Alig néhány éves múltra tekint vissza a Veresi Paradicsom, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy igazi sikersztorivá nője ki magát. A történet főszereplője egy olyan cég, amelyben alapvető érték a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a tiszta termesztés.
Míg korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy minél több zöldséget eszik valaki, annál jobban csökkenti a kockázatát esetleges szívbetegségek kialakulásának, egy újonnan kihozott tanulmány szerint azonban ez nem feltétlenül igaz – számol be a hírről a Bloomberg.
Érdekes kutatási eredményről számolt be a napokban a sciencealert.com, az eredmények azt mutatták meg, hány évvel lehet növelni a várható élettartamot, ha elkezdünk egészségesebb módon táplálkozni. Még azt is összefoglalták a szerzők, hogy miből mennyit érdemes enni.
Az elszálló áram- gáz- és műtrágya árak komoly kihívásokat okoznak a magyar, holland és lengyel zöldségtermesztési ágazatban, és ezek vezettek oda, hogy míg december elején 530 forint volt a paradicsom kilója a budapesti nagybani piacon, mostanra 830 forintra ugrott, az importparadicsom átlagára pedig 392 forintról szintén 56%-kal drágult 612 forintra – derül ki az Index körképéből.
Pár hete némileg mérséklődött az áremelkedés a zöldségek és gyümölcsök piacán, ahol most ismét drágulás figyelhető meg az Agrárközgazdasági Intézet aktuális jelentése szerint. Tavaly októberben olcsóbban kínálták a termelők a sütőtököt, a jégsalátát, a zellert, a paradicsomot, ugyanakkor az alma az előző évhez képest alacsonyabb áron futott a 40. héten a Budapesti nagybani piac kínálatában.
Magasabb áron került a hazai termesztésű karfiol a Budapesti nagybani piac választékába szeptember második hetében az előző év azonos időszakához képest, emellett nőtt a a belpiaci kel ára, ezzel szemben a paprika ára mérséklődött, a berakó uborka ára pedig megegyezett a tavalyival. A gyümölcsök közül a körte, az alma és a görögdinnye is olcsóbb lett tavalyhoz képest, dióbélből egyelőre még importból származót kínáltak eladásra, de nemcsak azt mérik aranyáron, hanem a málna és a szeder, valamint a dióbél kilóját is.
Valószínűleg már nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné az élelmiszerpiacon tapasztalható árrobbanást a mindennapi bevásárlás során. Az inflációt több dolog is fűti, az agráriumnak nemcsak a koronavírus-járvánnyal kellett a közelmúltban megküzdenie, hanem egyebek mellett a szélsőséges időjárással, a szállítási és rezsiköltségek növekedésével, a bérek emelkedésével, a forint gyengülésével, valamint az alapanyagár és csomagolóanyag drágulásával is.
Júliusban a korábbi 5 százalék feletti szintről 4,6%-ra enyhült az inflációs nyomás a KSH statisztikája szerint, de ez még mindig meghaladja a hosszútávú átlagot. A részletes adatokat böngészve továbbra is bőven találni tíz százalék feletti áremelkedést az egyes termékek esetében, még mindig jelentősen emelkedett az étolaj és a krumpli ára, de hozzájuk csatlakozott a paradicsom is júliusban.
Hiába az egyre magasabb bolti zöldségárak, a termelők vajmi keveset látnak bevételeiken a drágulásból. A hosszú évek óta megfigyelhető jelenség miatt az elmúlt időszakban felértékelődtek a hatékonyságnövelő beruházások, amelynek révén 2023-tól már márciustól decemberig önellátó lehet Magyarország zöldségfélékből – jóllehet az import továbbra is jelen lesz a piacon. A technológiai fejlődés a legjobb válasz a kereskedelmi láncok árnyomására, ám a legkisebbek számára nehéz a fejlesztések megvalósítása. Várhatóan ezért a jövőben kevesebb, de nagyobb termelő alkotja majd a hazai ágazatot, akik igyekeznek technológiával kiváltani a dolgozókat is.
Néhány kivételtől eltekintve erőteljesen emelkedett az alapvető élelmiszerek, vagy azok előállításához szükséges alapanyagok ára - legalábbis ez a következtetés vonható le az Agrárközgazdasági Intézet áprilisban közzétett agrárpiaci jelentéseiből. Az előállítóknak nemcsak az időjárás viszontagságaival kellett szembenézniük, hanem a koronavírus-járvány okozta kihívásokkal is.
