Putyin és Trump egyeztetett az olajpiac stabilizálásáról
Az olajárak világpiaci stabilizálásáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök - közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
Az olajárak világpiaci stabilizálásáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök - közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
Véget ért az olajháború, ugyanis az oroszok feltételesen megegyeztek a szaúdiakkal egy 10 millió hordó/nappal induló, majd fokozatosan csökkenő termelés-visszavágásról. A kartell még további 5 millió hordó/napos olajtermelés-csökkentést vár el a G20 államoktól, mely megbeszélés holnap esedékes. A hírek hatására a Brent a kezdeti 7 százalékot meghaladó emelkedésből 4 százalékos esésbe fordult.
A ma délután négy órakor induló megbeszélésen kiderülhet, hogy mekkora vágást fognak összességében végrehajtani a nagy olajhatalmak. További nagy kérdés, hogy mihez képest viszonyítjuk a termelés-visszafogásokat. Amennyiben a jelenlegi szintekhez képest nézzük, akkor matematikailag akár még reális is lehet egy összességében 10 millió hordó/napos csökkentés. A tárolói kapacitások vészesen fogynak, így egyértelműen sürgős beavatkozásra lenne szükség az olaj piacán. Egészen széles a skála, hogy a végső döntés következtében merre tarthat az olaj ára, a legoptimistább esetben 40 dollárig is emelkedhet a jegyzés, a legrosszabb esetben hosszabb távon 10 dollár alá is eshet.
Sok a bizonytalanság még a ma délután négykor kezdődő OPEC+ ülés kapcsán, egyelőre bizonyos források szerint még nincs megegyezés a felek között. Az oroszok nagyot vágnának, de ennek végrehajtásához keveslik az Egyesült Államok hozzáállását. Emellett továbbra is kérdés, hogy amennyiben történelmi méretű kitermelés-csökkentés születne az olajkartell életében, az mire lehet elég az olajkereslet drámai visszaesésének következtében.
Amilyen heves volt az esés, olyan heves most az emelkedés is a tőzsdéken. A nagy kérdés az, hogy láttuk-e már a piac alját, ha a történelem bármit taníthat nekünk, akkor az az lenne, hogy inkább az lenne a meglepőbb, ha most már csak egyre magasabb csúcsokat ütnének a tőzsdék, és nem lenne folytatása a lejtmenetnek. Most viszont jó a hangulat, rég nem látott emelkedés zajlik a részvénypiacokon.
Mintegy 50 amerikai republikánus képviselő levélben sürgette Szaúd-Arábiát olajkitermelése csökkentésére.
8 százalékot emelkedett hirtelen az olaj árfolyama nem sokkal azután, hogy a Bloomberg publikálta értesülését, miszerint az OPEC+ jelentős kitermeléscsökkentésről tárgyal.
Az olaj ára a tegnapi záróértéke körül tanyázik, mindenki a holnapi OPEC+ ülést várja. Nagy kérdés, hogy megtörténik-e a Trump által beígért 10-15 millió hordó/napos vágás, ugyanis az OPEC a megállapodást az Egyesült Államok részvételéhez kötötte, amely viszont kormányzati szinten nem szeretne beavatkozni a termelés visszafogásába.
A JP Morgan elemzői azt jósolják, hogy nem lesz megegyezés a csütörtökön tartott rendkívüli OPEC+ ülésen, ugyanis a szaúdiak érdeke egy széles körű koalíció lenne, ahol nemcsak az OPEC+ nemzetek járulnának hozzá a termelés-csökkentésekhez, hanem az Egyesült Államok, Kanada, Brazília és Mexikó is. Ennek hiányában egy 4 millió hordó körüli kitermelés-vágás jöhet, és a Brent 10 dollárra zuhanhat.
Oroszországnak hatalmas állami tartalékai vannak a korábbi magas olajáraknak köszönhetően, azonban nagy dilemma, hogy mire költené el ezeket. Most nagy szükség lenne megsegíteni a koronavírus miatt meggyengült gazdaságot, azonban egy elhúzódó olajháború esetén viszont szükségesek lennének ezek a tartalékok. A Szaúd-Arábiával folytatott csütörtöki rendkívüli OPEC+ megbeszélésen kiderülhet, Oroszország melyik utat választja.
Továbbra is az olajháború befejezése körüli híráramok mozgatják az olaj piacát, bár az elemzők nagyrésze szkeptikus, ugyanis amennyiben sikerülne Szaúd-Arábiának és Oroszországnak megegyeznie egy nagyobb termelés-csökkentésben, az is már túl későn érkezhet és túl kevés lehet a kereslet hatalmas mértékű visszaeséséhez képest. Az Egyesült Államok egyelőre kimaradna az alkuból, ami kérdésessé teszi, hogy a másik két olajnagyhatalom hajlandó lesz-e ilyen feltételekkel megállapodni.
