Átadták a magyar tulajdonú Innoscitech Kft. pórusbetonelemeket gyártó üzemét Biharkeresztesen. A mintegy 14 milliárd forintos beruházás megvalósításával közel száz új munkahely jött létre a térségben - derül ki a társaság közleményéből.
A lakásépítés továbbra is erős, és bár a magasépítés volumene már konszolidálódik, a mélyépítést a nagy infrastrukturális projektek magas szinten tarthatják középtávon Szerbiában – véli Dejan Krajinović, a 8 kelet-európai ország építési piacát kutató EECFA szerb kutatója. A bérlakáspiacot a déli szomszédunkban letelepedő orosz és ukrán állampolgárok támogatják, a lassuló gazdasági környezetben is magasan tartva ezzel a bérleti díjakat.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tisztújító közgyűlésén újabb 4 évre Koji Lászlót, az Inconex Ingatlanhasznosító Kft. igazgatóját választotta elnökének.
A korábbi bejelentésnek megfelelően májustól a lakossági piaci ár szintjére, 165 forintról 70 forintra csökken az egyetemes szolgáltatásban ellátott mikrovállalkozások sávhatár feletti áramára. Egy másik kormánydöntés alapján május elsejétől az MVM Csoport kevesebb mint felére csökkenti Váltó fix tarifáit a gázszolgáltatásban mintegy 14 ezer, az áramellátásban közel 17 ezer nem lakossági ügyfele számára.
Kellemetlen meglepetéssel szolgált a befektetőknek csütörtökön megtartott éves tájékoztatóján a Masterplast. A bevétel-és eredményvárakozásait jelentősen lefelé módosította a menedzsment, idén éppen hogy csak nyereséges lehet a cég, az osztalékfizetést felfüggesztette a vállalat a következő két évre, és leépítésekbe kezdett. A Masterplast elnök-vezérigazgatójával, Tibor Dáviddal beszélgettünk az iparági kilátásokról, arról, hogyan változott a piac, mi hozhatja el a fellendülést, és hogy mit gondol a részvényárfolyam alakulásáról.
Iparági szakértők szerint a beruházási kedv csökkenésével a felhígult építőipar most visszatér a normalitásba – derült ki a Wavin friss, fókuszcsoportos kutatásából. A jelenlegi helyzet egyfajta megnyugvásnak tekinthető a korábbi évek után. A kivitelező, mélyépítő és épületgépészeti cégek vezetői úgy látják, hogy a piac szűkülése az építőiparban tapasztalható munkamorálra is kedvező hatással lesz. A kutatásból az is kiderült, hogy azok a megbízók, akik az előírások, vagy az ingatlanok értékállósága miatt fenntartható projektekben gondolkodnak, tisztában vannak annak költségvonzatával, amit hajlandók is megfizetni.
Nem a kötelező leárazás az első versenykorlátozó kormányzati eszköz Magyarországon. A beavatkozások mértéke és mélysége már olyan hatalmas, ami piacgazdasági viszonyok között megvalósíthatatlan, ellenőrizhetetlen, kontraproduktív.
Tegnap írtunk arról, hogy parlament elé került az új beruházási törvény, ami az állami projektek új rendszerét fogja meghatározni. A 2023. évi építésgazdasági tényszámok ugyanakkor a piac nem várt mértékű szűkülését mutatják, a vállalkozások várakozásai pedig egyre borúlátóbbak. Az építőipar 2023. évi tényszámai január-február hónapban 8,2%-os csökkenést mutat, az újonnan kötött szerződések értéke 50%-kal kisebb, az összes rendelésállomány 25%-kal kisebb mint 2022. február végén volt, ezen belül a mélyépítési ágazatnál ez a szám 35%-os visszaesést mutat. A folyamat megállítása és visszafordítása érdekében az ÉVOSZ fontos javaslatokat tett az Építési és Közlekedési Minisztérium számára.
Egy kaliforniai bíró helyi idő szerint szerdán elrendelte Alejandro Toledo volt perui elnök őrizetbe vételét, hogy előkészítsék kiadatását Perunak, ahol korrupciós vádakkal néz szembe.
Az elmúlt hónapokban lassan, de biztosan ismét emelkedésnek indultak a lakásbérleti díjak, amelynek a befektetők örülhetnek, a bérlők már kevésbé. 2022-ben a nettó keresetek is majdnem 19 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a lakásbérlők mégsem örülhetnek, hiszen a lakásbérleti díjak ugyanezen időszakban több mint 20 százalékot nőttek. A magyarországi régiókban azonban óriásiak az eltérések, van olyan terület, ahol az átlagkereset 70 százalékát is a lakbérre kell költeni, míg máshol ez a 40 százalékot is alig éri el. A budapestiek vállát nyomja a legnagyobb lakhatási teher vagy a dél-alföldi régióban élőkét? Észak-Magyarországon lehet könnyebb kifizetni a bérleti díjat vagy a nyugati határ mellett? Mire számíthatnak a bérlők, ha az építőipar behúzza a kéziféket és szűkül a kínálat? Nézzük a számokat!
