Elstartolt a Portfolio Öngondoskodás 2020 hibrid konferenciája, ahol a legnevesebb megtakarítási piaci szereplők mondják el, milyen kihívások és újdonságok vannak a magyar öngondoskodási piacon.
Az öngondoskodási célú kiegészítő rendszer megerősítésével, ennek egyik lehetőségeként a már tavaly is szorgalmazott Jóléti Alapok bevezetésével tehermentesítené az állami nyugdíjrendszert és a társadalombiztosítást a Magyar Nemzeti Bank. A rendszer a munkavállalók, munkáltatók és az állam együttes részvételén alapulna. Szebelédi Ferenc, a felügyelet főosztályvezetője tartott erről előadást a Portfolio mai hibrid Öngondoskodás 2020 konferenciáján.
Családok tíz- és százezrei vonják most le a koronavírus-válság tapasztalatait, és érzik magukat védtelennek. Ennek tanulságaként nőni fog az öngondoskodás jelentősége a következő években, de azért is, mert sereghajtók vagyunk a hozzánk fejlettségben közelebb álló országokhoz képest. Ehhez az állami ösztönzők erősítésére is szükség lesz – véli Baranyai Dávid, az NN Biztosító igazgatósági tagja, megbízott vezérigazgatója, aki a Portfolio Öngondoskodás 2020 konferenciáján tartott a témáról előadást.
Átmeneti megingást hozott a koronavírus a hazai megtakarítások piacán – mondta Kandrács Csaba a Portfolio Öngondoskodás 2020 konferenciáján. A készpénzállomány magas Magyarországon, de nemzetközi összehasonlításban nem kiugró – jegyezte meg előadásában az MNB alelnöke. Az öngondoskodási célú termékek hosszabb ideje tartó visszaszorulása miatt azonban nem lehetünk elégedettek.
Ma ismertette friss, 2020-ra vonatkozó Öngondoskodási Indexét az OTP Bank, ebből kiderül, hogy a koronavírus-válság hatására idén többen kényszerültek arra, hogy hozzányúljanak félretett pénzükhöz. Az index elindulása óta sosem volt még ilyen magas azok aránya, akik készpénzt, mint megtakarítási formát tartanak otthon. Csökkent a magyarok megtakarítási kedve is, idén csupán 40% azok aránya, akik rendelkeznek megtakarítással. A nyugdíjat továbbra is az államtól várjuk.
Az emberi pszichének van egy érdekes reakciója a félelemre, a pánikra, mégpedig az, hogy a bajt lekicsinyíti, sok esetben annak létezését is letagadja. Éppen ezért van az, hogy az olyan pánikhelyzetekben, mint amilyen most a koronavírus, nagyon sokan nem veszik komolyan ezt a világjárványt, ez az agy védekező mechanizmusa. Mindez az emberek öngondoskodási hajlandóságára is kihatással van: komoly kognitív erőfeszítéssel jár, hogy az emberek belegondoljanak a döntések költségébe, nem kalkulálnak azzal, hogy hosszú távon egy-egy dolguknak mi a következménye – mondta el Újszászi Bogár László meggyőzés és befolyásolástechnikai kutató a Portfolio-nak adott interjúban. A szakértő kitért arra is, miért kell és szükséges a fiatalokat más eszközökkel megszólítaniuk a pénzügyi cégeknek, erről bővebben november 10-ei Öngondoskodás konferenciánkon beszél majd.
A koronavírus hatására világszerte átrendeződtek az emberek megtakarításai, a korábban részvényekben tartott vagyon jelentős része landolt készpénzben és bankbetétben. Bár március végégig jelentősen visszaesett a háztartások globális vagyona és a hitelállomány is megugrott, a második negyedévben sikerült ezt a veszteséget ledolgozni, a globális háztartási vagyon összességében tehát nem sínylette meg az év első felének történéseit – derül ki a Credit Suisse Global Wealth Reportjából. A tanulmány azt is megnézi, melyek azok az országok, ahol a legtöbbet nyertek és vesztettek az emberek a koronavíruson.
Néhány évtized múlva a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik. Ennél talán még nagyobb probléma, hogy nem készül erre rendesen a lakosság: az öngondoskodást segítő megtakarítások (életbiztosítások, nyugdíjpénztárak, NYESZ) aránya nagyot csökkent az elmúlt években a megtakarításokon belül, és bár a koronavírus megjelenése tavasszal még tartalékolásra ösztönözte a lakosságot, hosszabb távon a járvány is tovább ronthat a helyzeten. November 10-ei Öngondoskodás 2020 konferenciánkon részletesen elemzik a piac szereplői a helyzetet, érdemes regisztrálni offline vagy online jeggyel a rendezvényre!
Nagy előnye a nyugdíjbiztosításoknak, hogy az éves befizetésünk 20%-át, 130 ezer forintos maximumig visszakapjuk az államtól adójóváírás formájában. A lehető legnagyobb nettó hozam elérésére törekedve viszont nem mindegy, hogy mennyi vándorol a biztosító, illetve a mögöttes alapkezelők zsebébe költségek formájában. Megnéztük, melyek most a legolcsóbb nyugdíjbiztosítások a piacon az MNB TKM-összesítője alapján.