Hétfő estére nyolc százalékkal lett olcsóbb az olaj miután továbbra sem tudni, hova vezethet az orosz-szaúdi árháború, egyelőre a megegyezés nagyon távolinak tűnik.
Zömében igen pesszimisták a kőolajpiaci elemzők az olaj árának második negyedévi alakulásával kapcsolatosan, a megkérdezett 30 szakember véleményének a konszenzusa 20 dollár, holott jelenleg az olaj 30 dollár felett van. A pesszimisták szerint Szaúd-Arábiának és Oroszországnak nem áll érdekében befejezni az olajháborút, másrészt későn is érkezhet a koordinált termelés-csökkentés. A legoptimistább esetben májusban megugorhat a kőolaj iránti világpiaci igény, amennyiben a járvány terjedése jelentősen alábbhagy.
Alig csökkent a kőolaj ára arra a hírre, miszerint a hétfőn esedékes szaúdi-orosz megbeszélést csütörtökre halasztották a felek. Donald Trump egyedül is megoldaná a helyzetet, amennyiben a két olajnagyhatalomnak nem sikerülne egyezségre jutnia, ugyanis vámot vetne ki az Egyesült Államokba importált nyersolajra. Szakértők folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy a 10 milliós napi termelés-csökkentés is kevés lehet a keresleti oldal drasztikus zuhanása következtében.
A tegnapot követően ismét hatalmasat emelkedik az olaj, ma is 20 százalékkal ralizik a jegyzés. A piac egyre optimistább afelől, hogy lesz valamilyen globálisan koordinált kitermeléscsökkentés. Azonban a jelenleg belengetett 10 millió hordó/napos vágás is csak három plusz hetet adhat az olajpiacnak, amíg be nem telik az összes tároló, amennyiben ilyen gyér marad a koronavírus miatt a kereslet.
Hétfőre hívta össze Szaúd-Arábia az olajkartell rendkívüli ülését, aminek az a legnagyobb érdekessége, hogy minden olajtermelő nemzet kapott meghívót a virtuális megbeszélésre, ezzel is finoman jelezve azt, hogy csak akkor hajlandóak a szaúdiak bármilyen egyezségbe belemenni, ha a terhek viseléséből mindenki arányosan kiveszi a részét.
Elkezdődtek a piacon a találgatások, esélylatolgatások, hogy a Donald Trump amerikai elnök által belengetett soha nem látott mértékű kitermeléscsökkentés vajon valóban meg fog-e valósulni a gyakorlatban. Az oroszok letagadták, hogy beszéltek volna a szaúdiakkal, holott Trump ezt állította. Ráadásul a tervezett óriási termeléscsökkentés túl kevés lehet, és túl későn is érkezhet a koronavírus által súlyosan sújtott szektornak.
47 százalékkal emelkedett ma Donald Trump bejelentésére az olaj árfolyama, miszerint egyeztetett a szaúdi koronaherceggel, és a globális olajtermelés visszavágása lényegesen több lehet mint 10 millió hordó/nap. Soha nem emelkedett még ekkorát napon belül az olaj árfolyama.
Új negatív rekord került beállításra a tőzsdén, ahol már 2006 óta követik a benzin és a nyersolaj árkülönbözetét, ugyanis jelenleg Európában hordónként több mint 10 dollárral olcsóbb a benzin az alapanyagául szolgáló kőolajnál, mellyel még a 2008-as válság legsötétebb pillanatait is sikerült jócskán felülmúlni. Ez nagyon rossz hír az olajfinomítóknak.
Kevesebb mint felére esett vissza az Ural típusú orosz nyersolaj átlagára márciusban az egy évvel korábbi értékhez képest, az első negyedévet tekintve pedig több mint 23 százalékos csökkenést mértek. Az orosz költségvetés 40 dollár körüli olajárnál lenne egyensúlyban, azonban egy korábbi orosz nyilatkozat szerint akár tíz évig is bírhatják a jelenlegi alacsony olajárakat. Mindenesetre a legutóbbi hírek alapján békülékeny hangnemet ütött meg a Kreml a szaúdiakkal vívott olajháborúval kapcsolatban.
Soltész Bencét, az UniCredit Bank Hungary Zrt. private banking vezetőjét kérdeztük.
A BKK szerint minden rendben van.
Elegendő küldöttet gyűjtött az alelnök.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
