Az építőipar egy emberként üdvözli a kormányzat Gazdaságpolitikai Akciótervének eddig megismert irányvonalait, miután az építőipar képes tevékeny részt vállalni a gazdasági növekedési tervek megvalósításából. Ha az eddig megismert intézkedések piacbarát módon megvalósulnak, akkor az újlakásépítés és a felújítási aktivitás növekedése révén az építőipar évente legalább 1%-os mértékben hozzá tud járulni a GDP növekedéséhez - fejtette ki álláspontját az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).
2024 első félévében a vállalkozások mintegy 60%-ának csökkent az árbevétele az elmúlt év első félévéhez mérve, ugyanilyen arányban jelzik a cégek az árbevétel-arányos jövedelmezőségnek a csökkenését is. Az üzleti életet akadályozótényezők közül meghatározó a megrendelések hiánya, a gazdasági-szakmai szabályozás gyakori változása és a tisztességtelen verseny erősödése - derül ki az ÉVOSZ felméréséből.
A legfrissebb szabályozói módosítások 150 ezer forint körüli összeggel nulla közelébe rontják az ingyenes lakossági födémszigetelési üzletet a kivitelezők számára, ezért „az ingyenesség szinte biztosan megszűnik, de a kedvező árú konstrukciók valószínűleg megmaradnak” - fejtette ki meglátását Juhász Attila. Az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke szerint a minőségi elvárások is lényegesen nagyobbak lesznek, „így a kókler kivitelezők, akik tömegesen nem megfelelő minőségben szolgáltatnak, ki fognak rostálódni”. A közlemény arra nem tér ki, amit a Portfolio szintén valószínűsített, miszerint a növekedhet az EKR-kötelezettek terhe, és így a megszerezhető Hitelesített Energia Megtakarítások ára tovább emelkedhet, ez pedig a födémszigetelést végző kivitelezők profitját szintén felfelé hajthatja.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kifejezetten szorgalmazza, hogy az önkéntes pénztárakban megtakarítók szabad önrendelkezése alapján, adómentesen használhassanak fel pénztári megtakarításokat otthonteremtés, lakásfelújítás céljából is. Ezzel a kormány ezirányú elképzelésére reagált a szervezet, amelyről itt és itt írtunk.
Nyolc hazai egyetemmel készít elő koordinált együttműködést az ÉVOSZ. Koji László, a Szövetség elnöke kezdeményezte az építőipar számára mérnökképzést végző egyetemi karok, a kormányzat és az építőipari vállalkozások szorosabb együttműködését.
A rendelésállományt és a cégek várakozásait figyelembe véve az építőipar 2024-ben továbbra is a termelés csökkenésére készül. Minden alágazatban a fizetőképes kereslet csökkenése tapasztalható, idén kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani. Az önkormányzati választások lelassítják a projektek előkészítését és a döntési folyamatokat. A lakosság kivár a beruházásaival, így 2024 elejétől kínálati piac jellemzi az építésgazdasági értéklánc egészét - derül ki az ÉVOSZ legfrissebb közleményéből.
8 és fél százalékkal esett az építőipar teljesítménye januárról februárra. Fél év alatt 15 ezer embert bocsátottak el a magyar húzóágazatból – mondta az Építési Vállalkozók Szakszövetségének elnöke az RTL Híradónak.
A hazai építési feladatok csökkenése magával hozza a külföldi, uniós munkavállalás lehetősége iránti fokozottabb érdeklődést mind a vállalkozások, mind pedig a foglalkoztatottak körében. Jelenleg mintegy 500 építési vállalkozás és közel 30 000 szakmunkás, mérnök dolgozik az unió országaiban. Koji László, az ÉVOSZ elnöke az egyéni munkavállalás veszélyeire figyelmeztet és a hazai vállalkozások munkavállalóiként való munkalehetőségekre, annak előnyeire hívja fel a figyelmet.
A kedvezményes lakásáfa meghosszabbításáról és a magyar építőipari vállalkozások versenyképességének javításáról egyeztetett Varga Mihály pénzügyminiszter Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével a Pénzügyminisztériumban.
