Csak idő kérdése volt, hogy mikor jelenti be a kormány a kiigazító csomagját, ugyanis a jövő évi és az idei költségvetésen is lyuk tátong. A megoldás egy részét az egyik legkíméletlenebb adózási csodafegyver hozta, amely mindig óramű pontosággal hozza az elvárásokat: alaposan megemelték a tranzakciós illetéket. Az idén közel 100, jövőre majdnem 250 milliárd forinttal megemelt adót a bankok szedik be, ám nem mindegy, hogy ebből kire és mennyit hárítanak tovább.
Semmi sem tiltja, hogy egy légitársaság beépítse a jegyárba a különadót, a helyi fogyasztóvédelem csakis azt vizsgálhatja, megfelelően lettek-e erről tájékoztatva az utasok - írja a HVG.
Komoly büntetéseket helyezett kilátásba a kormány arra az esetre, ha a kivetett különadók terheit a vállalatok a fogyasztókra hárítják tovább. Az ATV-nek nyilatkozó szakértő szerint viszont erre nincs is jogalap.
"Végül ki issza meg a levét az adósmentő programoknak?" - tettük fel a kicsit sem költői kérdést egy hónappal ezelőtt a bankok díjszintjeit mérő inflációs mutatót vizsgálgatva. Akkor még nagy nyugalom áradt az adatsorból. A végleges válasz még nem, de az első vészjósló jel azonban már meg is érkezett: hát persze hogy kisebb részben az ügyfelek, nagyobb részben a bankok faragnak rá az adósmentésre. Hiszen az ügyfelekre áthárított összeg természetesen messze elmarad a bankokra jutó bruttó több mint 900 milliárd forintos elszámolási költségtől és a forintosítást követő mintegy évi 100 milliárd forintos bevételkieséstől.
Tény, hogy a bankok a bankadó, a végtörlesztés, a tranzakciós illeték és pótadó terheit is megpróbálták legalább részben díjemelésekkel pótolni, vagyis az ügyfelekre hárítani. A pénzügyi rezsicsökkentés valamelyest visszafogta a száguldó díjakat, de most a korábbiaknál is jóval durvább, 1000 milliárd forintos bukó néz ki a bankoknak azzal, hogy a tisztességtelenül beszedett törlesztőrészleteket vissza kell fizetniük. Készülhetünk a nagy díjemelésekre?
A Magyar Nemzeti Bank célvizsgálatok keretében ellenőrzi, hogy a bankok a 2014. február 1-től érvényes, a fogyasztók számára havi kétszeri - maximum havi 150 ezer forint összegű - ingyenes készpénzfelvételi jogszabályi előírások bevezetése miatt nem emelnek-e egyoldalúan díjaikon, jutalékaikon - olvasható a jegybank közleményében.
Az elmúlt két és fél évben látványosan emelkedtek a bankolási költségek, az egyre magasabb díjakon keresztül a bankok jórészt az ügyfelekkel fizettetik meg az illetékterheket. A lakosság és a vállalatok egyre inkább megérzik a bőrükön a növekvő pénzforgalmi és tranzakciós költségeket, ennek ellenére alig változtattak átutalási szokásaikon. 2010 óta a maginfláció ötszöröse a pénzügyi szolgáltatások inflációja. Ez meglátszik a bankszektor növekvő díj- és jutalékbevételein is. Három év alatt 17, egy év alatt pedig 30 százalékkal nőtt a bankszektor pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétele, ám a növekményt a költségvetésbe kell befizetniük.
Az e-útdíj miatt keletkezett többletköltséget az elmúlt hetek tapasztalatai szerint a fuvarozók teljes egészében áthárítják a szállítás megrendelőjére, azaz a termelőre, feldolgozóra vagy kereskedőre - közölte a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. Ez a többletteher a szállítási díj harmadát teszi ki az adataik szerint.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
