Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest csak minimálisan mozdultak a hozamok, ami azt jelenti, hogy a jegybank tegnapi kamatemelése, illetve a monetáris politika további szigorításáról szóló üzenetek nem írták át a hozamgörbét.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú államampírokat kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. Ez alapján elmondható, hogy csak minimálisan mozdultak az állampapírpiaci hozamok a mai kereskedésben.
Az Államadósság Kezelő központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest vegyesen mozdultak el a hozamok, a rövid oldalon érdemi esést láthatunk.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú államampírokat kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
A 2000-es évek kezdete óta a hitelderivatíva piac meghatározó részévé váltak a CDS-ügyletek. A népszerűségük annak köszönhető, hogy segítségükkel a hitelkockázat részben vagy egészben transzferálhatóvá, átruházhatóvá válik így lehetőséget nyújt a felek számára a kockázataikat diverzifikálni, szétválasztani. Ugyanakkor a CDS-piac egy másik fontos funkciót is betölt. A piaci szereplők számára visszacsatolást nyújt a vonatkozó alaptermékhez kötődő kockázati felárról, ami szerepet játszik az árazási és fedezeti stratégiák kialakításánál. A szuverén kötvénypiaci vonatkozásban emiatt tekintenek a CDS árára úgy, mint az országkockázat egyik legfontosabb mérőszámára. A helyzet azonban az elmúlt években sokat változott.
Elsősorban a forintkötvények és a lakossági állampapírok tervezettnél magasabb értékesítése fedezheti a költségvetési hiánycél 6,5 százalékról 7,5%-ra emelését – olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői közleményében. Az adósságkezelő módosította 2021-es finanszírozási terveit a vártnál magasabb deficitre reagálva.
Az eredetileg tervezett 20 milliárd forint helyett 30 milliárdért tudott eladni az új 30 éves zöld kötvényből csütörtökön az ÁKK, a papírra jelentős kereslet volt az első aukción. A többi papír is jól fogyott, így összességében a tervezett mennyiség másfélszeresét adta el az adósságkezelő.
A 6,5%-ról 7,5%-ra emelt idei GDP-arányos államháztartási hiánycélt két forrásból tervezzük finanszírozni: egyrészt olyan pénzekből, amelyekkel eddig nem számoltunk (uniós helyreállítási keret), másrészt a diszkontkincstárjegyek megnövelt kibocsátásával – mondta az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Reutersnek csütörtökön délután. Kurali Zoltán hangsúlyozta, hogy az ÁKK-nak nincs szándéka a hosszabb futamidejű kötvények megemelkedő kibocsátásával finanszírozni a magasabb hiányt, és továbbra sem terveznek idénre devizakötvény-kibocsátást, de egy jüankötvény kibocsátást nem zár ki, azonban jelenleg ezen sem dolgoznak.
Tavaly a GDP 80,4 százalékára ugrott az államháztartás bruttó adóssága, ez egy év alatt 15,7 százalékpontos emelkedést jelent. Hasonlóra még 2008-2009-ben sem volt példa, amikor a pénzügyi válság miatt a Nemzetközi Valutaalap hiteléért folyamodott Magyarország. A járvány mellett jelentős előfinanszírozás is terhelte a 2020-as évet, illetve a forint gyengülése is rosszul jött az adósság szempontjából.
Összességében az éves terv 37 százaléka teljesült finanszírozási szempontból, így a korábbi elképzeléseknek megfelelően áprilistól ritkulnak a kötvényaukciók – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki közleményéből.
Nyitott gazdaságban nem tudjuk magunkat függetleníteni a globális folyamatoktól sem reálgazdasági, sem pénzpiaci szinten – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója elárulta: jól halad az idei terveik teljesítése, áprilisban a Föld napján pedig jön a korábban beharangozott 30 éves zöld kötvény intézményi befektetőknek.
Tavaly összesen több mint 500 milliárd forint értékben bocsátott ki zöld kötvényt Magyarország euróban és japán jenben. Most ennek az összegnek a felhasználásáról számolt be éves jelentésében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A befolyt pénzt a 2018-as és 2019-es költségvetés egyes energiahatékonysági kiadásaira számolták el, a legtöbbet a közösségi közlekedés beruházásainak finanszírozására.
Lassan egy éve nem volt olyan magas a magyar tízéves kötvények referenciahozama, mint most, tavaly a járvány kitörésekor látott piaci turbulenciában láttunk hasonlót. Most elsősorban globális tényezők hajtják felfelé a hozamot, az utóbbi hetek amerikai hozamemelkedése alól mi sem tudjuk kivonni magunkat. A folyamatra már a jegybanknak is reagálnia kellett kedden az eszközvásárlási program módosításával.
Hosszú idő után 2020-ban ismét emelkedik Magyarország GDP-arányos államadóssága, sőt, a tíz éve kezdődött harc szinte teljes eredményét elviszi a koronavírus-járvány. Ehhez az is hozzájárul, hogy kifejezetten erősen tartalékolt az állam, vagyis a 2021-es év sokkal könnyebbnek ígérkezik, és ismét csökkenhet az adósságunk.
Már egy hónapja arról írtunk, hogy korábban sosem látott szintre emelkedett a kormány likviditási tartalékául szolgáló kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Onnan novemberben még további emelkedés jött az eurókötvény-kibocsátásnak köszönhetően, így jelenleg már majdnem 3400 milliárd forint azonnal felhasználható pénze van a kormányzatnak. Hétfőn azonban kiderült, hogy ennek jelentős része már a 2021-es finanszírozást szolgálja majd.
Az idei nehéz év után jövőre csökkenhet ugyan a hiány, de 3332 milliárd forint lehet a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye - ismertette hétfőn Varga Mihály.
Az elmúlt években a fenntartható befektetések és ezen belül a zöld kötvények állománya globális szinten dinamikusan bővült, különösen a japán piac fejlődése figyelemreméltó. Az Államadósság Kezelő Központ korábban is jelen volt a szamurájkötvények piacán, így ismerős terepen valósult meg a japán jenben denominált zöld kötvények kibocsátása 2020 szeptemberében. De mi is ez a zöld kötvény, mit kell tudni a piacáról és miért éri meg ilyen állampapír kibocsátása?
Már szinte kezdtük elfelejteni, de a magyar állam újabb devizakötvény-kibocsátásai újra ráirányíottták a figyelmet, hogy az államadósságunk ötöde még mindig devizaadósság formájában áll fent. Ma már igen alacsony kamaton lehet eladósodni dollárban vagy euróban, de nem volt ez mindig így. Még mindig több mint 8 milliárd dollárnyi magas kamatozású magyar dollárkötvény van a piacon, melyeket 2011 és 2014 között bocsátott ki Magyarország. Ezek éves kuponja 5,4-7,6 százalékos, vagyis a mostani hozamkörnyezetben vonzó befektetési lehetőséget kínálnak, a magyar költségvetésnek pedig hatalmas terhet jelentenek. Van olyan papír, ami után még több mint húsz évig kell kifizetni ezt a magas kamatot. De kiknél vannak ezek a kötvények?
Nagyjából 400 millió dollárnyi (120 milliárd forint) 2021-ben lejáró devizakötvényt vásárolt vissza nyár óta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – derül ki a Reuters adataiból. Ezzel egyrészt jövő évi terhei egy részétől szabadult meg Magyarország, ráadásul egy magas kamatozású papírból sikerült visszavásárolnia, bár ennek komoly ára lehetett.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