Elkezdődött az Építőipar 2024 konferencia. Lázár János építési és közlekedési miniszter nyitóelőadása után, az iparági találkozó reggele a 2024-es makrogazdasági kilátásokkal, az ÉVOSZ építőipari helyzetértékelésével és az ingatlanfejlesztők legfontosabb gondolataival folytatódot.
A rendelésállomány alakulását látva az építőiparban 2024-ben is a termelés csökkenésére kell számítanunk. A fizetőképes kereslet minden alágazatban csökken, emellett kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani. A magánszektornak ugyanakkor ez jó hír, mivel több lesz az elérhető szabad kapacitás. Hogy milyen kihívásokkal néz most szembe az építőipar, azt az ÉVOSZ felmérése alapján mutatjuk be, kiemelve azokat a javaslatokat, amiket a szövetség szerint az ágazat élénkítése érdekében meg kellene tenni.
Január elsejétől emelkedtek az útdíjak, új szakaszok kerültek be a tehergépjárművek fizetős rendszerébe, és nőtt a gázolaj jövedéki adója Magyarországon. Mindez nem hagyja érintetlenül az építőanyagárakat, mivel a szállítási díj legalább 5, de akár 25 százalékot is kitehet az építkezés helyszínére szállított építőanyag árából. Ez pedig a lakásépítési költségeket is emelheti.
Az elmúlt időszakban több kérdés is felmerült a külföldi, de különösen a harmadik országbeli munkavállalók magyar építőipari cégeknél történő alkalmazásával kapcsolatban, ezért az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve, közösen összeállított kérdőív alapján, valamint szóban is tájékozódott tagszervezeteinél a külföldi, illetve a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit megkeresve felmérte, hogy a piaci körülmények hatására hogyan alakult a 2023-as üzleti év, illetve milyen várakozásokkal tekintenek a vállalkozások a 2024-es évre. A vállalkozások tevékenységét leginkább a megrendelések hiánya, az infláció és a szakemberhiány akadályozta. A szűkülő piaci lehetőségek közepette is fontosnak tartják a digitális felkészülést, a képzést, többen terveznek viszont létszámcsökkentést. Tevékenységüket hátráltatják a kintlévőségek, és az, hogy megrendelőik felé kevésbé tudják érvényesíteni az árváltozást. A válaszadók közel háromnegyede rosszabb üzleti évre számít 2024-ben az ideinél.
Miközben az építési vállalkozók fontosnak tartják a tudatos kommunikációt, más iparágakhoz képest keveset tesznek érte. Ez derül ki abból a felmérésből, amit az ÉVOSZ Média Tagozata végzett a napokban az építési vállalkozások külső és belső marketing kommunikációs gyakorlatát vizsgálva. Kevés erőforrást szánnak rá, a vállalkozások több mint felének nincs külső kommunikációs elgondolása. Legtöbben a social media felületeket használják, azokat sem tudatosan, hanem ötletszerűen. A vállalkozásokon belüli kommunikációt azonban 10-es skálán 8,55-re értékelik a megkérdezettek. Az építési vállalkozók nagy többsége követi az ÉVOSZ kommunikációját, amit Koji László a Szövetség elnöke folyamatosan erősíteni szeretne.
Az épületépítéssel foglalkozó vállalkozások jelentős része a rendelések mennyiségének további csökkenésével számol mind a közbeszerzési, mind a magánmegrendelői piacon. A szűkülés a válaszadók több mint kétharmadát olyan intézkedések megtételére sarkallja, amely versenyképességüket javítja. A megrendelői oldal pedig kivár. Az ÉVOSZ felmérést készített az épületépítéssel, magasépítéssel foglalkozó vállalkozások körében, melyben piaci helyzetértékelésüket és várakozásaikat helyezték górcső alá. A felmérésben túlnyomórészt nagyobb létszámmal rendelkező cégek vettek részt.
Az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményei percről percre számolunk be.
Feltartóztatták a tankert.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
