Rendkívül érdekes tanulmányt olvastam az elmúlt napokban, amelynek szerzői a klímaváltozás lehetséges következményeit vetítik ki a hazai éghajlati viszonyokra. A szerzők a hűtési és fűtési foknapok számát elemezték, kilátásba helyezve azt, hogy 2030-2040 között a téli és a nyári, egymással ellentétes energiaigény-változások egyenlege a pesszimista forgatókönyv szerint még kedvező lehet, de időben előre haladva a hűtési igény – különösen az Alföldön – meghaladhatja a fűtési igényt. Európai hőszivattyú gyártóként megszólítva érezzük magunkat a témában. A lakossági légkondicionáló berendezések számának és használatának növekedéséből fakadó – megítélésem szerint - helyenként megkérdőjelezhető következtetések miatt egyrészt szeretném árnyalni a képet, másrészt az európai és hazai szakpolitikai irányok bemutatásával szeretnék egy szakmai párbeszédet is kezdeményezni.
A biztonságos energiaellátást és -felhasználást biztosító berendezésekkel és alkalmazással támogatta a Schneider Electric a Notre Dame újjáépítését. A projekt során a vállalat szakemberei a legmodernebb tűzvédelmi megoldásokat alkalmazták az esetleges elektromos tüzek elleni hatékony védekezés érdekében - áll a Schneider Electric közleményében.
Ambiciózus célokat fogalmaz meg az új uniós épületenergetikai irányelv, amelyeket Magyarországnak – ahol a lakóépületek átlagos energiafogyasztása 2021-ben 19%-kal haladta meg az uniós átlagot – kifejezetten nagy kihívás lesz teljesíteni, ezért érdemes minden lehetőséget megragadni. Ezek közé tartozik az Európai Bizottság által nemrég elindított, Új Európai Bauhaus kezdeményezés is, amelynek célja többek között olyan projektek elősegítése, amelyek az épített környezetet próbálják meg fenntarthatóbbá, zöldebbé tenni. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) szakértője szerint ez a lehetőség kifejezetten hasznos lehet olyan elkötelezett vállalatok számára, amelyek támogatás nélkül is terveznek fejlesztéseket megvalósítani, így pedig akár a tervezett költségek 40, 50, 60 vagy akár 70 százalékát is ki tudják váltani közvetlen uniós támogatással.
Kedden rakták le az alapkövét az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpontnak, mellyel kezdetét vette a fejlesztés újabb mérföldköve, a házak építése. A komplexum első elemét, az 1200 m2-es rendezvénycsarnokot tavaly adták át, a mintaházakat pedig 2025 tavaszán tervezi megnyitni az ÉMI a nagyközönség előtt - tette közzé a társaság.
Két régióban, valamint a családi és társasházak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.
Az Európai Unió 3%-os mélyfelújítási rátát vár el a mostani 1%-nál kisebb arányhoz képest, ami évi 120-130 000 lakást jelent Magyarországon, de ehhez számos tényező szükséges: egyszerű és kiszámítható felújítási programok, elegendő szakember, innovatív magánfinanszírozási megoldások, az energetikai tanúsítványok hozzáférhető adatbázisa, a lakók meggyőzése a megtérülésen túl és az energiaszegénység kezelése. Mindeközben jövő évtől már nem támogatható EU-s forrásból a régi gázkazánok cseréje. A kihívásokról és megoldásokról szólt a REDay 2024 konferencia.
ESG, fenntarthatóság, zöld átállás és megfelelés, alternatív működés, energiahatékonyság, újrapozícionálás, taxonómia - olyan buzzword-ök amelyek most kezdenek el igazán betörni a mindennapjainkba és alakítják át folyamatosan a működési modelleket, és amelyek a Property Investment Forum beszélgetései közül sem maradhattak ki. A következő 20 év évben ezeknek a témáknak várhatóan nagyobb súlya lesz, mint a covid okozta munkába járás vagy nem járás kérdésének.
Az elmúlt években kialakult energiaválság a megfizethető lakhatás központi tényezőjévé vált Európa-szerte, ami a fosszilisenergia-függőség és klímaválság problémáit is előtérbe helyezte. Magyarországon ez amellett, hogy megingatta a rezsicsökkentés intézményét, rávilágított arra is, hogy a hazai lakóépületek jelentős része rossz állapotban van. A lakásállomány nagy része sok energiát fogyaszt, így a lakosság többsége ki van szolgáltatva az energiaár-változásoknak, és nincs felkészülve arra, hogy ellenálljon vagy alkalmazkodjon egy hasonló energiaválsághoz. Hogy az energiaválság milyen hatással volt a lakhatás megfizethetőségére, milyen állapotban van a hazai lakásállomány, és mik lennének a legfontosabb teendők, azt a Habitat for Humanity Magyarország erre vonatkozó tanulmánya alapján mutatjuk be.
Évtizedek óta beszélünk arról, hogy az épületeket energiahatékonyabbá kell tennünk, de ennek ellenére a hazai ingatlanok kétharmada pazarló, az üzemeltetők és tulajdonosok nem fordítanak kellő figyelmet az épületenergetikára. Az árak emelkedésével ez a probléma egyre több embert érint, akik elkezdték keresni a spórolási lehetőségeket, arról nem beszélve, hogy a cégek ESG-jelentéseire is egyre több figyelem fordul. A hagyományosnak mondható módszerek mellett, mint a szigetelés vagy a modern hűtési és fűtési rendszer, már olyan szoftveres energiahatékonysági megoldások állnak rendelkezésünkre, amely a spórolás új szintjét hozhatják el. Erről beszélgettünk két vendégünkkel, akik a Grape Solutions szoftverfejlesztő cégtől érkeztek: Németh Norbert értékesítési igazgatóval és Kerekes Sándor tanácsadóval, akinek a szoftveres energetikai megoldások a szakterülete.