A koronavírus okozta bizonytalan helyzet nagyobb megtakarítási hajlandóságot eredményezett az önkéntes pénztári tagok körében, sőt, van, ahol ez a taglétszám növekedésében is megnyilvánult – derült ki a nagy nyugdíjpénztárak vezetőinek válaszából. Ettől még a fiatalabb korosztály öngondoskodásra való hajlandóságának növelése még mindig az egyik, ha nem a legnagyobb kihívás a pénztárak körében, ebben a munkáltatóknak és az államnak óriási szerepe lenne. A Portfolio által megkérdezett pénztári vezetők egyetértenek abban, hogy a jóléti alapok elindítása jelentős löketet adna a pénztárszektornak és a nyugdíjrendszernek. Helli Józsefet, az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét, Marusinecz Tamást, az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját és Nagy Csabát, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét kérdeztük.
Nagyot ugrott tavaly az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak kezelt vagyona, azonban ez nem annyira a tagok megnövekedett befizetéseinek, sokkal inkább a tőkepiacok emelkedésének köszönhető. A taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak eme formáját.Erről a témáról bővebben is szó lesz november 10-ei Öngondoskodás 2020 konferenciánkon.
A lakossági megtakarításokra nézve úgy tűnik, jó hatással volt a koronavírus Amerikában, egy friss felérés szerint sokan jelentősebb összeget félre tudtak tenni az utóbbi hónapokban.
Bankkártyát bocsát ki a Posta Biztosító. A kártya a biztosító Hello nevű insurtech márkájának részeként kerül a piacra, biztosítási szolgáltatások mellett kedvező átváltási árfolyamot is ígér.
A legnagyobb félelmünk a koronavírus kapcsán, hogy egy családtagunk megfertőződik – derül ki a CIB Bank kutatásából. A mintegy 4500 válaszadó közel fele jelölte meg, hogy tart ettől. Sokan félnek továbbá attól, hogy az egészségügyi rendszer nem tudja ellátni őket, illetve a pénzügyi problémák felmerülésétől és az állásuk elvesztésétől is. Pozitívum, hogy a válsághelyzet hatására a pénzügyekben is sokan tudatosabbak lettek, és nagyobb hangsúlyt terveznek fektetni a megtakarításra.
Újabb 35 milliárd forinttal nőtt múlt héten a MÁP+-jegyzések összege – derül ki az ÁKK friss statisztikáiból. A héten több nagy lakossági állampapír-lejárat is lesz.
Az elmúlt években kevéssé volt hangsúlyos biztosítási/megtakarítási termék a járadékbiztosítás, nem mondhatni, hogy ez lett volna a hazai biztosítók értékesítési-és marketingkampányainak fókuszában. Pedig több biztosító is rendelkezik ezzel a termékkel, és létjogosultsága is egyértelmű a piacon.
Az elmúlt években az életbiztosításban való megtakarítás legnépszerűbb formája a nyugdíjbiztosítás volt, hiszen erre az éves befizetésünk 20%-ának megfelelő szja-jóváírást is kapunk, 130 ezer forintos összeghatárig. Az idei évben azonban sokan kerültek olyan pénzügyi helyzetbe, hogy megszüntetnék ezt a megtakarításukat. Ennek azonban a legutolsó megoldásnak kellene lennie – véli Hochmann András, a GRAWE Életbiztosító Zrt. vezérigazgatója. Akik ugyanis felbontják a nyugdíjbiztosításukat, nem csupán az adójóváírástól esnek el, hanem az ügyfélnek az adóhatóság által átutalt összegeket 20%-kal növelten vissza kell fizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül szűnik meg.
Egyelőre nincsenek nyilvános adatok a biztosítási piac első negyedéves teljesítményéről, azonban a kijárási korlátozás és a személyes találkozók elmaradása miatt jelentősen visszaesett a szerződéskötések száma, és egyelőre nem sok alternatíva látszik. Szakértők szerint a teljes digitális üzletmenetre való átállásnak több gyakorlati akadálya is van.
Nehéz helyzetben az öngondoskodás Magyarországon, az életbiztosítások pedig még ezen a piacon belül is alulteljesítők. A szuperállampapír fontos, de korántsem egyedüli oka ennek. Két előadást követően a kiútról beszélgettek mai Biztosítás 2020 konferenciánk délutáni öngondoskodási panelbeszélgetésének résztvevői.
Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága közel felének egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet. Az ilyen termékekkel nem rendelkezők túlnyomó többsége ugyanakkor érdeklődést mutat a nyugdíjkiegészítés célú megtakarítások iránt – derül ki egy friss európai felmérésből, amelyben a MABISZ is részt vett. A nyugdíjfelmérést részletesen is bemutatja Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője a Portfolio csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciáján.
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Írtam a Curve-ről egy update cikket nemrég. Akkor vettem észre, hogy a Curve lehetőséget ad a bankkártyán és mobiltelefonon...
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
