A grönlandi jégtakaró, a Föld második legnagyobb jégtakarója, minden eddiginél gyorsabban repedezik az éghajlatváltozás következtében - állapította meg egy új tanulmány. A kutatók nagy felbontású műholdfelvételek segítségével vizsgálták a jégtakaró felszínén 2016 és 2021 között keletkezett repedések alakulását, és meglepő eredményekre jutottak - írta meg a The Guardian.
A globális felmelegedés egyre gyorsuló üteme világszerte érezteti hatásait. Egy új tanulmány szerint a Föld klímaegyensúlyáért nagyban felelő óceánok felszíni hőmérséklete négyszer gyorsabban emelkedik, mint az 1980-as években, amely a kutatók szerint akár a közelmúltban tapasztalt szélsőséges időjárási eseményekhez is hozzájárulhat - számolt be a ScienceAlert.
Ahogyan arról a Portfolio-n több cikkben is beszámoltunk, szomorú és beláthatatlan mérföldkőhöz ért az emberiség: 2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év. A tudósok szerint „A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.” Mostani cikkünkben összeszedtük, hogyan reagáltak a világ vezető klímakutatói a hírre, és milyen jövőt festenek elénk.
A 2024-es év volt a valaha volt legmelegebb év mind Magyarországon, mind globálisan. Ez azért is meglepő, mert – a várakozásokkal ellentétben – az El Nino elmúltával hűvösebb évre számítottunk. A kijózanító helyzet miatt nem marad más választásunk, minthogy sürgősen lépjünk a felmelegedés megakadályozása érdekében, nagyobbat, mint eddig, akár a versenyképesség csökkenésének az árán is. Hamarosan ugyanis könnyen lehet, hogy nem egymással fogunk versenyezni, hanem a fennmaradásért.
Egy nemzetközi kutatócsoport munkájának köszönhetően sikerült azonosítani azon 1831-es vulkánkitörés helyszínét, amely akkoriban két évre megváltoztatta a Föld klímáját. A grönlandi jégmagokban talált hamuszilánkok elemzése alapján a kataklizmikus esemény kiváltó oka a lakatlan Simushir szigeten elhelyezkedő Zavaritskii vulkán kitörése volt. A kutatók már régóta keresték a két évszázada lezajló események forrását, mivel ez a vulkánkitörés súlyos éghajlati változásokat okozott világszerte, ami terméskieséshez, éhínséghez és járványokhoz vezetett - jelentette a Forbes.com.
1901 óta 2024 volt a legmelegebb év Magyarországon, az öt legmelegebb év mindegyike az elmúlt egy évtizedre esett - közölte a HungaroMet a napokban. Ürge-Vorsatz Diána klímatudós szerint ez ijesztő. A most látható "gyors és jelentős, messze véget nem érő melegedéshez a civilizáció nem tud teljesen alkalmazkodni".
Az adatok alapján 2024 a legmelegebb év lett Magyarországon a mérések 1901-es kezdete óta – derül ki a HungaroMet közléséből.
Az elmúlt években trendszerűen emelkedik az átlaghőmérséklet Magyarországon a KSH friss adatai alapján. A hivatal az 1961 és 1990 közötti átlaghoz képest nézte meg, hogy milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet.
A világ legnagyobb jéghegye, az A23a, amely korábban egy örvényben rekedt, ismét mozgásba lendült. A 3800 négyzetkilométeres, London területének több mint kétszeresét kitevő, 400 méter vastag jégtömb, 1986-ban szakadt le az Antarktiszról. A Brit Antarktiszkutató Intézet (BAS) pénteken jelentette be, hogy a jéghegy észak felé sodródik - jelentette a BBC.
Egy új kutatás tíz nagy klímamodell előrejelzései alapján arra az eredményre jutott, hogy a globális felmelegedés a várnál gyorsabb ütemben halad, így a hőmérséklet-emelkedés a korábban becsültnél hamarabb érheti el a szakemberek által kritikus küszöbértékként meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet. A kutatók az adatokat mesterséges intelligencia segítségével értelmezték, amely arra figyelmeztet, hogy számos régióban már 2040-re elérheti kritikus szintet
a hőmérséklet-emelkedés - írta meg a Gizmodo.
Egy Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés miatt 2027 nyarára 1 millió négyzetkilométer alá eshet az északi-sarkvidéki Jeges-tengeren úszó jég kiterjedése. Mivel ezen kritikus pont elérése után a hideg évszakban nem tud már annyi tengervíz megfagyni a területen, amennyi éves szinten elolvad, a kutatók szerint ez lényegében az északi-sarkkör "jégmentessé" válásával fenyeget - írta meg a The Independent.
A 2024. november középhőmérséklete a HungaroMet mérései alapján országos átlagban 3,5°C volt, ami 1,9 fokkal elmaradt az 1991–2020-as átlagtól, ráadásul ez volt 13 éve a leghidegebb november - írja a HungaroMet a Facebookon.
Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés következtében a világ egyes régióiban olyan szélsőséges hőhullámok ismétlődnek, amelyek messze túlmutatnak az eddigi előrejelzéseken. Egy 65 év hőmérsékleti adatait vizsgáló kutatás világszerte feltérképezte azokat a "forró pontokat", amelyeken leginkább jellemzőek a pusztító hőhullámok. A kutatók szerint a hőség területi megoszlását olyan fizikai kölcsönhatások alakíthatják, amelyeket még nem értünk teljesen - számolt be a Phys.org.
A globális klímaváltozás hatásai egyre inkább érezhetők világszerte. Míg Izlandon rekordmeleg novemberi éjszakát regisztráltak, addig Kolumbiában pusztító áradások okoznak súlyos károkat. Eközben a Csendes-óceán nyugati részén szokatlanul aktív tájfunszezon bontakozott ki, amely különösen a Fülöp-szigeteket sújtja - számolt be a The Guardian.
Hétvégén látványos égi jelenségre számíthatunk: a Leonidák meteorraj maximuma közeleg, amely óránként akár 5-6 hullócsillag megfigyelését is lehetővé teheti a szerencsés észlelők számára - írja az Időkép az Ng.24-re hivatkozva.
A központi bankok hálózatának új elemzése szerint az éghajlatváltozás okozta fizikai sokkok várhatóan jelentős mértékben, akár harmadával is csökkenthetik a globális gazdasági növekedést. A Network for Greening the Financial System (NGFS) legfrissebb jelentése rávilágít arra, hogy az éghajlati kockázatok gazdasági hatásai sokkal súlyosabbak lehetnek, mint azt korábban feltételezték - írta meg a The Guardian.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
