Egyre nagyobb a pezsgés a globális híráramban a klímacélok eléréséhez kulcsfontosságúnak tartott zöldhidrogénnel kapcsolatban. A zöldhidrogén termelése Európában már versenyképes a fosszilis energiahordozóból karbonintenzív módon gyártott szürke hidrogénnel, de ez egyelőre inkább a földgázárak emelkedésének, mint a technológia árcsökkenésének köszönhető. Ezzel együtt a tervek mellett már a fejlesztés alatt levő projektekhez kapcsolódó, ugrásszerűen emelkedő számok is arról árulkodnak, hogy közelít az elektrolizáló berendezések széles körű telepítésének kezdete.
A megújuló energiára való átállás legnagyobb kihívása az energiatárolás kérdése, amelyre a hidrogén ideális megoldás lehet: az elektromos áram ugyanis hidrogénné alakítható, amely gyakorlatilag bármeddig raktározható, majd igény szerint villamos vagy hőenergia nyerhető belőle. Ez a folyamat eddig túl költségesnek bizonyult, azonban, ha a megújuló energiaforrás házon belül adott – például egy saját napelemparkkal – és a klímacélok elérése érdekében a fosszilis energiaforrásokat megadóztatják, gazdaságilag is kifizetődő lenne a hidrogén-alapú energiatárolás. Ehhez azonban a megfelelő infrastrukturális fejlesztéseket is meg kell valósítani, amit a piaci szereplők csak akkor fognak meglépni, ha már egy jól működő ellátási lánc biztosított. A Messer Hungarogáz Kft. energiairányítási igazgatója szerint első körben pilot projektek megvalósítása várható, amelyek már most is folyamatban vannak, azonban a rendszerszintű átálláshoz hathatós állami beavatkozásra, ösztönzésre lesz szükség.
Az emberiség alapvető érdeke, hogy a karbonsemlegesség irányába haladjunk, ennek a szolgálatába állítható az energiahatékonyság és megújuló alapú energiatermelés mellett a hidrogéngazdaság is, amely még kevésbé van a fókuszban - hívta fel a figyelmet a Portfolio Sustainable World 2021 konferencián tartott előadásában Lengyel András. A PwC Magyarország Energetikai- és közműszolgáltatási tanácsadás vezetője szerint a zöld hidrogén egyedülálló lehetőséget nyújt a dekarbonizációra olyan iparágakban, ahol a dekarbonizációs törekvések nehezen kivitelezhetőnek tűntek korábban.
Dánia a tegnap elfogadott tervek alapján egy mesterséges szigetet építene az Északi-tengeren, amely mintegy 3 millió európai háztartást lenne képes ellátni villamos-energiával megújuló energiaforrásokból, de ezt később akár 10 millióig is felvinnék.
Az elektromosautó-gyártók után úgy tűnik, megérkezett az újabb piaci őrület is, amely a hidrogénnel kapcsolatos cégeket érinti. Sokan nagy jövőt jósolnak ennek az energiahordozónak, amelynek rendkívül széles körű a felhasználási lehetősége az üzemanyagoktól az elektromos berendezésekig. Ehhez pedig megfelelő a politikai támogatottság is, mivel szerepe lehet a klímasemlegesség eléréseben, ugyanakkor egyelőre elég költséges alternatíva. A befektetőket azonban ez egyáltalán nem zavarja, ugyanis zsákolják a hidrogénes cégek részvényeit.
Jelenleg Kína gyártja a legolcsóbb elektrolizálókat a világon, de a megújuló energiával termelt zöld hidrogén előállításához szükséges új, innovatív technológiák fejlesztésében Európa jár az élen. A vízbontással karbonmentes módon hidrogént előállító elektrolizálók várhatóan alapvető elemei lesznek a gazdaság dekarbonizálásának, vagyis a klímaváltozást okozó szén-dioxid-kibocsátással járó fosszilis energiaforrásokról a tiszta, döntően megújuló energiaforrásokra való átállásnak.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
