December elsején kerülnek kihirdetésre a Prima Primissima Díj 2023-as díjazottjai. A 2003-ban alapított kezdeményezés célja a magyar értelmiség szellemi eredményeinek megőrzése és a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlesztésének erősítése. Az idei év ’magyar képző-és iparművészet’ kategóriájában három kimagasló alkotó neve szerepel.
A változástól való félelem nem új emberi jellemző, mégis mindig rá kell jönnünk, hogy mennyi remek újítást, technológiát, eszközt szalasztunk el csak azért, mert eddig még nem volt róla jó tapasztalatunk. Persze, ha ki sem próbáljuk, soha nem is lesz. Ez a hozzáállás iparágakat, gazdasági folyamatokat tud megakasztani, megnehezítve a fejlődés egyébként sem gyors pályáját. Az építőipar is küzd ezzel a jelenséggel, hosszú évek óta beszélünk a digitalizáltság fontosságáról a hagyományos iparágakban, a BIM előnyeiről, amit az építész, mérnöki, kivitelezői és üzemeltetési szakma élvezhet, mégsem használja ki még minden szereplő ezt a segítséget. Henry Ford híres idézetére („Ha megkérdeztem volna a vásárlókat, hogy mit szeretnének, akkor azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakat”) az interjúalanyunk, Huw Roberts, a Graphisoft vezérigazgatója az építőipari digitalizáltsággal összefüggésben úgy reagált: „a lovaglást kellene abbahagyni, és megtanulni autót vezetni”. Mi akasztja meg a digitális tudás elterjedését az építőiparban? Mivel lehetne motiválni a szereplőket? Mit tapasztal egy BIM-re specializálódott szoftvergyártó a globális és a magyar piacon? Mit jelent az építőiparban a legújabb technológiai vihar, amit a mesterséges intelligencia indított el? - ezekről is szó volt a vezérigazgatóval készített interjúban.
A magyar építészetről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta hétfői munkáját a parlament. Az indítványt ismertető Lázár János építési és közlekedési miniszter arról beszélt: az emberek közhangulatát, életminőségét, életviszonyait érdemben befolyásolja, hogy milyen körülmények között élik hétköznapjaikat, legyen szó személyes vagy közinfrastruktúráról. Az épített környezet hatással van az emberek életminőségére, gondolkodásra - tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jövő generáció számára döntő jelentőségű lehet, hogy milyen környezetben él.
Itt az ideje az őszinte szembenézésnek az ingatlan- és városfejlesztés szimbiózisában annak érdekében, hogy a valós problémákat feltárjuk. Sokan és sokat foglalkoztak már ezzel, de úgy tűnik, még mindig van miről beszélni. Hogy mennyire van meg az együttműködési hajlandóság az önkormányzatok és a fejlesztők között, akár a közösségi szolgáltatások területén, mi történt az elmúlt 30 évben, és miért tekinthetők a barnamezős területek a város aranytartalékainak, arról a 29. Országos Urbanisztikai Konferencia plenáris kerekasztal-beszélgetésén Ditróy Gergely, a Portfolio üzletfejlesztési igazgatója kérdezte a szakértőket.
Célegyenesben az új építészeti törvény elfogadása. Bár a köztársasági elnök korábban visszaküldte azt az Alkotmánybíróságnak, ami a jogszabály átdolgozását kérte a minisztériumtól, mostanra ez megtörtént és csütörtökön a társadalmi egyeztetés is lezárul - írja a Népszava. Ha a parlament az őszi ülésszakban elfogadja, akkor több lépcsőben 2024. és 2027. július 1. között lép hatályba a törvény, ami a Balatonnal is kiemelten foglalkozik.
Befejeződött a Normafa Síház rekonstrukciója, ami számos plusz szolgáltatással, kívül belül megújulva tér vissza a város életébe. A Síház épülete több mint 90 éve meghatározó találkozópontja Budapest életének. Kezdetben, míg a hazai hóviszonyok engedték, síközpontként, később vendéglátó egységként üzemelt. A rekonstrukciót követően az éttermi funkció mellett programokkal is várják az érdeklődőket.
