Egy Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés miatt 2027 nyarára 1 millió négyzetkilométer alá eshet az északi-sarkvidéki Jeges-tengeren úszó jég kiterjedése. Mivel ezen kritikus pont elérése után a hideg évszakban nem tud már annyi tengervíz megfagyni a területen, amennyi éves szinten elolvad, a kutatók szerint ez lényegében az északi-sarkkör "jégmentessé" válásával fenyeget - írta meg a The Independent.
A 2024. november középhőmérséklete a HungaroMet mérései alapján országos átlagban 3,5°C volt, ami 1,9 fokkal elmaradt az 1991–2020-as átlagtól, ráadásul ez volt 13 éve a leghidegebb november - írja a HungaroMet a Facebookon.
Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés következtében a világ egyes régióiban olyan szélsőséges hőhullámok ismétlődnek, amelyek messze túlmutatnak az eddigi előrejelzéseken. Egy 65 év hőmérsékleti adatait vizsgáló kutatás világszerte feltérképezte azokat a "forró pontokat", amelyeken leginkább jellemzőek a pusztító hőhullámok. A kutatók szerint a hőség területi megoszlását olyan fizikai kölcsönhatások alakíthatják, amelyeket még nem értünk teljesen - számolt be a Phys.org.
A globális klímaváltozás hatásai egyre inkább érezhetők világszerte. Míg Izlandon rekordmeleg novemberi éjszakát regisztráltak, addig Kolumbiában pusztító áradások okoznak súlyos károkat. Eközben a Csendes-óceán nyugati részén szokatlanul aktív tájfunszezon bontakozott ki, amely különösen a Fülöp-szigeteket sújtja - számolt be a The Guardian.
Hétvégén látványos égi jelenségre számíthatunk: a Leonidák meteorraj maximuma közeleg, amely óránként akár 5-6 hullócsillag megfigyelését is lehetővé teheti a szerencsés észlelők számára - írja az Időkép az Ng.24-re hivatkozva.
A központi bankok hálózatának új elemzése szerint az éghajlatváltozás okozta fizikai sokkok várhatóan jelentős mértékben, akár harmadával is csökkenthetik a globális gazdasági növekedést. A Network for Greening the Financial System (NGFS) legfrissebb jelentése rávilágít arra, hogy az éghajlati kockázatok gazdasági hatásai sokkal súlyosabbak lehetnek, mint azt korábban feltételezték - írta meg a The Guardian.
A globális felmelegedés újabb aggasztó jeleit mutatják a legfrissebb éghajlati adatok. Az idei év első tíz hónapjában a globális átlaghőmérséklet jelentősen meghaladta a korábbi évek értékeit, ami komoly aggodalomra ad okot a klímakutatók körében - írta meg a met.hu.
Pápua Új-Guinea bejelentette, hogy nem vesz részt az ENSZ közelgő globális klímacsúcsán, a Cop29-en. A döntés hátterében az „üres ígéretek és a tétlenség” miatti csalódottság áll. Az ország lépése aggodalmat keltett az éghajlatvédelmi szakértők körében, akik attól tartanak, hogy ez elszigetelheti a csendes-óceáni országot és veszélyeztetheti a létfontosságú finanszírozást - számolt be a The Guardian.
A Japánban található Fudzsi-hegy szokatlanul sokáig hómentes idén, ami aggodalomra ad okot a klímaváltozás hatásai miatt - írta a CNN.
Egy új, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy a sarkvidéki tengeri jég olvadása jelentősen befolyásolhatja az óceánok áramlatait A kutatók szerint a távoli múltban az északi tengerekbe áramló olvadékvíz már okozott jelentős változásokat az óceáni áramlatokban, ami Észak-Európában jelentős hőmérséklet-csökkenéshez vezetett és alapjaiban befolyásolta a Föld hőmérsékletét - jelentette a PHYS.org.
Az Észak-atlanti-áramlat (AMOC) lassulására figyelmezteti szakértők egy csoportja nyílt levélben az Északi Miniszterek Tanácsát – írja a 24.hu az IFLScience alapján. Az Észak-atlanti bukóáramlatnak is nevezett áramlási rendszer összeomlása katasztrofális következményekkel járna bolygónk éghajlatára nézve.
A Colorado-i Egyetem friss kutatása szerint a fosszilis tüzelőanyagok helyett Földön élő mikrobák lehetnek felelősek a légkör metánszintjének nagy részéért. A tudósok szerint a metánkibocsátás közelmúltbeli globális emelkedése elsősorban mikrobiális forrásokból származik, nem pedig a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából. A tanulmány rámutat, hogy bár ez az eredmény meglepő lehet, a fosszilis tüzelőanyagok csökkentése továbbra is kulcsfontosságú az éghajlatváltozás kezelésében - számolt be a SciTechDaily.
Több mint 40 klímatudós sürgette az északi országok minisztereit, hogy akadályozzák meg, hogy a globális felmelegedés jelentős változásokat okozzon az Atlanti-óceán egyik áramlásában. Ez ugyanis hirtelen változásokat idézhet elő az időjárási mintákban és károsíthatja az ökoszisztémákat - számolt be a Reuters.
A szén-dioxidot általában a globális felmelegedés egyik fő okozójaként ismerjük, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Földön uralkodó élhető hőmérséklethez kulcsfontosságú gázról beszélünk. Az élet kialakulásának egyik fontos eleme az égitestek légkörében megtalálható szén-dioxid mennyisége, amely képes az élet számára alkalmas szinten tartani a hőmérséklet szintjét. A Forbes cikke szerint ezen okokból kifolyólag sok olyan bolygó létezhet, amely elméletben alkalmas arra, hogy otthont adjon mikrobiális életformáknak, de az összetett, intelligens élet nem alakulhat ki rajtuk.
Egy új, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az óceánok mélyén zajló hőhullámok jelentőségét eddig alulbecsülték a kutatók. Ezeknek a mélyen zajló hőmérsékleti anomáliáknak a nagy többsége valójában független a felszíni hőmérséklettől. Az ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CISRO) és a Kínai Tudományos Akadémia közös kutatása rávilágít a tengeri felmelegedés egy olyan területére, amelyet eddig nagyrészt figyelmen kívül hagytak a szakemberek.
A világ vízválsága súlyosbodik, veszélyben az élelmiszertermelés - közölte a The Guardian. A következő 25 évben a világ élelmiszertermelésének több mint felét fenyegeti veszély a gyorsuló ütemű vízválság miatt.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?