Az OTP Lakástakarék után két hónappal, májusban az Erste Lakástakarék is újraindul: az ügyfelek két konstrukció, egy 4 és egy 8 éves futamidejű forma közül választhatnak. A Fundamentával együtt így ismét háromszereplős lesz a piac az új értékesítés szempontjából is.
A magyar biztosítási és közvetítői szektor egyik legfontosabb éves eseménye zajlott le ma, a Portfolio Biztosítás 2023 konferencia keretében. Volt miről eszmét cserélni, hiszen nagy kihívások elé néznek a biztosítók az új pótadó és az állami konszolidációs törekvések, a kárgyakoriság és a kárinfláció növekedése, a háztartások pénzügyi kilátásainak romlása miatt. Megszólalt a kormány, az MNB és a piaci szereplők is annak kapcsán, merre kellene tovább menni, de az biztos, hogy sok még a kihívás.
A magyar nyugdíjrendszer hosszú távú instabilitása a szakértők számára egyértelmű, a jelenlegi demográfiai és egészségügyi folyamatok mellett 2040-re három magyarra jut majd egy 65 éven felüli eltartott, jelenleg ötre – hangzott el a Portfolio Biztosítás 2023 mai konferenciáján. A szakértők egyetértenek abban, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások és az öngondoskodás ösztönzése a munkáltatók nélkül nem lehetséges, őket valahogyan vissza kell hozni erre a piacra. Ugyanígy fontos a fiatal munkavállalók bevonása a hosszú távú öngondoskodási piacra, akár egy automatikus beléptetési rendszer keretében. Volt, aki úgy látja, az öngondoskodás a mai formájában csupán önámítás.
Közzétette az OECD a végleges számokat a 2021-es nyugdíjvagyonokról, ezekből többek között kiderül, hogy bár a világban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, ennek legnagyobb részét hét ország tudja magáénak. Nem meglepő módon azokban az országban a legmagasabb a nyugdíjpénztári részvétel, ahol kötelező beléptetéses rendszer működik, Magyarországon a munkaképes korú lakosság mindössze 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben. Ha a pénztári befizetéseket nézzük, Magyarország teljesít a legsiralmasabban az OECD-országok között. Az elmúlt években a nyugdíjhozamokban sem remekeltünk, igaz, 10 éves időtávon azért még mindig pozitív a nyugdíjra gyűjtők reálhozama itthon.
Riasztóan fogy a magyar lakosság, feje tetejére állt a társadalom demográfiai szerkezete. 30 év múlva minden harmadik magyar 65 év feletti lesz, miközben kiugróan sok a méltánytalanság és a fenntarthatatlan elem az állami nyugdíjrendszerben. A fenyegető nyugdíjkatasztrófa várható hatásait jelentősen tompíthatná egy fejlett hazai öngondoskodási kultúra és egy jól működő piaci tőkefedezeti rendszer. A ma erre hivatott életbiztosítások, nyugdíjpénztárak és NYESZ-számlák statisztikái azonban lesújtó képet mutatnak: csökken a penetráció, és egyre kisebb e hosszú távú megtakarítások aránya a magyar lakosság pénzügyi eszközein belül. A témával részletesen foglalkozunk március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni.
2000 és 2021 között 3,1 milliárd forintról 25,3 milliárd forintra növekedett a hazai biztosítók egészség- és betegségbiztosítási díjbevétele. A kárráfordítás díjra vetített hányada 2015-ig 30% körül mozgott, azóta azonban 60% fölé ugrott. A teljes költség valójában még 20-25%-kal több az értékesítési, adminisztrációs, az esetleges késői kifizetések és egyéb felmerülő költségek függvényében - írja elemzésében Szlankó Anna, a KPMG menedzsere.
A magyar lakosság jelentős része tudatosan, a fogyasztásának csökkentésével, valamint egyre hosszabb távú pénzügyi tervek készítésével reagál a jelenleg tapasztalható gazdasági bizonytalanságra és az árak növekedésére. Ennek eredményeként ismét emelkedett az OTP Öngondoskodási Index főátlaga, valamint nőtt a megtakarítással rendelkező banki ügyfelek aránya is - derül ki az OTP sajtóközleményéből.
Jelentősnek mondható változások és ellentétek láthatóak a nyugdíjkilátásokban. A 30-59 éves korosztályban az öngondoskodást fontosnak tartók aránya a korábbi években mért alig több mint 80 százalékról 87 százalékra emelkedett, ugyanakkor egyre többen vannak, akik szerint nem fognak tudni kielégítően megélni: az idei második negyedévben már 75 százalékuk gondolta úgy, hogy az állami nyugdíj kevés lesz a megélhetéshez. Emellett 68 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem tud nyugdíjas éveire takarékoskodni, mert most másra kell neki a pénz - mondta Székely Pálma, a K&H életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője budapesti sajtótájékoztatóján.
Miről fog szólni az életünk a pénzügyek területén 5, 10, 20 év múlva? Ezt járja körül Future of Finance 2022 konferenciánk a hitelezéstől a vagyonkezelésig, az életbiztosításoktól a vállalati pénzügyekig, az ESG-témáktól a digitális pénzekig. A pénzügyi szektor minden szegletéből várjuk a résztvevőket október 18-án a fővárosi Marriott Hotelbe, hogy a napi teendőktől elszakadva, közösen álmodjuk meg pénzügyi jövőnket.
