Peking szerint a glasgow-i klímacsúcs szervezői nem biztosították a lehetőséget Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hogy videókapcsolaton keresztül intézze beszédét a találkozó részvevőihez, ezért küldte el beszédét írásos formában.
Románia kisméretű moduláris atomreaktorokat telepítene amerikai támogatással annak érdekében, hogy 2028-tól a klíma szempontjából tisztább energiát állíthasson elő - közölte kedden a román elnöki hivatal. Klaus Iohannis román elnök részt vett az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén, ahol John Kerry amerikai klímaügyi különmegbízottal folytatott megbeszélést.
Nagy-Britannia az Antarktisz egy olvadó gleccserét Glasgow-gleccsernek nevezi el a skót városban vasárnap kezdődött globális klímakonferencia céljaira emlékeztetve.
Vasárnap kezdődött el az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. A csúcsot nagy várakozások előzték meg, a világ országainak elsősorban arra kell választ találni, hogy miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. Ehhez minden országnak cselekvési tervet kellett kidolgoznia, azonban sokan, főleg a nagy szennyezők tartózkodtak az ambiciózus ígéretektől. Félő továbbá, hogy ismét fellángol az ellentét a világ fejlett és fejlődő országai között a klímabarát működésre való átállás miatt felmerülő költségek fedezését illetően. Éppen ezért sokan pesszimista várakozásokat fogalmaztak meg a csúcs eredményeinek vonatkozásában, abban azonban egyre többen értenek egyet, hogy azonnali cselekvésre van szükség a klímaváltozás megfékezése érdekében.
Valószínűleg a 2015 és 2021 közötti hét év lesz a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebb hét év a Földön a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a klíma állapotáról vasárnap közzétett jelentése szerint.
Éles véleményt fogalmazott meg a klímaváltozással kapcsolatban Arnold Schwarzenegger, a világ egyik legismertebb testépítője, aki 2003 és 2011 között Kalifornia kormányzója volt. Schwarzenegger a közelgő COP26 klímacsúcs okán adott interjút a BBC-nek.
Mintegy 216 millió ember vándorolhat el lakhelyéről hazáján belül 2050-ig a világ hat nagy régiójában a klímaváltozás miatt - derül ki a Világbank hétfőn közzétett jelentéséből.
A klímaváltozás döbbenetes károkat okoz, ezért rendkívül fontos, hogy a cégek, iparági szereplők felismerjék felelősségüket és minél gyorsabban meghatározzák és megvalósítsák fenntarthatósági célkitűzéseiket. A Portfolio eddig is nagy figyelmet fordított a környezeti terhelés minimalizálására, most pedig, a karbonlábnyom kiszámítása után, a Strive – és különböző széndioxid-semlegesítő hatású projektek – segítségével karbonsemlegessé teszi őszi konferenciáit.
A klímaváltozás jelentette biztonsági fenyegetések többsége jelenleg ugyan alacsony vagy mérsékelt szintű, de a következő évtizedben várhatóan gyorsan fokozódnak majd. Közben az irányítási rendszerek egyelőre globális és helyi szinten sincsenek felkészülve a kockázatokra - áll egy új jelentésben.
Elmozdult a legfrissebb IPCC-jelentés a vágyálmok világa felől a realitások felé, azaz képletesen szólva két lábbal állt a Földre - reagált a napokban megjelent beszámolóra Dr. Toldi Ottó, a Klímapolitika Intézet kutatásvezetője.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök kedden elutasította, hogy nagyravágyóbb célokat tűzzön ki az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és hangsúlyozta: országa eleget tesz az ügyben.
Döntő pillanatban vagyunk: sürgősen cselekednünk kell az éghajlat védelméért az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete által hétfőn kiadott jelentése szerint. A világ vezető klímatudósai által elkészített beszámoló leírja, hogy a jövőben egyre több és súlyosabb extrém időjárási eseménnyel kell szembenéznünk, és nem zárható ki a jégtakarók összeomlása, valamint az óceánok áramlásainak változása sem - közölte a Greenpeace Magyarország.
Elveszítette stabilitását az atlanti-óceáni áramlatrendszer, összeomlásának korai jelei mutatkoznak egy új kutatás szerint. Ha ez megtörténik, annak világszerte pusztító következményei lehetnek, de elsősorban az európai klímára lehet súlyos hatással.
Az idén mért eddigi legsúlyosabb jégolvadás zajlik Grönlandon az északi-sarkvidéki hőmérséklet emelkedése nyomán: mindössze egyetlen nap alatt annyi jég olvadt el a szigeten, amennyi öt centiméter vízzel borítaná be egész Florida államot.
A szélsőséges időjárási viszonyokról, így a kínai és a németországi áradásokról kezdett tanácskozást az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete(IPCC) hétfőn. A felszólalók az elmúlt napok tragédiáit felidézve felszólították a nemzetközi közösséget, hogy az események tükrében haladéktalanul és egységesen lépjen fel a klímaváltozás ellen.
Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna. Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül 40 százaléka megy kárba a korábban becsült 33 százalékkal szemben - olvasható a Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentésben, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco rendelt meg.
Károkat és közlekedési fennakadásokat okoz Németország több térségében a hosszan tartó heves esőzés, amelyre másfél évtizede nem volt példa a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió szerdai összeállítása szerint.
Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is - írta Kis Anna meteorológus kedden közzétett cikkében.
Bár már épp boldogok vagyunk, hogy lassan magunk mögött hagyhatjuk a pandémiát és visszatérhetünk a normális életünkhöz, mielőtt azonban teljesen elfelejtenénk, nagyon fontos, hogy elgondolkodjunk a járvány tanulságain. Lehetséges, hogy a pandémia az (egyik) utolsó vészharangkondítás volt, hogy az életmódunk fenntarthatatlan, és magunk alatt vágjuk a fát. A járvány és a vele járó gazdasági válság azt üzeni, hogy a civilizációnk fennmaradása komoly veszélyben van. Ugyan a koronaválság a második világháború óta a legnagyobb gazdasági válságot okozta, eddig a hivatalos adatok szerint legalább 3 millió életet követelt és nagyságrendekkel több ember testi és mentális egészségét nyomorította meg hosszú távon – mégis sok szempontból „szerencsénk” volt a SARS-CoV-2 vírussal. Egy nagyon fertőzőképes és sokszor sunyin, tünet nélküli állapotban, tehát észrevétlenül fertőző kórokozóról van szó, viszont más történelmi járványokhoz képest relatív alacsony a halálozási aránya, valamint soha nem fejlesztettek még ki egy járványra ilyen gyorsan több oltást is. Mivel évente már 4-5 új járvány jelenik meg az emberiségben, csak idő kérdése, hogy egy olyan kórokozó üsse fel a fejét, amelynek a fertőzőképessége vetekszik a SARS-CoV-2-ével, de kombinálja pl. az Ebola halálozási arányát vagy a HIV oltás fejlesztési nehézségeit.