Régóta napirenden van az ingatlanok energetikai tanúsítványrendszerének átalakítása és mostanra egyre közelebb kerül a bevezetése is. Novemberben ugyanis hatályba lépnek azok az új épületenergetikai szabályok, melyek értelmében 2024 januárjától az ingatlanok eladásához, bérbeadásához és új épületek építéséhez is szükség lesz az új típusú tanúsítványra. Hogy mi ennek az átfogó célja, illetve pontosan miben jelent változást a jelenlegi rendszerhez képest, arról szakértőket kérdeztünk, listák szerinti bontásban összefoglalva a legfontosabbakat.
Mintegy 20 ezer magyarországi lakóingatlan újulhat meg energetikailag a következő években a kormány által tervezett új energiahatékonysági pályázattal. A támogatás részben vissza nem térítendő támogatásból, részben kedvezményes hitelből állna. Egyetlen ingatlanra átlagosan több mint 10 millió forint támogatás jutna, a cél a legalább 30%-os energiahatékonyság-javulás. Mit lehet tudni a konstrukcióról, mire lehet majd igényelni, mire lehet elég és mekkora hatása lehet?
Többnyire kedvező változást hoznak az energetikai tanúsítványra vonatkozó, illetve az épületenergetikai szabályozásban a május végén megjelent rendeletek, de fennáll a kockázata annak, hogy lesznek, akik kijátsszák a jogszabályt, és összességében kevesebben készíttetnek majd tanúsítványt. Az épületállomány energiahatékonyságát nemcsak az előírt értékek befolyásolják, hanem a rendelet betartásának ellenőrzése és szankcionálása is - hangsúlyozta lapunknak Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakpolitikai munkatársa.
Ahogy korábban írtuk, a kormány arra készül, hogy átalakítja az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványainak rendszerét. A várható módosítás eredményeként ingatlaneladáskor nem lesz kötelező elkészíteni az energetikai tanúsítványt, ugyanakkor a vevő kérheti azt az eladótól. Bár a tervezet kapcsán még nem jelentek meg a pontos részletek, több, témában érintett szakértőt is megkérdeztünk arról, hogy véleményük szerint milyen előnyei vagy hátrányai lehetnek a tervezett intézkedésnek.
Az utóbbi években az élet minden területén egyre komolyabb figyelmet kap a környezettudatosság. Az emberi tevékenységek nagyon sokrétű módon hatnak a természeti környezetre, ezen belül az épített környezet meghatározó jelentőséggel bír. Annak érdekében, hogy a kedvezőtlen hatások mérsékelhetők legyenek, szükség van ezek meghatározására és mérésére. 2022-ben a háztartások számára még kézzelfoghatóbbá vált, hogy mennyire energiahatékony a lakóépület, amiben élnek. Bár van, akiben a környezet iránti aggodalom, de a legtöbbek számára a rezsiköltségek alakulása váltotta ki a téma iránti fokozott érdeklődést. Az Otthon Centrum Investment Solutions (OCS) idén először vizsgálta meg, hogy egy év alatt a hálózatában értékesített és az OCS által tanúsított ingatlanok adatai alapján milyen megállapítások tehetők a hazai lakásállomány energiahatékonyságára vonatkozóan.
Egyre többen ismerik fel a terek és épületek tervezése kapcsán, hogy a minőségi kivitelezés és a versenyképes működés érdekében az új technológiák alkalmazása mára szinte megkerülhetetlen. A fenntarthatósági szempontok az építészetben is erőteljesen jelen vannak, egyre több épület létrejöttének alapvetése azok energiahatékony, gazdaságos működtetése. Ahogyan az a Portfolio ötödik alkalommal megrendezett Építőipar konferenciáján is elhangzott, az ágazat jövőjének érdekében át kell gondolni, hogy egy magánvállalat hogyan tud részt vállalni a műszaki oktatásban és azt is, hogy egy állami vállalat miként tudja az ágazat fenntarthatóságát segíteni.
Újfajta technológiák, megváltozott alaprajzok, átalakuló vásárlói igények. Új irányok indultak el az utóbbi években a hazai lakásépítéseknél, amit részben a pandémia, részben a magas energiaárak hívtak életre. A lakás belső tereinek és külső környezetének felértékelődése mellett előtérbe kerültek az energiahatékony megoldások, amelyek az új építésű lakásoknál jelennek meg leglátványosabban. Nézzük, mi is történt pontosan az elmúlt három évben és miért járhat jól az, aki új építésű lakás mellett döntött, vagy most tervezi a vásárlást.
Kibukott az amerikai elnök mesterterve, aminek a zöldhasú is áldozata lehet
Az emlődaganat kiujúlásáról közöltek új információkat.
Az ESG nem költség, hanem top1 befektetés.
Nehéz időszakon van túl a magyar ipar.
Egy olasz csapat radarfelvételeket készített, de a tudományos világ már cáfolja.
Mi történik Törökországban?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