Délután 5 óra körül lesz meghallgatható a Checklist legújabb adása. A mai műsorban először az MNB új javaslatcsomagjának nyugdíjrendszert érintő módosításairól lesz szó. A csomag kitér a nyugdíjkorhatárra, a nyugdíjmegállapítási eljárásra és a nyugdíjbónuszra is, mindezekről Farkas András nyugdíjszakértőt fogjuk kérdezni. Ezután a két év kihagyás után tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Gourmet Fesztivál idei tematikájával, éttermeivel és sztárséfjeivel foglalkozunk. A fesztivál főszervezője a magyar gasztronómia kihívásairól és a fesztiválon árairól is beszél majd.
A pandémia és a nyomában érkező pénzügyi bizonytalanság felértékelte a lakosság szemében az öngondoskodás témáját, és mind a nyugdíjcélú, mind pedig az egészségpénztári befizetések volumene nőtt 2021-ben. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) tavaly év végi felmérése szerint a pénztári takarékoskodásnak új lendületet adhat a legtöbb családhoz februárban érkezett szja-visszatérítés: bár a válaszadók többsége adósságaikat szeretné rendezni ebből az összegből, a felhasználásban jelentős szerepet kap a hosszútávú tervek megvalósítása, illetve a pénztári öngondoskodás.
Idén februárban mintegy 1,4 millió, arra jogosult család kapja kézhez a családi-adóvisszatérítés összegét. Az OTP Bank szakértői szerint ez kezdőlökést adhat a hosszú távú megtakarításoknak. Az OTP Öngondoskodási Index kutatás eredményei is bizakodásra adnak okot, hiszen a pénzügyi öngondoskodást, illetve a gyermekük jövőjét tudatosan tervezők aránya tízéves csúcson van.
Az állam által bejelentett jövő évi szja-visszatérítés miatt a pénztári szakma azzal kalkulál, hogy 10%-kal eshetnek vissza a bevételek - többek között erről is szó volt a Prémium Önkéntes Pénztárak mai sajtóbeszélgetésén.
Ma ismertette friss, 2021-re vonatkozó Öngondoskodási Indexét az OTP Bank, ebből kiderül, hogy valamelyest javult a magyarok öngondoskodási hajlandósága, de készpénzt még mindig sokan tartanak otthon. Kovács Antal, az OTP Bank Retail Divíziójának vezetője úgy véli, ha eltörölnék az ingyenes készpénzfelvételt itthon, az sokat segíthetne a készpénztartás visszaszorításában. A felmérésből kiderül az is, hogy a magyarok továbbra is az államtól várják a nyugdíjas megélhetésük biztosítását.
Változás történt a magyarok megtakarítási céljait felsoroló toplistán - derül ki a K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív felmérésből. Bár maradt az élen a biztonsági tartalék gyarapítása, a lakáscél feljött a második helyre, megelőzve a nyugdíjcélú megtakarításokat: előbbire 33 százalék, utóbbira 32 százalék takarékoskodik. A felmérés szerint a magyarok - ha lehetőségük lenne rá - 58 évesen mennének nyugdíjba, ugyanakkor arra számítanak, hogy ez ténylegesen 10 évvel idősebb korukban történik meg - derül ki a K&H közleményéből.
Korszerűsített kétoldalú együttműködési megállapodásokat írt alá az MNB, illetve a Magyar Aktuárius Társaság, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége. Az érdekképviseletek egyebek közt véleményezik a jegybank által előkészített szakmai szabályozó dokumentumokat, kérésükre az MNB útmutatókkal, állásfoglalásokkal segíti a piacok biztonságos működését, s a felek konzultációkon, szakmai rendezvényeken is együttműködnek - derül ki az MNB közleményéből.
Az idei év eddig egyértelműen kedvezett a kockázatosabb pénztári portfóliók hozamának, ezt az önkéntes- és magánnyugdíj-pénztárak friss hozamai is bizonyítják. Aki mer kockázattani és nagyobb részvénysúlyú portfólióban megtakarítani az idősebb évekre, az idén már akár 6-10% közötti hozamot is zsebre tehetett.
Tizenöt éven belül másfél millió ember tölti be a nyugdíjkorhatárt, de közülük csak nagyon keveseknek van erre megfelelő pénzügyi tartaléka. A magyar megtakarítási és vagyonkezelői piacot érintő kérdések mellett központi témája volt a nyugdíjmegtakarításoké a Portfolio szerdán megrendezett Öngondoskodás 2021 konferenciáján.
Jó lenne, ha az MNB jóléti alap koncepciójának megfelelően a munkáltatók is nagy arányban szállnának be a nyugdíjcélú öngondoskodásba Magyarországon - értettek egyet a piaci szereplők a Portfolio Öngondoskodás 2021 konferenciáján, amelynek déutáni panelbeszélgetése a rendszeres megtakarításokról szólt. A beszélgetést Kuruc Péter vezette, ezt megelőzően az OTP Banktól Nyitrai Győző, valamint Farkas András „nyugdíjguru” előadását hallgathatta meg a közönség.