Egy új kutatás kimutatta, hogy az északi-sarki jég olvadása jelentősen befolyásolja Kalifornia és a Földközi-tenger nyugati térségének éghajlatát. A barcelonai kutatók által vezetett tanulmány elsőként vizsgálta elkülönítve ezt a jelenséget más klímaváltozással összefüggő tényezőktől - írta meg a Phys.org.
Egy új tanulmány szerint az Atlanti-óceán áramlási rendszere várhatóan nem fog összeomlani a század végéig, még a súlyos éghajlatváltozás ellenére sem. A kutatók szerint az óceáni áramlatok és szelek együttes ereje stabilizálja a rendszert - számolt be a Scientific American.
A Föld növényeinek és talajának szén-dioxid-elnyelő képessége 2008-ban érte el csúcspontját, azóta folyamatosan csökken. Ez a fordulópont jelentősen növeli a visszafordíthatatlan éghajlati katasztrófa kockázatát - írta meg a The Guardian.
A világ tőzeglápjai kritikus szerepet játszanak a globális szénkörforgásban és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mégis veszélyesen alulvédettek - derül ki egy új tanulmányból. A kutatás rávilágít arra, hogy bár a tőzeglápok a Föld felszínének mindössze 3%-át borítják, több szenet tárolnak, mint az összes erdő együttvéve. Ennek ellenére védelmük messze elmarad más értékes ökoszisztémákétól - számolt be a The Guardian.
Az elmúlt időszakban (ahogy a 30 napos csapadék-anomália térkép is bizonyítja) elég száraz volt időjárásunk - hívja fel a figyelmet friss Facebook-bejegyzésében a HungaroMet.
A Copernicus európai obszervatórium szerint 2025 januárja volt a világon valaha mért legmelegebb január, az eredmények szertefoszlatták azokat a reményeket, hogy a La Nina jelenség megszakítja a csaknem két éve tartó rekordhőmérséklet-sorozatot.
A grönlandi jégtakaró, a Föld második legnagyobb jégtakarója, minden eddiginél gyorsabban repedezik az éghajlatváltozás következtében - állapította meg egy új tanulmány. A kutatók nagy felbontású műholdfelvételek segítségével vizsgálták a jégtakaró felszínén 2016 és 2021 között keletkezett repedések alakulását, és meglepő eredményekre jutottak - írta meg a The Guardian.
A globális felmelegedés egyre gyorsuló üteme világszerte érezteti hatásait. Egy új tanulmány szerint a Föld klímaegyensúlyáért nagyban felelő óceánok felszíni hőmérséklete négyszer gyorsabban emelkedik, mint az 1980-as években, amely a kutatók szerint akár a közelmúltban tapasztalt szélsőséges időjárási eseményekhez is hozzájárulhat - számolt be a ScienceAlert.
Ahogyan arról a Portfolio-n több cikkben is beszámoltunk, szomorú és beláthatatlan mérföldkőhöz ért az emberiség: 2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év. A tudósok szerint „A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.” Mostani cikkünkben összeszedtük, hogyan reagáltak a világ vezető klímakutatói a hírre, és milyen jövőt festenek elénk.
A 2024-es év volt a valaha volt legmelegebb év mind Magyarországon, mind globálisan. Ez azért is meglepő, mert – a várakozásokkal ellentétben – az El Nino elmúltával hűvösebb évre számítottunk. A kijózanító helyzet miatt nem marad más választásunk, minthogy sürgősen lépjünk a felmelegedés megakadályozása érdekében, nagyobbat, mint eddig, akár a versenyképesség csökkenésének az árán is. Hamarosan ugyanis könnyen lehet, hogy nem egymással fogunk versenyezni, hanem a fennmaradásért.
Egy nemzetközi kutatócsoport munkájának köszönhetően sikerült azonosítani azon 1831-es vulkánkitörés helyszínét, amely akkoriban két évre megváltoztatta a Föld klímáját. A grönlandi jégmagokban talált hamuszilánkok elemzése alapján a kataklizmikus esemény kiváltó oka a lakatlan Simushir szigeten elhelyezkedő Zavaritskii vulkán kitörése volt. A kutatók már régóta keresték a két évszázada lezajló események forrását, mivel ez a vulkánkitörés súlyos éghajlati változásokat okozott világszerte, ami terméskieséshez, éhínséghez és járványokhoz vezetett - jelentette a Forbes.com.
1901 óta 2024 volt a legmelegebb év Magyarországon, az öt legmelegebb év mindegyike az elmúlt egy évtizedre esett - közölte a HungaroMet a napokban. Ürge-Vorsatz Diána klímatudós szerint ez ijesztő. A most látható "gyors és jelentős, messze véget nem érő melegedéshez a civilizáció nem tud teljesen alkalmazkodni".
Az adatok alapján 2024 a legmelegebb év lett Magyarországon a mérések 1901-es kezdete óta – derül ki a HungaroMet közléséből.
Az elmúlt években trendszerűen emelkedik az átlaghőmérséklet Magyarországon a KSH friss adatai alapján. A hivatal az 1961 és 1990 közötti átlaghoz képest nézte meg, hogy milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet.
A világ legnagyobb jéghegye, az A23a, amely korábban egy örvényben rekedt, ismét mozgásba lendült. A 3800 négyzetkilométeres, London területének több mint kétszeresét kitevő, 400 méter vastag jégtömb, 1986-ban szakadt le az Antarktiszról. A Brit Antarktiszkutató Intézet (BAS) pénteken jelentette be, hogy a jéghegy észak felé sodródik - jelentette a BBC.
Egy új kutatás tíz nagy klímamodell előrejelzései alapján arra az eredményre jutott, hogy a globális felmelegedés a várnál gyorsabb ütemben halad, így a hőmérséklet-emelkedés a korábban becsültnél hamarabb érheti el a szakemberek által kritikus küszöbértékként meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet. A kutatók az adatokat mesterséges intelligencia segítségével értelmezték, amely arra figyelmeztet, hogy számos régióban már 2040-re elérheti kritikus szintet
a hőmérséklet-emelkedés - írta meg a Gizmodo.
Az érintett gazdálkodók fizetési moratóriumot kapnak hitelszerződéseik után.
Ez nagyon fog fájni a washingtoni kormányzatnak.
Hatalmas készleteket lőttek el, a helyzet alig változott.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
