Mediterrán ciklonok sorozata éri el az országot, így lehűlés helyett az idén csapadékot hoznak a májusi fagyosszentek. Nagy szükség is van már az esőre, mert a hónap első dekádjában az ország túlnyomó részén az ilyenkor szokásosnál kevesebb esett - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
42,6 százalékkal drágultak az élelmiszerek márciusban az egy évvel korábbihoz képest, viszont a legnagyobb mértékben dráguló termékek ára duplázódott. A Pénzcentrum megnézte, hogy a legújabb KSH inflációs adatok mögött pontosan milyen mértékben drágultak egyes termékek, számos érdekes adat található a listán.
A Tesco 25 áruházát újította fel a február végéig körülbelül egy év leforgása alatt. Az átalakítások 12 hipermarketet és 13 kényelmi üzletet érintettek szerte az országban.
Üvegszilánk lehetséges jelenléte miatt a Gloster Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. csemegeuborkát hívott vissza a forgalomból - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.
A flavonolok képesek lassítani a memória hanyatlását egy friss kutatás szerint - írja az Infostart. A zöldségekben, gyümölcsökben, teában és kávéban megtalálható flavonolok fogyasztása számszerűsíthető eredményt ad: akik a legtöbbet fogyasztják ezekből, azoknál 0,4 egységgel lassabban következett be memóriaromlás, mint azoknál, akik a vizsgált csoportban a legkevesebb flavonolt fogyasztották.
A magas energiaárak miatt megnőtt a téli betárolás költsége, ezért a zöldségesek gyorsan szeretnék piacra vinni a hazai árut.
A salátakeverékek összetételétől függően várhatóan 11-16 százalékkal emelkedik majd a téli import szezonban a konyhakész saláták átadási ára az alapanyagárak, szállítási és egyéb költségek folyamatos emelkedése és a gyenge forintárfolyam miatt - mondta a Portfolio-nak Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A korábbi tapasztalatok szerint az egészségtudatos fogyasztók a recesszió idején sem mondanak le erről a termékkörről, számukra a saláta már alapélelmiszerré vált. Örvendetes trend, bár hozzá kell tenni: amíg Svájcban átlagosan 9 kilogramm salátát fogyaszt egy év alatt egy fő, addig Magyarországon ez 1,5 kilogrammra tehető. A hazai gyümölcs- és zöldségfogyasztás egyébként emelkedik, de a WHO ajánlásától még így is elmaradunk.
Nem kíméli a drágulás a húsvéti asztal termékeit sem: tavalyhoz képest nőtt a bárány termelői ára, már közel 1500 forint kilogrammonként a csirkemell feldolgozói ára. Emelkedett a tojás ára is, ugyanakkor állítólag a drágulás várhatóan nem veti vissza a keresletet. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az orosz-ukrán háború miatt elszállt a gabona- és az olajnövények ára. Április elejére sem látszott csillapodni a zöldségek és gyümölcsök termelői árának növekedése, az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján drágábban kínálták a Budapesti Nagybani Piacon a belföldi termesztésű paprikát, kígyóuborkát is és a gyökérzöldségeket is.
Alig néhány éves múltra tekint vissza a Veresi Paradicsom, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy igazi sikersztorivá nője ki magát. A történet főszereplője egy olyan cég, amelyben alapvető érték a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a tiszta termesztés.
Míg korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy minél több zöldséget eszik valaki, annál jobban csökkenti a kockázatát esetleges szívbetegségek kialakulásának, egy újonnan kihozott tanulmány szerint azonban ez nem feltétlenül igaz – számol be a hírről a Bloomberg.
Érdekes kutatási eredményről számolt be a napokban a sciencealert.com, az eredmények azt mutatták meg, hány évvel lehet növelni a várható élettartamot, ha elkezdünk egészségesebb módon táplálkozni. Még azt is összefoglalták a szerzők, hogy miből mennyit érdemes enni.
Az elszálló áram- gáz- és műtrágya árak komoly kihívásokat okoznak a magyar, holland és lengyel zöldségtermesztési ágazatban, és ezek vezettek oda, hogy míg december elején 530 forint volt a paradicsom kilója a budapesti nagybani piacon, mostanra 830 forintra ugrott, az importparadicsom átlagára pedig 392 forintról szintén 56%-kal drágult 612 forintra – derül ki az Index körképéből.
