Az uniós országoknak nem sikerült megállapodniuk a venezuelai választások vitatott eredményét bíráló közös nyilatkozatról, miután Magyarország megvétózta azt – közölte két, a megbeszéléseket ismerő tisztviselő a Politicóval. Németország ezért saját szankciókat fontolgat a dél-amerikai ország rezsimjével szemben.
A lefoglalt orosz vagyonokkal kapcsolatos uniós szankciók félévenkénti meghosszabbításának periódusát 18-36 hónapra kinyújtaná az Európai Bizottság, vagy időhatározó nélkülivé tenné a lefoglalást, és így biztosítaná, hogy az EU-ban blokkolt orosz vagyonokra fizetett évenkénti kamat tartós fedezet legyen az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag mögött. Mindkét friss bizottsági javaslat azt célozza, hogy a magyar kormány ne tudjon félévente vétófenyegetéssel élni az Ukrajnának szánt nagypolitikai támogatási törekvések mellett, és tartós fedezet legyen a hitelek mögött, így megnyugtassák az Egyesült Államokat is.
Az európai kormányok azt vizsgálják, hogyan lehetne megvédeni az uniós határozatokat attól, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre gyakrabban éljen vétójogával, mivel Magyarország július 1-jén átveszi a soros elnökséget. Magyarország rekordszámú, konszenzusos kül- és biztonságpolitikai kérdést blokkolt vagy késleltetett az elmúlt években. Most több jogi kiskaput kihasználva semlegesítenek a magyar vétókat – írja a Financial Times.
Az Európai Unió jogi megoldást dolgozott ki annak érdekében, hogy negligálja Magyarország vétóját az orosz befagyasztott vagyonból származó nyereség felhasználása ellen, hogy fegyvereket vásároljon Ukrajna számára – írja a Financial Times. Ez a lépés szabaddá teheti az utat a G7-ek számára, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtsanak Kijevnek és ne kelljen megvárni az EU konszenzusos döntését.
Újabb ország, Ausztria kormánya is folytatná Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárást, miután a belga külügyminiszter a hétvégén már belengette a jogi atombombaként emlegetett procedúra továbbléptetését. A végső soron a magyar tanácsi szavazati, vagyis vétójog felfüggesztésével fenyegető eszköz elfogadásához teljes egyetértésre lenne szükség, ami valószínűtlen, de jelzi, hogy szűkül a magyar kormány mozgástere.
A külügyminiszterek és a védelmi miniszterek a héten találkoznak, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtandó további katonai segélyek kérdését. Magas rangú tisztviselők azonban attól tartanak, hogy nem tudnak majd újabb csomagot nyújtani, mivel az Európai Békekeret (EPF) legutóbbi feltöltési kísérletét a magyar kormány blokkolta – értesült a Politico.
Magyarország fenntartásait fejezte ki, és megvétózta az Európai Unió orosz gázszektorral szembeni szankciók bevezetésére vonatkozó új javaslatát noha korábban a magyar kormány azt mondta, mivel az LNG-re kivetendő korlátozások nem érintik Magyarországot, nincsenek ellenvetései az ügyben.
Magyarország és Szlovákia vétója miatt késik az egységes uniós állásfoglalás a grúziai külföldi ügynök törvény ellen. Az EU-csatlakozásra váró országban heves tiltakozásokat váltott ki a jogszabály, amelyhez hasonló Vlagyimir Putyin Oroszországában, valamint itthon és a szomszédos államban is hatályos.
Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (Centre for European Political Studies, CEPS) új menetrendet javasolt az EU bővítésére, amelynek célja, hogy a kontinens előtt álló geopolitikai, irányítási és politikai kihívásokra megoldást kínáljon. Az Európai Bizottság elé terjesztett terv az államszövetség újabb jelentős keleti bővítését terelné új mederbe, hogy Ukrajna csatlakozása mellett az elhalt, főleg balkáni országokkal folytatott tárgyalásokat is kimozdítsák tetszhalott állapotukból. Az intézményi reform részeként a Magyarország kapcsán gyakran előkerülő vétójogot is elvennék.