A művészeti aukciók és vásárok mellett idén ősszel is számos kimagasló kiállítás nyílik meg a világelső művészeti intézmények tereiben. Annak érdekében, hogy a művészetkedvelők ebben a szezonban is könnyen találhassanak az érdeklődésükhöz passzoló programot, a műtárgy.com most kiválogatott tíz nagyszerű tárlatot Európában, amelyre mindenképpen érdemes ellátogatni a következő hetekben, hónapokban.
Értekezletet tartott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Építőipari Osztálya, abból a célból, hogy a budapesti tervező, kivitelező vállalkozások részére tájékoztatást adjanak a Nemzeti Építészeti Törvény előkészületeiről, a tervezett jogszabály súlypontjairól, különös tekintettel az építésgazdasági intézkedésekre. Az eseményen az Építési és Közlekedési Minisztérium két helyettes államtitkára beszélt az építészeti törvény részleteiről, többek között arról, hogy milyen adatbázisokat terveznek az építőipar jobb átláthatósága érdekében, valamint, hogy az egyszerű bejelentéseknél milyen új hatósági és tervtanácsi megfeleltetések várnak majd a családi ház építőkre.
Az MGYOSZ Csúcstalálkozó-sorozatának idei második rendezvénye az építési vállalatok, illetve az építési beruházások jövőjéről szólt. Az eseményen Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, Nyul Zoltán, magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkár, illetve Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke és az MGYOSZ-BusinessHungary alelnöke tartott előadást a magyar építészeti beruházások helyzetéről, illetve a beruházási kerettörvényről.
Látványos építkezések tucatjai indultak az utóbbi években a Balaton-parti településeken, a tó környékének beépítése azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. Kevesen tudják, de már az 50-es években világszínvonalú terv készült a Balaton fejlesztésére, az építkezések azonban mégsem eszerint valósultak meg. A tó környékének építészetéről Wettstein Domonkos, a Balaton 20. századi tervezéstörténetének kutatója a Válasz Online-nak beszélt.
"Magyarországon szerintem nem nagyon érdemes komolyan venni a fejlesztési terveket meg a hozzájuk kötött határidőket. Ennek sok 100 éves hagyománya van. (...) Ha az együttműködést nézem, nem vagyok különösebben optimista. De ha azt nézem, hogy Budapest egy élhető város legyen, akkor egyáltalán nem állunk rosszul. (...) Az összes hiba abból adódik, hogy vannak ezek a hatalmas értékeink, építészeti, kulturális, természeti, de ezeket abszolút nem becsüljük semmire" - árulta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Zubreczki Dávid. Az Urbanista blog egykori alapítójával, íróval, építészeti mesemondóval Budapest építészeti örökségéről, a benne rejlő lehetőségekről, köztük a jövőbe mutató és az urbanisztikai szempontból problémásabb fejlesztésekről beszélgettünk. Dávid hamarosan előadást tart a Pénzcentrum és a Portfolio közös rendezvényén, a GEN Z FEST 2023-on. Gyere el, és hallagsd meg "Nem elég kényelmes a város? A jövő városa még kényelmetlenebb lesz” című előadását, és a többi neves előadónkat is.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tavaly alakult meg, azóta azonosítottuk a fontos területeket: az építésgazdaság, az állami beruházások, a piacot szabályozó törvények, a kulturális örökségvédelem vagy a műtárgyfelügyelet területén. Alapvetően a minőség irányába kívánunk minden területen elmozdulni, melynek záloga a mérnökképzés és a szereplők közti párbeszéd erősítése – mondta el az Építőipar 2023 konferencián Lánszki Regő, építészeti államtitkár. Ezt követően a beruházási és az építészeti törvénnyel kapcsolatos elvárásaikról, valamint az energiahatékonyság és a digitalizáció kérdéséről Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnökének moderálásában beszéltek az iparág szereplői.