Pár hete némileg mérséklődött az áremelkedés a zöldségek és gyümölcsök piacán, ahol most ismét drágulás figyelhető meg az Agrárközgazdasági Intézet aktuális jelentése szerint. Tavaly októberben olcsóbban kínálták a termelők a sütőtököt, a jégsalátát, a zellert, a paradicsomot, ugyanakkor az alma az előző évhez képest alacsonyabb áron futott a 40. héten a Budapesti nagybani piac kínálatában.
Magasabb áron került a hazai termesztésű karfiol a Budapesti nagybani piac választékába szeptember második hetében az előző év azonos időszakához képest, emellett nőtt a a belpiaci kel ára, ezzel szemben a paprika ára mérséklődött, a berakó uborka ára pedig megegyezett a tavalyival. A gyümölcsök közül a körte, az alma és a görögdinnye is olcsóbb lett tavalyhoz képest, dióbélből egyelőre még importból származót kínáltak eladásra, de nemcsak azt mérik aranyáron, hanem a málna és a szeder, valamint a dióbél kilóját is.
Valószínűleg már nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné az élelmiszerpiacon tapasztalható árrobbanást a mindennapi bevásárlás során. Az inflációt több dolog is fűti, az agráriumnak nemcsak a koronavírus-járvánnyal kellett a közelmúltban megküzdenie, hanem egyebek mellett a szélsőséges időjárással, a szállítási és rezsiköltségek növekedésével, a bérek emelkedésével, a forint gyengülésével, valamint az alapanyagár és csomagolóanyag drágulásával is.
Júliusban a korábbi 5 százalék feletti szintről 4,6%-ra enyhült az inflációs nyomás a KSH statisztikája szerint, de ez még mindig meghaladja a hosszútávú átlagot. A részletes adatokat böngészve továbbra is bőven találni tíz százalék feletti áremelkedést az egyes termékek esetében, még mindig jelentősen emelkedett az étolaj és a krumpli ára, de hozzájuk csatlakozott a paradicsom is júliusban.
Hiába az egyre magasabb bolti zöldségárak, a termelők vajmi keveset látnak bevételeiken a drágulásból. A hosszú évek óta megfigyelhető jelenség miatt az elmúlt időszakban felértékelődtek a hatékonyságnövelő beruházások, amelynek révén 2023-tól már márciustól decemberig önellátó lehet Magyarország zöldségfélékből – jóllehet az import továbbra is jelen lesz a piacon. A technológiai fejlődés a legjobb válasz a kereskedelmi láncok árnyomására, ám a legkisebbek számára nehéz a fejlesztések megvalósítása. Várhatóan ezért a jövőben kevesebb, de nagyobb termelő alkotja majd a hazai ágazatot, akik igyekeznek technológiával kiváltani a dolgozókat is.
Néhány kivételtől eltekintve erőteljesen emelkedett az alapvető élelmiszerek, vagy azok előállításához szükséges alapanyagok ára - legalábbis ez a következtetés vonható le az Agrárközgazdasági Intézet áprilisban közzétett agrárpiaci jelentéseiből. Az előállítóknak nemcsak az időjárás viszontagságaival kellett szembenézniük, hanem a koronavírus-járvány okozta kihívásokkal is.
A szabadságvágy, a városi életből való kilépés mellett praktikus okai is vannak annak, hogy sok fiatal család vidékre, kisebb falvakba költözik – számoltak be tapasztalataikról a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Műhely című beszélgetéssorozatának legújabb részének vendégei. De milyen előnyei és hátrányai vannak az önfenntartó életmódnak? A műsor szerkesztői Sipos Mihály és Forrai Mária segítségével járták körbe a vidéki, önellátó életmód kérdéseit.
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek - állapította meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete és a TÉT Platform járványügyi helyzet élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatása. A 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálatot május elején végzeték.
A politikában eddig ismeretlen személyt kért fel Vucic elnök.
Ez már tényleg lejtmenet.
A bankok nem nagyon akarnak díjcsökkentést végrehajtani.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