A szabadságvágy, a városi életből való kilépés mellett praktikus okai is vannak annak, hogy sok fiatal család vidékre, kisebb falvakba költözik – számoltak be tapasztalataikról a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Műhely című beszélgetéssorozatának legújabb részének vendégei. De milyen előnyei és hátrányai vannak az önfenntartó életmódnak? A műsor szerkesztői Sipos Mihály és Forrai Mária segítségével járták körbe a vidéki, önellátó életmód kérdéseit.
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek - állapította meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete és a TÉT Platform járványügyi helyzet élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatása. A 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálatot május elején végzeték.
Kiadta friss iránymutatását az amerikai rákbetegek egyesülete annak kapcsán, milyen típusú fizikai mozgással és diétával lehet megelőzni a rák kialakulását. Rossz hír lehet egyeseknek, hogy ehhez el kell felejteni a vörös húsokat, feldolgozott élelmiszereket, cukrozott üdítőket és az alkoholt – számol be a hírről a MarketWatch.
Tegnap este jött ki a kormányrendelet, miszerint azonnali segítséget kap a magyar élelmiszeripar. A kormány döntése értelmében nemzeti agrártámogatások jogcímen 24 milliárd forintot különítenek el a költségvetésben, emellett egymilliárd forinttal támogatják a zöldség-gyümölcs termelői szövetkezéseket is (TÉSZ-ek).
Szétzilálta a friss élelmiszerek piacát a koronavírus-járvány Németországban, egyes termékek ára meredeken emelkedik, másoké zuhan - mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés, amely szerint a zöldség csaknem 30 százalékkal drágult áprilisban, a vadhúsért viszont az egy évvel korábbi ár harmadát fizetik a vadászoknak.
Minden tavasszal és nyáron több százezer szezonális munkás ment Kelet-Európából és Észak-Afrikából Nyugat-Európa felé, hogy részt vegyen a zöldségek és gyümölcsök betakarításában. A koronavírus miatti határlezárások azonban idén ezt nem teszik lehetővé, ezzel pedig komoly bajba kerül Európa élelmiszeri ellátási lánca - írja a Financial Times.
Egyelőre van elég zöldség és gyümölcs a hazai boltok polcain, az importáruknál viszont hiány is lehet, ha nem oldódik meg a zavartalan áruforgalom. Nagyobb baj, hogy a koronavírus miatt hozott intézkedések következtében a nagybani piacokról eltűntek a külföldi felvásárlók, a hazai éttermek és vendéglátóipar kereslete drasztikusan visszaesett, sőt, még az áruházláncok is kevesebb zöldséget és gyümölcsöt vesznek, mint eddig, ez pedig nehéz helyzet elé állítja a magyar termelőket. Európa más országaiban sem jobb a helyzet.
A beszállítók szerint egyre kevesebb lesz Európában a megvásárolható friss zöldség és gyümölcs, miután a koronavírus terjedése jelentősen lelassította az árumozgást, ahogyan a betakarításhoz és szedéshez szükséges munkásokét is – számol be a hírről a Reuters.
A mindennapi bevásárlásaink során jóval nagyobb drágulást tapasztalhatunk, mint a hivatalos inflációs adat - mutattuk meg az elmúlt hónapokban többször is. A januári áremelkedési ütem kellemetlen meglepetést okozott, hiszen a 4,7%-os pénzromlás ütem sokéves csúcsot jelent. Ezzel párhuzamosan pedig tovább emelkedett az étkezési célú vásárlások árnövekedési üteme is: az év elején az "étkezési árindex" már 8,3%-on járt.
Neked is leesett az állad a boltban, amikor láttad, hogy egy darab kígyóuborka 550 forint vagy egy kiló paradicsom 800 forint? Ezzel nem vagy egyedül, a KSH adatai szerint az uborka ára három hónap alatt 62%-kal emelkedett, míg a paradicsom 56%-kal lett drágább. Ennek részben szezonális okai vannak, hiszen ilyenkor nem terem magyar zöldség, most ezen felül kifejezetten rosszul jött a forint gyengülése és a spanyol időjárás is.
Ilyenek álltak szinte minden magyar garázsában - évtizedekkel ezelőtt.
Kudarcba fulladtak a tárgyalások.
Itt az új igazságügyi miniszterjelölt.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