Franciaország és más nagy uniós gazdaságok nemrégiben indított, az integráció elmélyítésére és az európai széttagolt tőkepiacok felügyeletének központosítására irányuló törekvése több mint egy tucat kisebb uniós állam határozott ellenállásába ütközött. A tőkepiaci unió (CMU) néven ismert reformjavaslat célja, hogy segítsen finanszírozni Európa hatalmas, évente több százmilliárd eurós beruházási igényét a védelem és a zöld átállás terén.
Megvétózta pénteken Andrzej Duda lengyel elnök az esemény utáni tabletták vény nélküli forgalmazását lehetővé tévő törvénymódosítást - közölte az elnöki hivatal. A kormány már ezt megelőzően jelezte, hogy megkerüli az elnök vétóját, és kormányrendelettel fogja lehetővé tenni a gyógyszer kiadását.
Az eddigi mindent-vagy-semmit brüsszeli hozzáállást jócskán felforgató javaslattal áll ma elő Ursula von der Leyen az EU-csatlakozási folyamatról – írja reggeli hírlevelében a Politico, amely betekintést kapott az anyagba.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben, nem egy éjszakába nyúló tárgyalássorozat végén, hanem már csütörtök délre elfogadták a tagállamok a rendkívüli csúcson az Európai Tanácsban a közös költségvetés felülvizsgálatáról szóló megállapodást. Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokáig vétóval fenyegetett, de végül elfogadta az Ukrajnának is támogatást biztosító csomagot. A kormányfő szerint a délelőtt kapott ajánlatot már el tudta fogadni.
Óvatosan, de minden az uniós csúcsra érkező tagállami kormányfő bírálta a magyar kormányt, amiért előzetesen vétót lengetett be a közös költségvetés felülvizsgálatával szemben. Olaf Scholz német kancellár Magyarország és Orbán Viktor kormányfő emlegetése nélkül üzent, Kaja Kallas észt miniszterelnök finoman jelezte, hogy továbbléphet a 7-es cikk szerinti, akár a szavazati jog felfüggesztésével járó eljárás. Donald Tusk lengyel kormányfő viszont kritikusan nyilatkozott a magyar kabinetről.
Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója előtt újabb és újabb ötletek, tervkezdemények jelentek meg, hogy törnék meg Magyarországot. Az Orbán Viktor vezette kormány ugyanis egyelőre azt ígéri, hogy megvétózza az uniós költségvetés közel 100 milliárd eurós felülvizsgálatát, amely erős frusztrációt váltott ki Brüsszelben és a tagállamok egy egyre szélesebb körében. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták, uniós tisztviselők szerint most már nem az EU-s intézmények a legtöbb híresztelés forrásai, hanem a többi uniós ország játszmázása vált látványossá. Forrásaink szerint a többféle, egymástól független tervekben egyetlen közös üzenet van: „elfogyott a türelem”. A bevethető opciók fájdalmasak: az Európai Tanács soros elnökségének elvétele, a források újbóli felfüggesztésére tett kísérletek, de még a közös elítélő nyilatkozat is nagyot üthet a kormányon.
Elfogadhatatlan több más tagállamnak az a kompromisszumosnak beállított magyar kormányzati javaslat, hogy évente egyhangúsággal vizsgálják felül a 4 évre szóló, 50 milliárd eurós ukrajnai finanszírozási programot, így egyelőre nehéz a helyzet, és nincs előrelépés - jelezte egy névtelenséget kérő magas rangú uniós forrás a Reutersnek. A Szabad Európa úgy tudja, hogy jogi és politikai okok miatt sem enged a többi tagállam a magyar kormánynak, és ha nem változik a magyar álláspont, akkor a lehetséges válaszcsapások közül azt jelzi most a legesélyesebbnek a lap, hogy a tagállamok minősített többsége elveszi a júliustól kezdődő magyar soros elnökséget, és a lengyel kormánynak adja.
Új kabinettel fordulhatnak az új évre.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láttunk már.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
235-re nőtt a sérültek száma.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
