Élénk érdeklődést hozott a februárban indult 62 milliárd forintos keretösszegű ipari energiatároló pályázat, amelyben a napokban születtek meg a támogatói döntések, és ezek alapján közel félszáz projekt nyert, amelyek "együttesen lefedik a kiírásban megcélzott 440 megawatt kapacitást" – jelentette be csütörtök reggeli közleményében az Energiaügyi Minisztérium.
Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem.
A térség áramtőzsdei központjává válik Budapest, miután a magyar piacot működtető HUPX csatlakozik a közép- és délkelet-európai energiatőzsdéhez, az ADEX-hez. A várakozásokról is beszélt a Portfolio Checklist hétfői adásában Vajta Mátyás, a HUPX vezérigazgatója.
Bár estek, de még mindig Magyarországon voltak a második-harmadik legmagasabbak a nem lakossági áramárak az egész Európai Unióban a tavalyi második félévben – szúrta ki a Portfolio az Eurostat minap frissített adatbázisában. Mindez azt jelenti, hogy továbbra is költségoldali versenyképességi hátrányban kellett működniük a magyar vállalkozásoknak a legtöbb uniós tagállammal szemben. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio mai Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
Kialakult a végleges szakmai program a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment 2024 című konferenciáján, amely iránt óriási az érdeklődés, és telt házat hirdetünk. Jelentkezzen a várólistánkra itt! Az eseményen az Európai Bizottság Energiapiaci Főigazgatóságának egyik rangos szakértője, és a magyar Energiaügyi Minisztérium államtitkára is előad.
Ismét egy fiatal életébe került Budaörsön, hogy vasútüzemi területen illegálisan felmászott egy mozdony tetejére, ahol a 25 ezer voltos felsővezeték közelében halálos áramütést szenvedett - közölte a MÁV.
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. július 1-jétől egységes márka alatt szavatolja az energiaellátást az egyetemes szolgáltatásban, miután lezárul az E.ON Áramszolgáltató Kft. beolvadása a társaságba.
A magyar napelemipar nagy fejlődésen ment keresztül, tavaly történt a legnagyobb bővülés, amikor 1,6 gigawattnyi napelemet sikerült üzembe helyezni - mondta az energiaügyi miniszter hétfőn Brüsszelben sajtótájékoztatón.
Ukrajnában ismét többlet villamosenergia-termelést regisztráltak csütörtökön, aminek következtében a tervek szerint újból megindulhat az áramexport több országba, köztük Magyarországra - számolt be az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata pénteken a Telegramon.
Példátlan folyamatok zajlanak az uniós áramtermelési szektorban egy ma nyilvánosságra hozott jelentés szerint, így például több áramot termeltek tavaly az EU-ban a szélerőművek, mint a gázerőművek. Közben rohamosan terjednek a naperőművek is, és így először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, amely mellett minden idők legalacsonyabb arányára, egyharmad alá esett a fosszilis alapú áramtermelés. Ebbe a képbe illeszkedik be az, hogy Görögország után (18,83%) Magyarországon nőtt a második legmagasabb arányúra, 18,16%-ra a napalapú áramtermelés aránya az egész EU-ban – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Az áramfogyasztás csökkentésére szólított fel Ukrajnában az energetikai minisztérium csütörtökön, miután a nap folyamán találat érte az ország egyik hőerőművét a háborús frontvonalban.
Budapesti székhelyű lesz az a holding, amelybe a magyar, a szerb és a szlovén áramtőzsdét integrálják, és a közös regionális áramtőzsde már 2024-ben megkezdi működését – többek között ezeket is tartalmazza az Energiaügyi Minisztérium csütörtöki közleménye, amelyet a tegnap éjjel megjelent kormányhatározat alapján adtak ki.
A vállalatok rezsijének lefaragásáról beszélt Orbán Viktor a Magyar Vállalkozók napján a Művészetek Palotájában, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége rendezvényén, írja a Világgazdaság.
"Azerbajdzsánnal, Georgiával, Romániával, Bulgáriával arra szövetkeztünk, hogy nagy mennyiségű zöld energiát importáljunk Európába", amelynek érdekében ma szándéknyilatkozatot is aláírtunk, és a résztvevő országok villamosenergia-vállalatai létrehoznak egy közös vállalatot – jelentette be ma Budapesten Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter az úgynevezett zöld energiafolyosó irányító bizottságának ülését követően azt is elmondta: ha minden jól megy, akkor a következő évtized elején már megkezdődhet a szállítás ezen az útvonalon, amihez az kell, hogy a világ leghosszabb, több mint 1100 kilométeres vízalatti vezetéke elkészüljön.
Orosz dróncsapások érték Ukrajna déli, délkeleti és északi részét, a robbanások több mint 400 ukrán településen okoztak áramkimaradást. Az ukrán légierő a 38 drónból 29-et lelőtt - jelentette a Reuters.
Ukrajnának elegendő energiahordozója van, hogy átvészelje a közelgő telet, azonban, ha az orosz támadások erősödnek, az érintheti az energiahálózatot is – mondta vasárnap German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter a Reuters tudósítása szerint.
Felvette az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága (DG Energy) a Görögország-Egyiptom „GREGY” villamosenergia interkonnektort az Európai Unió kölcsönös érdekű projektjeinek listájára – közölte a projektet fejlesztő görög Copelouzos Csoport. Miután ezt a javaslatot jóváhagyja az Európai Parlament és a tagállamokból álló Tanács, a projekt gyorsabb engedélyezéshez és könnyeb finanszírozási lehetőségekhez juthat, Görögország pedig rengeteg zöld áramhoz egy tenger alatti vezeték segítségével.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!