Magyarországon jelenleg közel 15 ezer műemlék található, amelynek 20 százaléka kiemelten védett, 80 százaléka védett műemlék. Ha az állam egy adott építményt, tájépítészeti alkotást műemléki védelem alá helyez, akkor az érintett tulajdonosoknak, használóknak ez többletkötelezettséggel jár, ami egyben többletköltségeket is jelent. A magyar építészetről szóló törvény koncepciója erre kíván megoldást találni különböző kedvezmények bevezetésével.
Ahogy korábban írtuk, háromszintű főépítészi rendszerre tesz javaslatot a magyar építészetről szóló törvény, amely az országos főépítészt, az állami főépítészt és az önkormányzati (települési, térségi) főépítészt foglalja magában. Emellett azonban az épületek környezetének kialakításához kapcsolódóan egy negyedik tisztséget, az országos tájépítész tisztségét is létrehozzák - közölte Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára közösségi oldalán.
Szigorú szabályokat fogalmaz meg a reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezésére a magyar építészetről szóló törvény. A szabályozás célja, hogy a településképet romboló reklámhordozók levételre kerüljenek, emellett a törvény értelmében a közterületről látható reklámhordozó és reklám csak olyan helyen és olyan méretben, megjelenési formában legyen elhelyezhető, amely a település vagy településrész építészeti arculatát nem sérti.
Több cikkben is foglalkoztunk már a magyar építészetről szóló törvény koncepciójával, ami az épületekhez kapcsolódó parkolásban is tartogat változásokat. A parkolásra vonatkozó szabályok az OTÉK figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kerülnek meghatározásra és az alábbiak szerint módosulnának.
Háromszintű főépítészi rendszerre tesz javaslatot a magyar építészetről szóló törvény, amely az országos főépítészt, az állami főépítészt és az önkormányzati (települési, térségi) főépítészt foglalja magában.
"Az építésügyet, a településkép-védelmet és a műemlékvédelmet szabályozó összes törvényt felülvizsgáltuk, és ezeket a magyar építészetről szóló törvényben fogjuk újrarendszerezni." - fogalmazott múlt héten Lázár János. A magyar építészetről szóló törvény koncepciója a jenlegi szabályozáshoz képest számos kérdésben új irányelveket és szabályokat határoz meg, az alábbiakban az ezekhez kapcsolódó 12 alapelvet mutatjuk be.
Tavaly október 11-én jelentette be Lázár János az új beruházási és építési kerettörvény elkészültét és azt, hogy egy újabb kódex összeállításán dolgozik a piac szereplőivel. Az építési és beruházási miniszter célja az volt, hogy az összes, az építésügyet, településkép-védelmét és a műemlékvédelmet szabályozó törvényt felülvizsgálják és azokat a Magyar építészetről szóló törvényben újra rendszerezzék. A miniszter most közösségi oldalán számolt be az eredményekről és arról, hogy a törvénytervezet koncepcióját társadalmi egyeztetésre bocsátják.
Az építőipari dömping vége, az ágazat lassulása talán éppen ideális időszakot teremt ahhoz, hogy a hazai építési ágazat szereplői rendezzék a folyamataikat és időt szakítsanak a versenyképességük javítására alkalmas technológiákra, ezek intergrálására és megtanulására. A nagyobb szereplők már tudják, hogy milyen költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lehetőségeket nyit meg a BIM használata, és mennyivel több projekt valósulhatna meg szűkebb költségvetésből és rövidebb idő alatt. Itt az ideje, hogy a tervezőkön túl a kivitelezők és az üzemeltetők is ebben gondolkozzanak, illetve a kisebb vállalatok is felkészüljenek egy olyan új világra, ahol az építőipar digitalizáltság egyes részeit már törvények fogják meghatározni. Az új magyar építési törvényről, ennek kikényszerítő hatásairól, a 2023-as várakozásokról és az építőipar digitalizális formára való átállásáról volt szó a Graphisoft sajtótájékoztatóján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
