A legtöbb közép-, kelet- és délkelet-európai régiós (CESEE) országban a gazdasági fellendülés 2024 első negyedévében lendületet vett, az éves növekedés a törökországi 5,7%-os bővüléstől az észtországi 2,4 százalékos visszaesésig terjed. Magyarország az abszolút középmezőnyben van a 2 százalékosra várt GDP-növekedésével. A régióban a gazdasági fellendülés azonban továbbra is egy oldalról fűtött: a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások élénkülnek, de az ipar és az export továbbra is küszködik. Ennek oka a legtöbb vizsgált ország fő kereskedelmi partnerének, Németországnak a gyengélkedése – derül ki a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet (WiiW) közép-, kelet- és délkelet-európai régióra (CESEE) vonatkozó nyári előrejelzéséből.
A tavalyi zsugorodás után 2024-ben visszatérhet a növekedési pályára a magyar gazdaság, az infláció is tovább mérséklődhet, ugyanakkor a költségvetés helyzete lényegesen rosszabb, mint a kormány célja – olvasható a bécsi Világgazdasági Kutatóintézet (WIIW) kedden megjelent friss előrejelzésében. A szervezet kiemeli, hogy a kedvező kilátások mellett vannak lefelé mutató kockázatok a régió országaiban, vagyis korai lenne hátradőlni.
Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa (CESEE) növekedése felülmúlhatja az Európai Unió átlagát is, de a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WiiW) bécsi közgazdasági intézet kutatása szerint Magyarország kivételt jelent majd. Hazánk Észtország és Litvánia mellett mindössze azon három ország közé tartozik, ahol zsugorodhat az éves GDP 2023-ban. A WiiW szakértői ráadásul strukturális problémákat látnak a magyar költségvetésben és konjunktúrában.
Több nagy név is van a listán.
Precedens nélküli a vállalat lépése.
Szerinte a kereskedelmi feszültségek komoly kockázatot jelentenek a jövőbeli árszínvonal alakulására nézve.
Mit látunk a piacokon?
Az korábbi jegybankelnökkel a vámok hatásait elemeztük.
Senki nem fúr, pedig kiadták a jelszót.
