesen több mint 84 milliárd forintot fizettek ki idén – jelentette be Schanda Tamás miniszterhelyettes.
A CIG Pannónia másfél évtizeddel ezelőtti megálmodása után újra egy nagy hazai biztosító létrehozásának gondolata foglalkoztatja az Aegon-ügy kapcsán Horváth Bélát, a biztosítási szakma doyenjét. A Glória Biztosító és a Nationale-Nederlanden egyik alapítójával, az Aviva és a CIG Pannónia egykori első emberével azt jártuk körbe, miért éri meg Magyarországnak megakasztania egy nagy, tisztán piaci tranzakciót, amilyen a 830 millió eurós VIG-Aegon-deal lett volna. Interjú.
Még soha nem vett fel a magyar lakosság egyetlen hónap alatt 100 milliárd forintnál nagyobb összegben lakáscélú hitelt. Idén márciusban, a járványügyi korlátozások legkeményebb hónapjában (!) azonban sikerült átlépni ezt a bűvös határt. Ráadásul úgy, hogy a felújítási hitelekből az állami kamattámogatás második hónapjában még csak 6,7 milliárd fogyott. A lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök is kezdenek magukhoz térni, a babaváró pedig átlagos hónapon van túl. Miközben a lakossági hitelállomány egyértelműen növekszik, a vállalatok hiteltartozása a moratórium nélkül már visszaesett volna az elmúlt egy évben.
Kérelemmel menthető ki a beszámolók, illetve az azokhoz kapcsolódó bevallások május 31-ei határidejének elmulasztása az idén - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
Négymillió beoltottnál, vagyis várhatóan valamikor e hét csütörtök környékén megnyílhatnak Magyarországon az éttermek belső terei, a szállodák, a színházak és mozik, az uszodák, az edző- és fitnesztermek, de csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők, valamint a felügyeletük alatt lévő 18 év alattiak számára. Nekik a legtöbb esetben maszkot sem kell viselniük. Az üzletek 23 óráig lehetnek nyitva, és a rendezvények is 23 óráig tarthatnak, a kijárási tilalom kezdete pedig 24 órára tolódik ki. A kulturális vagy sportrendezvénynek nem számító rendezvények továbbra is csak 10 főig rendezhetők meg, zenés, táncos eseményeket nem lehet tartani, és a maszkviselés a köztereken, a boltokban és a tömegközlekedésben is kötelező marad.
A labdarúgó Európai Szuperliga (ESL) megalakulásában nem érdekelt angol klubok elítélik a hat egyesületet, amelyek alapító tagjai a hétfőn életre hívott bajnokságnak.
A kormány – az operatív törzs javaslatára – a védelmi intézkedéseket 2021. április 8. napjáig fenntartja. Amint beadják a 2,5 milliomodik oltást Magyarországon, életbe lép az a rendelet, amelynek részleteit ma tette közzé a kormány a Magyar Közlöny legfrissebb számában. Ekkor kinyithatnak a boltok, de 10 négyzetméterenként csak egy vásárlót engedhetnek be, és a kijárási korlátozás is később kezdődik innentől. Számításaink szerint április 10-én jöhet el ez a nap.
Az ország legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőinek járó CFO of the year díj tavalyi díjazottjai is beszélni fognak a Portfolio március 30-ai, keddi online rendezvényén, amelyen közismert hazai vállalatok, illetve tanácsadó- és informatikai cégek vezetői mutatják be a hazai vállalatok CFO-i számára érdekes innovációkat, illetve vázolják üzleti jövőképüket a mostani kihívásokkal teli gazdasági környezetben, nem érdemes lemaradni az eseményről.
Kreatív és radikális állami intézkedésekkel sikerült a koronavírus-válság ellenére is jó egészségben tartani a magyar hitelpiacot és vele a bankokat 2020-ban. A hitelintézeti szektor konszolidált nyeresége így „csak” megfeleződött, 390 milliárd forintra csökkent tavaly az MNB friss adatai szerint. A bevételek a válságban is szépen alakultak, a működési költségek is tovább nőttek, az azonban csak részben idén, részben jövőre fog eldőlni, hogy a nyereség visszaesése mögött álló 399 milliárd forintnyi tavalyi értékvesztés elég lesz-e a várható hitelbedőlések fedezésére.
Március 8-ától, azaz mától élnek a pénteken kihirdetett újabb korlátozó intézkedések, amivel a kormány célja a járvány lassítása és a kórházi ellátórendszer túlcsordulásának megelőzése. Összefoglaljuk még egyszer, hogy a következő néhány hétben hogyan írják át életünket a szigorúbb védelmi szabályok, amelyek még az utolsó pillanatban is változtak. Egyúttal felvillantjuk, hogy egyáltalán mikor jöhet változás a döntésekben.