A hazai szektorban szokatlan, hogy egy nyugdíjpénztár ingatlanberuházóként jelenjen meg a piacon, és stratégiai ingatlanportfóliót építsen fel. A Pannónia Nyugdíjpénztár viszont a versenytársak között rendhagyó módon a kezelt vagyonának egy részét stabil hozammal rendelkező ingatlanbefektetésekbe helyezi. A nyugdíjpénztárak a pénz- és tőkepiacok esése miatt tavaly jellemzően negatív hozamot értek el. A kilengéseket jól kiegyenlíthetnék az ingatlanpiaci befektetések, de a törvényi szabályozás miatt csak a teljes vagyon tizedét tarthatják ingatlanportfólióban a pénztárak. A tagok száma ráadásul lassan, de biztosan csökken, csak minden ötödik magyar dolgozó rendelkezik nyugdíjpénztári megtakarítással. Központi stratégiával, a munkáltatók és munkavállalók komolyabb ösztönzésével megfordítható lenne a negatív folyamat, a nagyobb hozamú befektetések térnyerése pedig még vonzóbbá tehetné a termékeket. A Portfolio Csuhay Attilát, a Pannónia Nyugdíjpénztár ingatlanportfólió kezelőjét, a GPM Kft. ügyvezetőjét kérdezte a nyugdíjpénztárak kihívásairól, a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetről és befektetési lehetőségekről, valamint a pénztár legújabb projektjéről.
Ipari parkot létesít Kelet-Etiópiában egy kínai vállalat építőipari és fémipari alapanyagok gyártására, helyi vegyes vállalata kivitelezésében mintegy 600 millió dolláros beruházással.
Havi alapon 1,9%-kal nőtt februárban az építőipar termelése szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva, de éves szinten 11,8%-kal esett, ha pedig a 2015-ös szinthez nézzük, akkor továbbra is oldalaz az ágazat kibocsátása – derült ki a KSH csütörtöki adataiból. A kilátások borúsak, mert az új szerződések volumene és éves indexe jócskán esik, ami lehúzza a teljes szerződéses állományt is, és ezt tovább ronthatja az év során, hogy egyelőre kénytelen magasan tartani a kamatokat az MNB, illetve az EU-pénzek érkezése körül is tartós bizonytalanság mutatkozik.
A legkülönfélébb építőipari szakmák képviselték magukat az Építőipar 2023 konferencián. Az építőanyagok, a napelemek, a kéménytechnika, a bádogos és a gázkészülékek értékesítési piacát is értékelték a szakértők, valamint a várakozásaikról is megszólaltak. Ami biztos, hogy a lassulással együtt az alkalmazkodóképesség is döntő lesz, még annak is, aki nem szívesen vezet be változásokat.
Újabb helyről erősítették meg azt, amit a Portfolio Építőipar 2023 konferenciáján is kiemeltek a szakértők, azaz, hogy nagyon komoly mértékben lassul a hazai építőanyag piac, ahol 2023 első hónapjaiban is rendkívül nagy visszaesést regisztráltak. A helyzetet Juhász Attila, az Új Ház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. igazgatóságának elnöke értékelte, aki az aktuális adatok mellett a 2023-ban várható iparági kilátásokat és az építőipar várható jövőjét is elemezte.
Az a tankönyvi példa, hogy az infláció jó az ingatlannak, hiszen csak indexálni kell a bérleti díjakat, a mostani inflációs környezet ennél azonban sokkal bonyolultabb. Az energiakrízis miatt a rezsiköltségek megugrottak, ez pedig befolyásolja a bérlők pénzügyi finanszírozási helyzetét is. Jó hír viszont, hogy a kamatszintek emelkedése új lehetőségeket is teremt a hozamszerzésben az ingatlanalapok számára – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Mikesy Álmos, a Diófa Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szakember kitért arra is, hogy közép távon a kezelt vagyon duplázása és a termékértékesítés online térbe való helyezése is szerepel a fő célok között az alapkezelőnél, azzal együtt, hogy a következő néhány évben a régiós fővárosokban is szeretnének megjelenni prémium, A kategóriás, nemzetközi bérlőkre fókuszáló irodaházakban.
Március végén került sor az Építőipar 2023 konferencia megrendezésére, ahol az iparágat érintő különböző témákban előadások és panelbeszélgetések során osztották meg várakozásaikat a piac szakértői. Az előadók mellett azonban több alkalommal a közönségben ülő több száz építőipari szakember is véleményt mondott közönségszavazatok által, melynek eredményeit az alábbiakban mutatjuk meg.
A legtöbb szakértő szerint hüvelykujjszabálynak tekinthető, hogy akkor egészséges egy ország ingatlanállománya, ha az 100 évente teljesen megújul, vagyis évente átlagosan a lakások 1 százaléka lecserélődik egy új építésű ingatlanra. A hazai lakásállomány a legfrissebb, tavalyi népszámlálás előzetes eredményei szerint 4,6 millió, igaz már 2016-ban is ennek több mint 12 százaléka üresen állt, a valós lakott ingatlanállomány ezért valamivel több mint 4 millió lehet. Ezt figyelembe véve, az egészséges épületállomány megújuláshoz évente 40 ezer új lakásnak kellene épülnie, azonban 2008 volt az utolsó olyan év, amikor a kiadott lakásépítési engedélyek száma meghaladta ezt a lélektani határt. Az új építésű lakásokra pedig töretlen az igény, a piaci szereplők az ingatlanpiac motorját továbbra is a korszerű, viszonylag kis alapterületű lakásokban látják. A bezuhanó beruházói kedv azonban nem kedvez az új lakásra vágyóknak, a kínálat szűkülésével pedig az árak konszolidálódására sem lehet számítani. Ha nagy a kereslet, hol van a kínálat? A Portfolio Lakáskiállításon április 21. és 23. között kiderül.